Szombat éjjeli szeánsz
Szombat éjjeli szeánsz Szombat este, lágyan lüktet a fény, a gyertyák árnya táncot lejt a falon, csendben nyílik a szoba mély kapuján az alávetés és vágy titkos alkonya. Selyemcsend feszül a csuklóra halkan, a bőr tapintása súg, nem kérdez, egy pillantás vezényel hangtalan, és reszket a test, hol a parancs élvezet. Szavak nélkül zeng a ritmus, ostor csattan – nem harag, csak zene, minden érintés szabály és sors, te játszol rajtam, én szívesen leszek hangszered....
Szolga Tibor verse - A csend bilincse
A csend bilincse Lelkemre szóval tettél pecsétet, parancsod ringat, mint szél a rétet. Nem fájdalom ez , mély áhítat, hol szolga szíve tisztán virradhat. Szemedbe nézve térdre hullok, ott nincsen álarc, nincsen titkok. Egy mozdulatban otthonom van, egy halk „Most.” s a világ a nyugalmam. Nem lánc, mi tart, a hűség fénye, nem ostor, csak a vágy zenéje. Kéz a kézben, csendbe simulva, a rend ölelésébe végleg hullva. Te irány vagy, én a követés, egy mélyebb lét halk remegés....
Rovat: Versek | Megjelent: 07. 29. 12:49 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
szolga_tibor
Hodolat
Térdre hull a csend, s bennem lángot gyújt a vágy, árnyék és fény között hatalmad szirma száll. Szavaid láncok, s tekinteted a kulcs, minden pillantásod szívembe mélyre húz. Ott, ahol érintésed nem testet, lelket éget, ott találom meg magam, mikor szolgálhatlak Téged. Úrnőm, parancsod szélként borzolja bőröm, és minden mozdulatod lelkemnek öröm.
Rovat: Versek | Megjelent: 07. 26. 15:36 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Glitnir_86
Átadom magam
Az este csendje lassan rám borul, szívemben vágy, mi suttog és vonul. Gondolatod láncra ver, nem enged, parancsszavad bennem mélyen zendül meg. Te, az érett, bölcs úrnő, a rend, ki pillantásával is térdre kényszerít. Hangod, mint ostor, édesen szelíd, mégis belém mart minden egyes igét. Térden állok. Nem kényszer, nem félelem vágyam csupán, hogy szolgálhassak teljesen. Nem csak testem, de lelkem is Tiéd, mert benned leltem rendet és keretet. Tenyered nyomát őrzöm...
Szolga Tibor verse: Átadott lélek
Átadott lélek Selyembe zárt most a pillantása, édes parancsot súgott némasága. Szava, mint ostor, nem sebezett, csak lelkemben mély nyomot eresztett. Mozdul, s a világ meghajlik nyomban, úrnőm vagy, szívemben, gondolatomban. Lánc nem kell, bilincs csak mély képzelet, hisz engedelmességem hajtja végtelen létemet. Térdre hull az idő, ha le néz, parancsa bennem száz igét idéz. Nem fáj, csak éget, akarata bizalmas, mint mécses lángja: szelíd, de hatalmas. Simít, és...
Rovat: Versek | Megjelent: 07. 16. 11:47 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
szolga_tibor
Kötelék
Nem csak kötél az, mi testre fonódik, hanem bizalom, mely mélyre hatol, egy rezdülésben világok nyílnak, ahogy kérésre csend válaszol. Szavaim némák, de érted beszélnek, minden engedés egy új dal neked, a csuklón lévő nyom nem bánt, nem éget – emlékeztet, hogy hová vezetett. Te kérdezel némán, én válaszolok, nem fájdalom ez – irány és erő, ahogy íveidben utat találok, s a tekinteted mély, tűzbe vevő. Nem játék ez, bár játszunk néha, de minden mozdulat súlyt...
Rovat: Versek | Megjelent: 07. 14. 12:36 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Glitnir_86
Bilincs és bársony
Sötétbe burkol a vágy illata, bőr serceg, mint parázs hamva, csendben zeng a póráz nesze, ahogy a határ peremére vezet. Kezed nyakamon – nem erőszak, csak rend, én önként hajlok, s te vagy a rend, szemedben parancs, ajkad igézet, uralmad alatt lehetek végre részed. Csattan az ostor, de nem fáj a zaj, minden ütés egy csók, ami mar. Gyönyörbe szőve a fájdalom fénye, törésemben rejlik a vágy zenéje. Nem kín ez – csak testünk nyelve, szavak helyett bilincs a mese, minden...
Rovat: Versek | Megjelent: 07. 13. 10:09 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Glitnir_86
Kín
A bőr szorít, a csatt reccsen, vágyak égnek sötét ketrecben. Kéz bilincsben, test feszül, szó nem kell, a csend hevül. Ostor csattan, bőrbe mar, vágyat rajzol, mély nyomot hagy. Szabadság és lánc egyben ég, ahogy játszik úr és cseléd. Térdre hullsz, egy szó se kell, szem bekötve, vágy fegyelmel. Adsz és kapsz, határ fakul, fájdalom és gyönyör vadul. Suttogások, karcnyi kín, test a testhez simul finom kín. Rend és káosz egy fonál, ahol az élvezet szabály.
Rovat: Versek | Megjelent: 03. 18. 11:46 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
xXLSM
[1-8]
SmPixie.com - BDSM szexpartnerkereső, társkereső és közösségi portál
Az oldalra való belépéssel igazolom, hogy elmúltam 18 éves és a rám vonatkozó törvények szerint jogom van szexuális tartalmú oldalak megtekintéséhez.
Elfogadom, hogy az oldal tartalma erősen szexuális jellegű. Az oldalra való belépéssel kijelentem, hogy a szado-mazoval, a fétissel vagy egyéb szexualitással kapcsolatos képek, írások és egyéb dolgok nem ütköznek elveimbe, nem zaklatnak fel.
Az oldalra való belépéssel igazolom, hogy elolvastam a Felhasználási szabályokat és feltételeket. ÁSZF
Amennyiben közvetlenül valamelyik belső oldalt nyitom meg, tudomásul veszem, hogy közvetve elfogadtam a fenti szabályokat.