Nem a csend volt a legrosszabb. Hanem a hamis hangok előtte
Olvastam egy történetet. Egy nő tollából, aki szépen, fájón és őszintén mesélte el, hogyan szerettek egymásba, hogyan éltek boldogan, hogyan vesztek össze, hogyan szakítottak, majd hogyan próbálták meg újra. Majd újra elvesztették egymást. És miközben sorait olvastam, végig az járt a fejemben: vajon ki az, akit valójában gyászol? A férfit, vagy csak azt a képet, amit róla kialakított? Nem ítélkezem. Ismerem ezt a fájdalmat. Tudom, milyen, amikor valaki belesimul az álmainkba, amikor...
Megjelent:
4 perce | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
| Tetszik: 0
| Látták: 3x