Rózsa a viharban…
Te voltál a rózsa. Nem azért, mert szép voltál. Nem azért, mert illatos, vagy különleges. Azért voltál rózsa, mert tüskéid voltak – és én nem értettem meg, hogy ezek nem ellenem nőttek, hanem érted. Védtek. Mert te olyan voltál, mint minden valódi szépség: sebezhető. És én… én repülni akartam. Magasra, távolra, a szélbe, a felhők fölé. A tested melegét gyakran a szél váltotta fel. A szavaidat a rádió zúgása. De mindig ott voltál. Mint valami túl hangos csend. Mint egy kérdés,...
Megjelent:
04. 27. 20:15 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
| Tetszik: 8
| Látták: 333x