Téboly
Próbálom felidézni a tekintetem És a mimikám, mikor arra rájöttem, Nem érdekel, nekem hogyan fáj, És a tükörképem rám nem talál. Egy szempillantás alatt változtam át, Nem számítottam magamnak már, Csak amit te akarsz, akkor ott és mindig, A lelkem az ajtón végleg vidd ki. A létező összes kérdésre keresek Választ, de csak üresség a szemedben, Ami visszaköszön, és minden lakat mögött, Pedig tegnap éjjel a csillagokba lökött. Akinek elméje végtelen, azt képes Sötétté...
Megjelent:
2 napja | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
| Tetszik: 3
| Látták: 92x