Valahol régen és most
Az idő mindent meggyógyít… Engedd el… Meg sem érdemel… Nincs új a Nap alatt… FASZT! Persze, egyrészt tudom. Hogy érdemelné meg a könnyeimet, aki így bánik velem és saját magával is sok esetben? Másrészt félek elengedni, akivé tett. És ezt az is tudja, aki sablon dumákkal vigasztal. Miért nem mondja inkább, hogy lehet egyszerre a régi és az új is? Azt sokkal könnyebb lenne beépítenem. Lehetek változó és állandó. Akkor nem bármi lehetek, hanem MINDEN. Lehetek Minden és az enyém lehet Minden....
Megjelent:
1 napja | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
| Tetszik: 5
| Látták: 75x