A bosszú - V. fejezet

A hármas a férfi vezetésével a dungeon felé indult. Odabent csend honolt, a mozdulatlan némaságot csak a lépések zaja verte fel. A lány ijedten kapta fejét a közeledő zajok irányába, a két, bőrbe és latexbe öltözött alak láttán vonásai előbb megdermedtek, majd görcsös vigyorgásba rendeződtek.

- Ki ez a két kurva? Az lesz a büntetésem, hogy végignézheten, ahogy hemperegsz velük? Azt hiszem, azzal még épp meg tudok birkózni... - vihogott fel idétlenül.

Mielőtt Sani bármit mondhatott volna, Arana előlépett a háta mögül, és lendületből szájon vágta a székbe szíjazott lányt. A pofontól a lány haja az arca elé csapódott, szeme könnyel telt meg. Arana hátrasimította a rakoncátlan hajtincseket, beletúrt a hajkoronába, hátrafeszítette a lány fejét, és egészen közel hajolva az arcába sziszegte:

- Be se mutatkoztunk, és már lekurvázol? Azt hiszem, már értem, miért ülsz abban a székben. A helyedben egyébként feltenném magamnak a kérdést, vajon bölcs dolog-e ilyen helyzetben azt felbőszíteni, aki kénye-kedvének ki leszel szolgáltatva...?!

A lány riadtan igyekezett visszanyerni önuralmát, az egyetlen, számára ismerős személy, Sani pillantásába próbált kapaszkodni. A férfi szelíden kibontakoztatta Arana fogásából a lány haját, majd kissé hátralépve, egy fenekelőnek nekidőlve beszélni kezdett:

- Most, hogy ilyen szépen összebarátkoztatok, akár meg is spórolhatnánk a bemutatkozást, de tartsuk az udvariassági formulákat. A két “kurva” - folytatta az utóbbi szót megnyomva Sani - Roxy és Arana, ők lesznek mostantól a segítségemre egy ideig, számodra pedig egyfajta mentorként fognak szolgálni. Ők tapasztaltak, képzettek, át tudnak segíteni a holtpontokon, de meg is tudják nehezíteni az életedet, keserves pillanatokat okozva, szóval a helyedben tartózkodnék attól, hogy magamra haragítsam őket. Keresd inkább a kedvüket....
- De mégis miben? - rebegte visszafogottan a megpofozott lány, Aranáról Roxyra pillantva.
- Nos, a kérdés jogos, de nem árulok el előre semmit. A meglepetés ugyanúgy az előtted álló folyamat része, ezért azt mondom: mindenben keresd a kedvüket. De ne szaporítsuk tovább a szót - zárta mondandóját a férfi -, adjuk át magunkat az élvezeteknek.

Épp csak megemelkedett félig ülő helyzetéből, amikor a lány hirtelen felkiáltott:

- Ezt nem teheted velem! Tudom, hogy az imént igent mondtam mindenre, de nem hozhatsz ilyen helyzetbe. Együtt, ezzel a két....lánnyal....ez megalázó, bármire is készülsz.
- Ezzel egy kicsit elkéstél, nem gondolod? Sajnálom, de innen már nincs visszaút...

Szavait hallva a székbe szíjazott lány tekintete felizzott:

- Rendben. De ne feledd: áldozat és elkövető között néha nehéz meghúzni a határt, s sosem lehet tudni, a végén ki szenvedi el a nagyobb kínt!

Rhaga Sani egy ideig nézte volt kedvesét, látszólag emésztve az imént elhangzottakat. Aztán egy gyors mozdulattal a szék mögé lépett, és a medencés helyiség felé kormányozta a lányt. Roxy és Arana szorosan követték, majd a szobába lépve várakozva félreálltak. A férfi az emelődaru alá kormányozta utasát, majd a leszíjazott lány dacos ellenállása ellenére mindkét karjára egy-egy újabb bőrbilincset erősített, melyek lánccal a csigasorhoz voltak erősítve. Oldalra lépett, kezébe vette a kapcsolót, és intett a mellette álldogáló két lánynak.

- Kössétek be a száját!

Roxy azonnal kiszaladt a szobából, és a dungeonból egy bőrszíjakhoz kapcsolódó szájpecekkel tért vissza. A lány kétségbeesetten forgatta fejét jobbra-balra:

- Nem fogtok elhallgattatni, nem fogjátok azt rám adni...

Arana hirtelen mögötte termett, hajánál fogva hátrarántotta és szilárdan tartotta a fejét, miközben Roxy egyik kezével szétfeszítette az időközben szorosra zárt szájat, belepréselve a golyót a fogak közé. Amint ez megvolt, a két szíjat hátul összefogták, és jó erősen egymáshoz kapcsolták. A hirtelen beálló csendben ekkor megslbúgott az elektromotor, amint Sani mozdulatára emelni kezdte a lány még székhez szíjazott csuklóit. Roxy megértette a férfi szándékát, rögvest eloldozta előbb az egyik, majd a másik kezet a széktől, melyek immáron szabadon engedelmeskedhettek a csigasor felülről érkező akaratának. A két kar a magasba emelkedett, mintha a lány végre feltett kezekkel adná meg magát a sorsának. Ezt követte a felsőtest, majd a fenék, végül a lány ott lebegett a szék és a plafon között, kifeszítve, kiszolgáltatottan. Sani komótosan kisétált, majd egy terpesztőrúddal tért vissza, melynek két végét a lány két bokájához rögzítette. Amikor felegyenesedett, arca közvetlenül a lány ziháló mellei előtt voltak, s maga sem tudja, milyen erőnek, vágynak engedelmeskedve, de odahajolva erősen beleharapott az egyik kebelbe. A lány teste megfeszült, kiáltása a szájában lévő eszközbe fulladt. Az egész annyira felizgatta Sanit, hogy kénytelen volt a lány ruhájához kapni, és letépni első részét. Láthatóvá vált az alatta lévő mályvaszínű melltartó, felette a harapás nyoma...a férfi elégedetten szólalt meg:

- Végre sikerült valami nyomot hagynom benned!

Azzal lehajolt, kioldozta a lány két lábát még alulról tartó bilincseket, és kirúgta alóla a széket, mely tempósan elindult az ellenkező irányba, nagyot csattanva beleütközött a falba, és megállt. A lány ott lógott előtte, mint vágóhídon az állatok. Immár azt tehetett vele, amit akart.

- Ég és föld között lebegsz - cirógatta meg az iménti harapás helyét elmélázó tekintettel-, a Purgatóriumba kerültél, a megtisztulás nehéz folyamata megkezdődött számodra! Légy ügyes, használd ki!

Azzal az eddig csendben várakozó segítőihez fordult:

- A megtisztulás első része fizikai szinten történik: szabadítsátok meg minden ruhájától, minden testszőrzetétől! Aztán alaposan mosdassátok meg, kívül-belül legyen tiszta. S azt akarom, hogy egyelőre ne bántsátok, sokkal inkább bánjatok vele gyengéden. Hadd izguljon fel, hadd tapasztalja meg, milyen az, amikor a teste átveszi az irányítást, és nem uralja önmagát. Ha készen vagytok, fektessétek le, és menjetek Ti is aludni. Reggel folytatjuk!

Sani hátat fordított mindhárom nőnek, kisétált a helyiségből, felballagott a lépcsőn, és a nappaliba sietett. Olyan fáradtság lett rajta úrrá, hogy kis híján elhányta magát, ezért, hogy erejét összeszedje, lerogyott az egyik fotelbe. Italt töltött magának, egy hajtásra kiitta, majd úgy döntött, lefekszik. Az ajtóban megtorpant, visszament a tévéhez, a kapcsolóval működésbe hozta, és a csatornákat váltogatva addig keresgélt, amíg rá nem talált a zártláncú kamera képére. A három lányt látta, volt kedvese körül Roxy és Arana úgy köröztek, mint a hiénák. Megnyomta a REC gombot, kikapcsolta a készüléket, a távkapcsolót az asztalra dobta, és lépteit a hálószoba felé kormányozta.

Eközben odalent Arana megunta a sétát, a lány elé állt, két kezével alulról-felfelé végigsimogatta a kikötözött áldozat combjait, durván belemarkolt a fenekébe, és erősen maga felé húzva altestét, arcát annak szemérmébe temette. Erősen beszívta az illatot, majd lágy csókot lehellt a textillel borított szeméremdombra. Felnézett, és megszólalt:

- Látod, kis kurva! Most már teljesen az enyém vagy....