konyvmoly (32)
Szubmisszív, Mazochista
Nő, Biszex
  • Van zárt albuma 
  • Van blogja 
Cikkek idő szerint
2024. 11. (72)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Tanár úr, kérem 3

2018. 08. 25. 13:22 | Megjelent: 1399x
A szemeszter vége

December volt, a főiskolai szemeszter vége. Villőnek egyik féléve sem sikerült még ennyire jól. Ha a vizsgák is így mennek, simán benne lesz a legjobbak között és akkor tanulmányi ösztöndíjat fog kapni. Mindig megtanulta a kiadott anyagot és legalább háromszor átolvasta, amit írt. Elvétve még így is hibázott, ezért is volt itt. Kicsit izgult, ezúttal tíz dolgozat véleményezését kapja meg egyben. Bekopogott.
- Jöjjön be!
- Jó napot, tanár úr!
A kanapé melletti kisasztalon egy doboz narancslé volt, és két pohár kikészítve, lefelé fordítva. A beadandó dolgozatok az íróasztalon álltak egy takaros kupacban. Villő már ment is volna számolni, de a tanár megállította.
- Huszonkettő egy pontos hibája volt, tíz a kétpontosból és három a legsúlyosabból. Kezdje!
Villő letette a kistáskáját, majd elvégezte a guggolás felállásokat. Nem értette miért nem az elmúlt két alkalom menetrendjét követik. Talán siet? Nincs ideje rá? Kifulladás nélkül fejezte be a legenyhébb büntetését. A koliban mindennap gyakorolta a felállásokat és egy ideje edzőterembe is eljárt. És nemcsak facebookjára fotózni… Miért nem szólal meg a tanár? A férfi némán zárta kulcsra az ajtót. Levette a nadrágját és a harisnyát is, a vastag pamutbugyit magán hagyta. A ruhákat összehajtogatva tette le. A tanár kezében már ott volt a pálca. Villő az asztalra hajolt.
- Vegye le a fehérneműt.
- Mi?! Mármint tessék?
Villő felállt és riadtan nézett a komoly szemekbe, amin látszott, hogy a tanár úr nem viccel.
- De miért?
- A vastag anyag tompít, maga semmit nem érezne. A hibákat elkövette, a büntetést megérdemeli. Így van?
- Így.
- Ne nézzen olyan ijedten. Nem élek vissza a helyzettel. Vagy akár el is mehet, de akkor ebbe az irodába többet nem jön vissza.
Villő hangosan nyelt egyet. Mennyi lehet a pulzusa? Kétszáz? Nem akart elmenni. Miért kellett neki ilyen tundrabugyit venni?
- Kinyissam az ajtót?
Villő megrázta a fejét és egy gyors mozdulattal levette az altestét fedő utolsó ruhadarabot. Ott állt bugyival a kezében és nem tudta hova rakja. Nem fog pironkodni! Kihúzta magát, mind a százötven centijét és letette a ruhát a többi mellé. Az asztalra hajolt és megkapaszkodott a peremben. Nagyon hangosnak hallotta a saját légzését. A homlokát az asztallapnak szorította. Hallotta, hogy a tanár mögé lép, de nem mozdul. Miért nem üt már? Aztán körülbelül egy perc után megérkezett a várt fájdalom, és már azzal volt elfoglalva, hogy számoljon, elmondja a kötelező szöveget és ami a legfontosabb csendben maradjon. Elhangzott az utolsó: „Mindig átolvasom legalább háromszor, amit írtam.” Nem pihent, hanem sietve felállt. A tanár úr mögötte állt és beleütközött a lendülettől. Hogy ne essen el, a férfi megragadta a karját és megtartotta. Szorosan egymás mellett voltak, annyira, hogy a férfi merevedését a nadrágon keresztül a hasán érezte. Villőt elöntötte a forróság. Hallotta, hogy a férfi zihál, hasonlóan hozzá. Érezte, hogy a másik vágyott rá, és ő ugyanúgy érzett. Azt várta, hogy a következő utasítás az lesz, hogy vetkőzzön tovább.
- Vegye vissza a fehérneműjét!
- De a tanár úr is…
- Vegye vissza!
Villő nem csak a bugyiját vette vissza, hanem a nadrágját és cipőjét is. A harisnyát belegyűrte a táskájába és már az ajtónál volt.
- Nyissa ki az ajtót!
A tanár nagyon lassan ért oda a kulccsal, kinyitotta, majd megszólalt.
- A Kertész Imre elemzése hibátlan lett.
Villő már kint volt az irodából, most meglepetten megtorpant és visszafordult.
- Pénteken várom a lakásomon vacsorára.
Még mielőtt Villő bármit is válaszolhatott volna a férfi becsukta az ajtót. Villő hallotta, hogy a zárban elfordult a kulcs.

Hozzászólások (5)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa