A bosszú - IV. fejezet

A lépcső tetejére érve lekapcsolta maga mögött a villanyt, behúzta az ajtót. Sietősen a bejárathozhoz lépdelt, s a kameraképet kezdte vizsgálni. Elég volt egy pillantást vetnie az elé táruló képre, hogy lássa: az érkezőkre várt eddig. A külső kaput épp csak a szükséges mértékben tárta ki, a kint lévő alakok a szűk nyíláson besurrantak, ő pedig máris bezárta. Megvárta, amíg lépteik egész közelről hallatszódtak, akkor kinyitotta a bejárati ajtót, és szemügyre vette az előtte álló két személyt.

Húszas éveik elején-közepén járó lányokat látott, visszafogott, de nőiességüket kihangsúlyozó öltözékben, mindketten testes táskát tartva vállukon. A magasabbik farmershortot és a vállait félig szabadon hagyó lenge, aranyszínű blúzt viselt, színben ehhez illő gyöngyökkel díszített szandállal. Szőke, enyhén göndör haja lágyan omlott nyakába és homlokába, amelyen a forróság miatt néhol izzadtságcseppek tűntek elő. Alacsonyabb társa rövid, barna, már-már férfias frizurát hordott, amelynek szinte teljesen ellentmondtak feltűnően nőies vonásai: húsos ajka, a megszokottnál hosszabb szempillái, és az arcán minduntalan fel-felbukkanó két apró gödröcske. Ha ez nem lett volna még elég, férfias hajviseletére rácáfoltak tekintélyes méretű keblei is, amelyek melltartó nélkül sem adták át magukat a nehézkedésnek. Topot, és egy combközépig nyújtózkodó szoknyát hordott magán, lábát könnyű tornacipőbe bújtatta. Sani elégedett volt a látvánnyal.

- Beengedsz végre? - törte meg a csendet a magasabb lány.
- Persze, kerüljetek beljebb! - lépett félre Sani, majd a hátuk mögött gondosan bezárta az ajtót.
- Nem volt egyszerű ide találni, a taxi kétszer is rossz utcába hajtott be - folytatta a szőke, aki láthatóan szóvivőnek szegődött. - A lényeg, hogy megérkeztünk!
- Valóban - bólintott Sani. - Örülök, hogy itt vagytok! Szólítsatok Taliónak! - mondta ki a férfi az előre kitalált álnevet. - Benneteket hogyan szólíthatlak?
- Engem Roxynak, - válaszolta a szőke - őt pedig Aranának!
- Rendben. Menjünk a nappaliba, ott mindent megbeszélhetünk.

A szoba felé mutatott, a lányok elindultak, Sani pedig a sort zárva bevonult mögöttük. A lányok ledobták magukat a kandallóval szemközti rekamiéra. Roxy lerúgta magáról a szandált, lábait alteste alá húzva helyezte magát kényelembe, Arana féloldalasan az egyik párnának dőlt, onnan figyelte a bárszekrény felé igyekvő Sanit.

- Mit tölthetek? - kérdezte a férfi.
- Én egy narancslevet kérek vodkával - válaszolta Roxy.
- S neked? - nézett kérdőn Sani Aranára.
- Akkor nekem egy Campari juice-t - válaszolta mosolyogva a barna lány.

Sani kitöltötte a kért italokat, magának egyelőre csak egy juice-t készített. Észnél akart lenni. Letette a lányok elé a poharakat, majd leült az egyik fotelbe.

- Egészségetekre! - emelte rájuk italát, majd az első kortyot követően tovább folytatta mondandóját. - Azt hiszem, tudjátok, miért vagytok itt?

A két lány egymásra nézett. Most Arana vette át a szót.

- A barátnőnk csak annyit mondott, hogy van egy nagyobb, egy hetes, bentlakásos, teljes ellátásos munka, ami tulajdonképpen egybevág azzal, amit mindennap csinálni szoktunk.
- Vagyis: komornák leszünk, ahogy az úrnőnk mellett - vágott közbe Roxy.

Sani elmosolyodott.

- Hívhatjuk így is, nem az elnevezés a lényeg. Az egyéb részletek stimmelnek. Itt lakunk majd, együtt, mi leszünk a mag, de lesznek, akik csak időlegesen csatlakoznak hozzánk. Most én leszek a “játékvezető”, mondjuk, hogy a dom, bár ettől a kifejezéstől kicsit idegenkedem. Mindegy. Azért vagyunk itt, hogy valakit megbüntessünk, s ebben Ti lesztek a segítségemre.
- Nem lesz gond. Milyen a férfi? - kíváncsiskodott Roxy.
- Kifejezetten nőies - válaszolta Sani.
- Meleg? - kérdezett vissza Roxy.
- Nem. Nő - válaszolta Sani mosolyogva.
- Óh, akkor Arana a Te embered. Ő kifejezetten a lányok specialistájának számít - vihogott fel Roxy, pohara felett kacér pillantásokat vetve hol barátnőjére, hol Sanira.
- És Te?
- Én csak teszem a dolgomat, mert a lányok kevéssé hoznak lázba.
- Rendben - bólintott Sani.
- Egyébként mit követett el, és mennyire büntetjük meg? - kérdezett vissza Arana.

Sani rövid ideig maga elé meredt, mielőtt válaszolt volna.

- Maradjunk annyiban, hogy rábíztam valami nagyon értékes dolgot, ő pedig ostoba módon elherdálta, ezért segítünk neki különbséget tenni jó és rossz, lényeges és lényegtelen között.
- Értem, szóval semmi közünk hozzá, a többit pedig menet közben megtudjuk - zárta le a beszélgetést Arana.
- Úgy valahogy - bólintott a férfi.
- S mikor kezdünk? - érdeklődött Roxy, üres poharát az asztalra téve.
- Akár most is - állt fel Sani.

A két lány szinte egyszerre pattant fel, és kérdőn néztek a férfira.

- Azt javaslom, vegyetek magatokra valami kényelmeset.
- Milyenre gondolsz? - kérdezte Roxy.
- Amit nem sajnáltok, és amiben szabadon tudjátok használni minden porcikátokat.

A lányok elmosolyodtak, látszott, hogy van némi fogalmuk a leírás pontos tartalmáról. Mivel áldozatát a dungeonban hagyta, elkerülendő az idő előtti, nem kívánt találkozást, a férfi a garázson keresztül vezette le a lányokat a pincébe. A hálóba érve azonnal vetkőzni kezdtek, minden szemérem nélkül szabadultak meg utcai ruhájuktól, s vették magukra a kért öltözetet. Sani előbb lopva, majd látva felszabadultságukat, nyíltan is végigmustrálta két játszótársát. Mindketten feszesek voltak és szőrtelenek, barna bőrük simán, hiba és elváltozás nélkül hívogatta érintésre a szemlélődőt. Arana hátát egy a medencecsontjáról kiemelkedő, színes sárkány ékesítette, amely minden mozdulatra táncot lejtett, de Sani izgalmát a lány mellbimbóiban és nagyajkaiban elhelyezett piercingek fokozták igazán. Észre sem vette, hogy a lány egy ideje őt figyeli öltözködés közben, megérezve és élvezve a rá meredő pillantások mögött lévő vágyat és érdeklődést. Tekintetük egy pillanatra összekapcsolódott, majd a lány egy pillanatra kihúzta magát, kezét két oldalra ejtve teljes utat engedett a pillantásnak. Sani úgy érezte, a lelepleződés és a nyílt kihívás bombát robbantott agyában, pénisze szinte kiszívta vérét a testéből. Állta a pillantást, miközben Arana egy bőrből és láncokból összeállított ruhát húzott magára, amely szabadon hagyta melleit és szemérmét, lábára pedig magassarkú bőrcipőt vett. Így még vadítóbb volt. Közben Roxy is észrevette a vele egy szobában lévők között kibontakozó vonzalmat, és vigyorogva megszólalt:

- Remélem azért nekem sem kell szégyenkeznem - mondta, majd lábbujjhegyre állva, teljesen meztelenül körbeforgott a férfi előtt. Csodás teste karcsúbb, légiesebb képet mutatott, ránézésre hajlékonyabbnak és mozgékonyabbnak is tűnt, de kevesebb bujaságot ígért Sani számára. Egyedül a hosszú, formás vádli, a színes virágokkal kitetovált combok ragadták meg figyelmét, s meg kellett állapítani, az ágyban a szőke lány vélhetően fáradhatatlannak bizonyulna.

- Egyáltalán nem - mosolygott rá kiszáradt szájjal a férfi, ám ami ezután következett, arra egyáltalán nem számított. Arana barátnőjéhez lépett, lágyan körbesimítva hasát mögé került, kivette kezéből a benne lévő ruhadarabot, és barátnője két combját belülről végigsimogatva, őt terpeszbe kényszerítve leguggolt. Roxy felemelte egyik, majd a másik lábát, belebújt az apró shortba, és kihívóan mosolyogva engedte, hogy Arana aprólékosan testére igazgassa azt. Sani most látta, hogy latexbe bújt, mely szeméremdombjától a medencéjéig fel volt sliccelve. Ha véletlenül elkerülte volna a figyelmét, Arana akkor sem engedte volna, mert két tenyerével előrenyúlva szétsimította a nadrág két felét, egyben Roxy nagyajkait, hogy minél kevesebbet fedjen. Majd felállt, szemét továbbra is Saniéba fúrva megragadta barátnője csípőjét, aki felnyögött, és az erőnek engedve nekidőlt a mögötte lévő lánynak. Arana tenyerei felfelé mozdultak, Roxy karjait magastartásba emelve, majd az ágyról felvett latexfelsőt ráhúzta, és elrendezte. Roxy mellei kikandikáltak, Arana akkurátusan eligazgatta őket, majd a mellbimbókat addig izgatta mutatóujjaival, amíg azok kőkeménnyé nem váltak. Sani mereven figyelte az eseményeket, szeretett volna az ágyra ülni, de úgy vélte, partnerei mozdulatát esetleg gyengeségeként értékelnék, ezért minden erejét összeszedve állva maradt, és elmosolyodott.

- Köszönöm az ízelitőt! Azt hiszem, minden a tervek szerint alakul majd... - jegyezte meg.
- Te nem öltözöl át? - érdeklődött kajánul Roxy, miközben combközépig érő csizmába bújtatta lábait. - Segítünk ám...
- Egyelőre nem. Belevághatunk?

A lányok minden ruhájukat táskáikba, majd az egyik ágy alá rejtették, és várakozva a férfira néztek.