Cikkek idő szerint
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Nők bolygója

Törölt felhasználó
2010. 11. 26. 22:55 | Megjelent: 983x
A NŐK BOLYGÓJA
2525-BEN JÁRUNK AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOK MAJDNEM MEGSEMMISÍTETTÉK A FÖLDET, AZ UTOLSÓ EMBEREK MOST A KÖRNYEZETTEL EGYENSÚLYBAN ÉLNEK.A SZENNYEZŐ BENZIN DISEL MOTOROKAT BETILTOTTÁK, ÉS A KIS SZÁMÚ TÚLÉLŐ ÁLLATOT NEM TUDJÁK TENYÉSZTENI, FELHASZNÁLNI. A NŐK ÁTVETTÉK AZ IRÁNYÍTÁST A TÁRSADALOM FELETT KIJELENTVE, HOGY A FÉRFIAK A FELELŐSEK A BEKÖVETKEZETT KATASZTRÓFÁKÉRT AZ ÚJ VILÁG EGYETLEN ÁLLAMPOLGÁRA A NŐ. FÉRFIAKA EJTENEK RABUL, HOGY KIHASZNÁLJÁK MUNKAREJÜKET, SZOLGAKÉNT, KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZKÉNT HASZNÁLJÁK ŐKET. .
Sivatagi vágta
A szakadár férfiak csapata megtámadta a felvonuló királynőt és kíséretét. A hordozható emelvényt, a királynő tronjával, amit rabszolga férfiak cipeltek vállaikon biztonságos távolba került a csatatértől. a férfiak hadserege biztosan győzni fog, mert több mint kétszeres volt túlerejük a női katonákkal szemben. A támadás teljesen váratlanul érte, az egyébként vaskézzel irányító női birodalmat, de most a királynő és kísérete egyetlen reménye az volt, hogy gyorsan meneküljön el a csata vége előtt. Úgyhogy az udvarhölgyek ostorokat vettek elő és ütni kezdték a szállító rabszolgálkat, köztük a nőkatonákat is, akik a korábban lenyilazott férfi rabszolgákat pótolták a menekülés során. Az emelvény elhagyta a pályát és a sivatagnak vette az irányt, de most feltűnt néhány ellenség, aki még mindig nyilazott. Sikerült még egy szállító rabszolgát megölni. Ezen az oldalon egy katonanő maradt tartani az emelvényt de nem bírta tartani az iszonyatos súly ráeső részét (emelvény felszerelések, valamint a királynő és két udvarhölgy súlya, így néhány másodperc után összeesett.
A homokra hullott az emelvény. A királynő, akit meghorzsoltak a homokszemcsék nagyon csalódott volt, maradt az emelvény védelmében, amíg a katonanők az ellenséggel szembe fordultak. A katonanők leszálltak az eddig általuk meglovagolt férfi rabszolgalovaikról és csatába bocsátkoztak. Közben Stevent és a másik fiatalembert, aki a királynő rabszolgája volt, hívtak hogy váltsa fel az elesett szállítót, előbukkant két férfi szakadár támadó, a két fegyvertelen rabszolga legyűrte a rájuk törő szabad férfit, míg a közelükben álló katonanő leszúrta a másik támadót
Amikor Steven és Aaron (a királynő rabszolgája) húzta a a legyűrt, de meg élő rabot az emelvényhez, Elizabet –az egyik udvarhőlgy – megparancsolta a katonának, hogy vágja át a fogoly torkát.
- Nem! mondta egy erélyes hang. A királynő. Négyünknek, négy nőnek csak két rabszolga maradt. Meg fogjuk ölni ezt a fattyút miután a kényelmünkre használtuk az energiája minden morzsáját.
A hatalmas súlyú emelvényt nem tudta volna a két rabszolga és az egyedüli túlélő katonanő tovább cipelni három másik nővel, ezért Elizabeth és Amanda – a másik udvarnő – elővették a lovagló felszerelést a poggyászból. Aaron és a rab vállait megnyergelték, amíg Zenobia – a királynő – és az udvarhölgyek felvették a lovaglócsizmájukat. Majd a rabszolgák nyakára helyezett nyergekbe pattantak. A kis különítmény sietve, pontos irány nélkül távozott a csatatértől. A királynő személyi rabszolgáját lovagolta Aaront, míg Elizabeth felszállt Steven vállaira. A nők kényelmesen ültek a nyergeiken, lábaik a kengyelekben nyugodtak és sarkantyúval és lovaglópálcával bírták gyors ügetésre emberlovaikat. A két rabszolga képzett jóerőben lévő fiatal férfi volt, elsőrendű minőség rabszolgák. Amanda udvarhölgy kapta a fogoly szabad férfi lóvá képzésének, betörésének feladatát. Ő volt a legkönnyebb a nők közül, 55 kg-jával, úgyhogy a királynő a foglyot jelölte ki az ő lovának. A rab kezdetben megpróbált fellázadni, de Amanda gyakorlott lovas volt és hamarosan a sarkantyúknak és a nagyon kemény korbácsolásnak köszönhetően betörte az új rabszolgát. A rab egy gyenge és jellegtelen ló volt és az egész csapat haladását lelassította lassúságával esetlenségével. Lydiának, az egyetlen túlélő katonának, természetesen nem volt lova gyalog követte a csoportot miközben egy nagy zsákot cipelt tele ellátmánnyal étellel és vízzel. Ő atlétikus edzett alkat volt, úgyhogy nem okozott gondot a zsák cipelése.
Négy órával később elértek egy oázist és úgy döntöttek, hogy éjszakára maradnak. Az udvarhölgyek eléggé rémültek voltak, amíg a királynő nyugodtnak tűnt, mert szilárdan bízott Istennője védelmén. Bár rabszolgáiknál, akik órák óta cipelték nehéz testüket fáradtabbnak és nyugtalanabbnak tűntek: távol a királynői palota kényelmes környezetétől, most számukra egy rémálom volt az út.
Lydia elment fáért, hogy tüzet gyújtson. Amikor visszatért, a rabszolgák négykézlább álltak és a királynőnek és az udvarhölgyeknek szolgáltak székként.
- Tisztelettel, a királynőm, azt gondolom, hogy nekünk meg kellene óvnunk a rabszolgák erejét, mondta a katona. Ezek az egyetlen erőforrásaink a sivatag közepén. Biztonságos bázisunk csak kelet felé lovagolva legközelebb öt napnyi intenzív lovaglásra van még. Tehát valószínűleg halálba fogjuk lovagolni ezeket a rabszolgákat mielőtt gyalogolni kényszerülnk
- Köszönöm a tanácsodat, Lydia. Te ma hősiesen harcoltál, úgyhogy úgy fogok tenni mintha nem adtál volna teljesen abszurd javaslatot nekem, válaszolt a királynő. Soha nem fogok ülni a földön! Én vagyok ennek az országnak a királynője!!.
Zenobia ráadásul nem akarta a lábaival megérinteni a földet: ült Aaron hátán és egy lábtámaszként használta annak fejét.Megparancsolta Amandának, hogy üljön Elizabeth mellé Stevenen hátára , Lydia pedig üljön a rabon. Mi nők vagyunk, minket szolgálni, kényeztetni kell. A dolog lezárva. Ülj le kényelmesen, katona.
A nőknek fényes vacsorájuk volt, gondatlanul ültek a szomjas kimerült embereken Ekkor a királynő újabb parancsot adott: - Lydia, azt akarom tőled, hogy maradj itt a rabbal. Ne adj ételt vagy a vizet neki: holtan akarom látni hamarosan őt. Az udvarhölgyeimmel vissza fogok vonulni a mögé a fák mögé és magánéletet akarok élni napkeltéig.
Zenobia ösztökélte Aaront, hogy vigye őt négykézlább az oázison keresztül, amíg Elizabeth és Amanda együtt lovagolt Steven hátán. Elértek egy kicsi mezőt, amit bokrok és fák vettek körül. Először is – mondta a királynő intézzük el szükségleteinket és oltsuk rabszolgáin szomját vizeletünkkel. Zenobia könnyített magán Aaron szájába, míg Elizabeth és Amanda Stevent használták wcként. A fiatalabb udvarhölgy, Amanda arra késztette Stevent, hogy tovább nyalja őt, mint amennyi a vizelet eltávolításához szükséges lett volna, élvezte a nyelvét a lábai között.
Ekkor mondta a királynő: Jól van kedves hölgyeim. Tragikus helyzetben vagyunk, de nem vagyok rémült. Most azt akarom tőletek, hogy szolgáljatok engem a szokásos módon, mintha a nagyszerű palotánkban lennénk.
Az udvarhölgyek kényszerítették Aaront hogy feküdjön hasra, és Steven mellé feküdt a földön. Zenobia ült Aaron hátán és a lábait Steven hasára tette. Amanda térdelt Steven mellkasán, eltávolította a királynő csizmáit és elkezdte nyalni a lábait. Hosszú szenvedélyes munkát végzett miközben szívta a lábujjait és eltávolította az izzadság minden nyomát. Közben Amanda Steven arcára ült és kényszerítette, hogy nyalja őt. Először a seggét nyalta azután a puncija, következett. Zenobia kezdetben a lábai iránti szenvedélynek tulajdonította Amanda kéjes nyögéseit, azután megértette a helyzetet, de megengedte udvarhölgyének, hogy tovább élvezze Steven nyelvét. Közben Elizabeth masszírozott a királynő vállát, fésülte a hosszú haját, simogatta a melleit...

Folytatása következik a Nők bolygója egyik fejezetének fordítása

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.