Találkozás

Minden egy levelezőssel kezdődött. Hosszú sorok után és ígérgetések után jött a csattanó. Azt mondta találkozni szeretne. Bele is mentem. Magamra kaptam a göncöm és útnak indultam. Nem volt olyan messze de nehéz volt a címre találni. Út közben írt,hogy vár és vár , de nem érkezem. Mikor bolyongás után oda értem a címre nem várt ott senki. Bizonytalan lettem. Vajon eljön vagy nem? Gondolkodni kezdtem és féltem. Kezdett besötétedni. Már 2 órája az autóban ültem és semmi. Gondoltam magamban elindulok vissza haza, hiszen úgysem jön már. Mikor útnak indultam jött az üzenet, hogy várjak egy kicsit lassan ott lesz. Így hát vissza fordultam. 1 óra várakozás után egy kapucnis alak jelent meg az autó mellett és azt mondta szépen lassan forduljak meg. Így is tettem. Nekiszorított az autónak és a kezem hátra bilincselte. Akkor már reszkettem és gondolkozni kezdtem, hogy vajon tényleg az az illető jött akire számítottam vagy valaki más próbál meg kirabolni. Befogta a szám és azt mondta csendben legyek vagy megver. Nem mertem megszólalni a félelemtől és levegőt sem mertem venni. Egyre jobban éreztem a bilincs szorítását. Bekötötte a szemem is és betömte végül a szám. Hirtelen kábító érzés fogott el és össze estem. Az autója hátulján ébredtem fel össze bilincselve és kötözve úgy, hogy nem tudtam mozdulni sem és nem láttam hová megyünk. Nem tudom mennyit utaztunk vagy, hogy merre mentünk de emlékszem, hogy esett az eső. Végül felvitt a lakásukba. Össze volt bilincselve a kezem és be volt kötve a szemem de a számból kivette a golyót. A fülembe súgta, hogy szépen lassan vetkőzzek le és így is tettem. Azt mondta a ruháimra már nincs szükségem. Kezembe nyomta az új ruhákat. A tapintása alapján egy bőr szoknya volt és egy feszülő női felső. Végül egy magassarkút is kaptam. Aztán jött a meglepetés. Egy kéjgolyó került fel hátulra és előre pedig egy erényöv. Kezdtem kellemetlenül érezni magam. Azt mondta öltsem ki a nyelvem. Megfogatta a nyelvem és egy piercinget helyezett be ami nagyon fájt mert azzal együtt szúrta át. Azt mondta mostanra már az Övé vagyok. Maradjak és meg ne merjek mozdulni így nem mertem. Közben magamban gondolkoztam, hogy mire is vállalkoztam. Tényleg ez kell nekem?