Péniszlopás

Tisztelt olvasó, ki könnyed sorokra vársz,
Gondolnád-e miközben itt mászkálsz?
Hogy e virtuális térben történt bűneset,
Pont szerény személyemmel esett meg?

Éhes pinának táplálékul szolgálva,
Éppen keresgélek ártatlanul,
Mikor üzenet jő "királyi" farkamért,
" Leszophatlak egy finom baszásért."

"Cserébe adom a bukszámat, te csak tömd,
Faszod nekem egy csodálatos tömb,
Széjjel szopnánk kettesben, te baszhatsz érte,
[Csak azt ne mondd, hogy ennyi megérte.]"

Már majdnem elfogadtam a szopás képét,
Szép lányért faszomon férfi kéjét,
De hogy utána néztem a jómadárnak,
Szép farkam tartalma albumának.

"Más faszával csalánt verni nem ildomos,"
- Bár e kép itt egy kicsit zavaros -,
Mondtam neki farkam féltve dúltan-fúltan,
Ám elgondolkodva megnyugodtam.

Hiszen ha férfiak a faszomat lopják,
Nem is csalánt vernek vele, mondják,
Hanem irigylik a szervem meghatottan,
Becsapott lukra várva ámultan.

Nem a méret a lényeg, mondja a szlogen,
Mégis lopásra késztet e totem,
De virtuális faszom helyére került,
S a tolvaj önmagával szembesült.

A tárgyalás így megrekedt sajna-bajna,
Senkinek lett szexuális haszna,
A szex bizalomra épül - így a közhely -,
Mely eljátszódott -, üzletnek nincs hely.

Nagyra becsült Sigmund, itt bizony tévedett,
Hiszen e sajnálatos bűneset,
Mely péniszirigységre utal, nem másra,
Lám: nőről most szállt át egy férfira!