Dombi (62)
Domináns
Férfi
  • VIP

Cikkek idő szerint
2018. 12. (14)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (71)
2015. 12. (46)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (66)
2015. 08. (70)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (57)
2008. 12. (25)
2008. 11. (23)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Kaland a zalai erdőben (2)

07. 10. 09:23 | Megjelent: 62x
Ezek után kéjesen megmogyoróztam a heréit, mindenhol, alaposan, meg is húzkodtam azokat, majd az ettől már felduzzadt farkával kezdtem játszani s élveztem, ahogyan hajlítottam, a teste is követte annak mozgását. Jó ideig játszadoztam vele s élveztem, de ő kevésbé.
Mikor meguntam, még csavartam egy nagyot rajta s búcsúzóul meg is szorítottam, de ezt már nem tűrte hangtalanul, hanem felszisszent: - Jaj, muszáj ezt? - kérdezte meg.
- Nem, nem muszáj, de én élvezem. – feleltem cinikusan, majd folytattam: - Ha elérünk a tóhoz ott lesz csak élvezetes, amit kapsz tőlem majd. – bíztattam.
- El tudom képzelni. – válaszolta, de fel is ordított azonnal, mert az elmaradt Uram miatt, újra alaposan megszorongattam s csavargattam a golyóit és a farok tövét.
- Ez, már így is több mint, amit reméltem. – suttogta, de sajna meghallottam.
- Miért, mit reméltél, azaz mire számítottál? – kérdeztem meg dühösen.
- Uram, azt szerettem volna, mert itt nincs kivel megtenni, hogy valaki pórázon meztelenül vezessen az erdőben, csapjon párat a fenekemre, majd vigyen ki, a tó partjára s ott lökjön a vízbe, fürdessen meg, nyomjon párszor a víz alá, s ne engedjen feljönni, levegőt venni, míg nem fuldoklom. Majd mogyorózzon meg még a vízben s utána veresse ki a farkamat magammal, vagy verje ő maga ki.
- Csak ennyit szerettél volna? Ezért kár volt ennyit autóznom, de sebaj. Ezek mellé még egyebeket is kapsz. Élvezni fogod, vagy ha nem, hát én igen. – szögeztem le.
- Akkor gyerünk tovább, de hogy ne legyen csak kis séta az erdőben, bakugrással közlekedj! – utasítottam s közben a lovaglópálcával alá- alácsaptam a lábai között. Tényleg meg- megugrott egy- egy jól sikerült csapásra.
Az erdő kezdett ritkulni s látszott már a fákon túl a közeli tó. De nem csend volt, hanem zsivaj hallatszott arról. A srác megtorpant, felállt s előre tekintett, majd rémülten rám nézett vissza s azt suttogta:
- A fene egye meg! A falubeli srácok is kijöttem ma ide.
- No és legalább lesz kis élet a tó partján. – állapítottam meg pikírten.
- Az biztos. De más is. Téged elvernek, majd utánad engem is, de alaposan. – szögezte le.
- Azért erre ne végy még mérget! El tudok bánni pár falusi suhanccal. – jelentettem ki.
Így is lett, mert a srác ellenkezése dacára, úgy mezítelenül, pórázon vezetve léptem ki az erdőből és húztam magam után a srácot, aki bakugrásokkal követett. Kint a parton először nem is vettek minket észre, majd elhalt a zsivaj, néma csend lett. Mind a vízben lévők, mind a parton ténykedők rámeredtek a falubelijükre eltátott szájjal.
Végre egyszerre jutottak szóhoz:
- Mit tesz veled, s miért hagyod? – kérdezték őt. Az csak vállat vont, de nem szólalt meg, de én igen:
- Barátotok azért hívott ide engem fentről, Pestről, hogy kicsit bemutassam Nektek az igazi pesti élet egy szeletét, amit nem régen láttatok a szürke ötven árnyalata című filmben, sutyiban, már aki ott volt annál a srácnál, aki DVD-n levetítette nektek.
- Igen, azt néztük, de nem hittük, hogy ilyen van a balóságban is. – szólalt meg az egyik srác.
- Pedig van, még ilyen klubok is vannak a nagyobb városokban, ahol részt is vehettek ilyen szeánszon, játékban. - erősítettem meg. – Barátotok egy érdekes net oldalon járt, ott találkoztunk s beszéltük meg ezt a mai programot, bemutatót, de…! – álltam meg, emeltem fel figyelmeztetően az egyik mutatóujjamat.
- Figyelmeztetlek Titeket, hogy csak önkéntes alapon maradhat, már aki akar maradni a bemutatóra, de annak részt is kell vennie rajta, benne, nem csak nézheti. Aki ezt nem vállalja, az felöltözik s elmegy innen, most!
- De mit kell tennünk, mit kell vállalnunk? – szólaltak meg többen is.
- A bemutató csak bemutató lesz, azaz kis előzetes, bepillantás a bdsm élet egyes részeibe. Kötözés, uralkodás, fenyítés, paskolás, fenekelés, ki- s megkötés, pórázon sétáltatás, gyertyázás és más egyebek, de természetesen a szex része sem marad ki, mert lesz szopás, szopatás, dugás és szívatás, végül nyalás is. – fejeztem be.
- S mindet ki kell próbálnunk, azaz mindenkin végig csinálja? – kíváncsiskodott egy kisebb srác.
- Nem, természetesen nem, hanem csak egy-egy részét, de hogy melyiket, kivel azt én határozom meg. – válaszoltam.
- Velem mit tenni például? – kíváncsiskodott tovább az előbbi kis srác.
- Veled? Te még törpe vagy, így beledugnám az orridat – amúgy is azt teszed – az egyik nagyfiú fenekébe s kinyalhatnád őt, majd le is szophatod. – feleltem, mire a srác elkámpicsorodott, de a többiek nevettek rajta. Bíztatták is:
- Gyere csak, én megengedem. – szóltak többen is, s már húzták is le a gatyájukat s mutatták fel a csupasz feneküket.
- Állj, várj! Mondottam én szabom meg ki, mit tesz, tehet. Te most választhatsz: maradsz, vagy mégy, de ha mégy, akkor gyorsan söpörj el! – szólítottam fel a kissrácot.
Az duzzogott, de maradt. Igaz kicsit hátrébb helyezkedett, a többiek mögé, hogy ne legyen szem előtt. Pár srác tétlenkedett, majd sugdolózott, s végül lassan elódalogtak az erdőn át, de utánuk szóltam:
- Aki leselkedik, azt idehozatom s büntetése kemény s határozott lesz. Megértve? – szóltam.
- Igen, megyünk, s vissza se nézünk. – szólt közülük az egyik s tényleg szedték a sátorfájukat.
- Akkor ti maradtok? – néztem az előttem álló négy srácra, közöttük a sokat kérdező kissrácra is.
- Jól meggondoltátok? Most még a többiek után mehettek, de később már nem!
Még kicsit feszengtek, volt, aki a velem jött sráccal sugdolódzott, de felszólítottam, hogy hangosan tegye fel a kérdéseit:
- Azt kérdeztem, hogy tényleg ő hívott-e ide s eddig mit tettél vele. Az kibírható volt-e? – mondta hangosan.
- S Te mit válaszoltál? – néztem a srácomra.
- Még semmit. – nyögte ki az.
- Akkor válaszolj hangosan! – utasítottam.
- Hát, kitett az erdei úton a kocsiból, le kellett vetkőznöm, majd alaposan s kissé fájdalmasan megmogyorózta a tökömet s a golyóimat is jól összepréselte, majd párszor elfenekelt a kezével s végül ide vezetett a tóhoz, de ezt már láttátok. – fejezte be.
- Kielégítő a szövege? – néztem a kérdezőre, majd mivel az biccentett, így felkiáltottam:
- Mindenki talpra! Vigyázz állás, majd mindenki mindent leveszi s összerakja a lábai mellett! Most! – harsogtam.
A srácok kissé lassan, s egymást is nézve cselekedtek. Nem siették el, egyik sem akart első lenni, de utolsó sem, így végül is minden lekerült róluk, hiszen nem is volt sok gönc rajtuk.
(folyt. köv.)

Ezek után kéjesen megmogyoróztam a heréit, mindenhol, alaposan, meg is húzkodtam azokat, majd az ettől már felduzzadt farkával kezdtem játszani s élveztem, ahogyan hajlítottam, a teste is követte annak mozgását. Jó ideig játszadoztam vele s élveztem, de ő kevésbé.
Mikor meguntam, még csavartam egy nagyot rajta s búcsúzóul meg is szorítottam, de ezt már nem tűrte hangtalanul, hanem felszisszent: - Jaj, muszáj ezt? - kérdezte meg.
- Nem, nem muszáj, de én élvezem. – feleltem cinikusan, majd folytattam: - Ha elérünk a tóhoz ott lesz csak élvezetes, amit kapsz tőlem majd. – bíztattam.
- El tudom képzelni. – válaszolta, de fel is ordított azonnal, mert az elmaradt Uram miatt, újra alaposan megszorongattam s csavargattam a golyóit és a farok tövét.
- Ez, már így is több mint, amit reméltem. – suttogta, de sajna meghallottam.
- Miért, mit reméltél, azaz mire számítottál? – kérdeztem meg dühösen.
- Uram, azt szerettem volna, mert itt nincs kivel megtenni, hogy valaki pórázon meztelenül vezessen az erdőben, csapjon párat a fenekemre, majd vigyen ki, a tó partjára s ott lökjön a vízbe, fürdessen meg, nyomjon párszor a víz alá, s ne engedjen feljönni, levegőt venni, míg nem fuldoklom. Majd mogyorózzon meg még a vízben s utána veresse ki a farkamat magammal, vagy verje ő maga ki.
- Csak ennyit szerettél volna? Ezért kár volt ennyit autóznom, de sebaj. Ezek mellé még egyebeket is kapsz. Élvezni fogod, vagy ha nem, hát én igen. – szögeztem le.
- Akkor gyerünk tovább, de hogy ne legyen csak kis séta az erdőben, bakugrással közlekedj! – utasítottam s közben a lovaglópálcával alá- alácsaptam a lábai között. Tényleg meg- megugrott egy- egy jól sikerült csapásra.
Az erdő kezdett ritkulni s látszott már a fákon túl a közeli tó. De nem csend volt, hanem zsivaj hallatszott arról. A srác megtorpant, felállt s előre tekintett, majd rémülten rám nézett vissza s azt suttogta:
- A fene egye meg! A falubeli srácok is kijöttem ma ide.
- No és legalább lesz kis élet a tó partján. – állapítottam meg pikírten.
- Az biztos. De más is. Téged elvernek, majd utánad engem is, de alaposan. – szögezte le.
- Azért erre ne végy még mérget! El tudok bánni pár falusi suhanccal. – jelentettem ki.
Így is lett, mert a srác ellenkezése dacára, úgy mezítelenül, pórázon vezetve léptem ki az erdőből és húztam magam után a srácot, aki bakugrásokkal követett. Kint a parton először nem is vettek minket észre, majd elhalt a zsivaj, néma csend lett. Mind a vízben lévők, mind a parton ténykedők rámeredtek a falubelijükre eltátott szájjal.
Végre egyszerre jutottak szóhoz:
- Mit tesz veled, s miért hagyod? – kérdezték őt. Az csak vállat vont, de nem szólalt meg, de én igen:
- Barátotok azért hívott ide engem fentről, Pestről, hogy kicsit bemutassam Nektek az igazi pesti élet egy szeletét, amit nem régen láttatok a szürke ötven árnyalata című filmben, sutyiban, már aki ott volt annál a srácnál, aki DVD-n levetítette nektek.
- Igen, azt néztük, de nem hittük, hogy ilyen van a balóságban is. – szólalt meg az egyik srác.
- Pedig van, még ilyen klubok is vannak a nagyobb városokban, ahol részt is vehettek ilyen szeánszon, játékban. - erősítettem meg. – Barátotok egy érdekes net oldalon járt, ott találkoztunk s beszéltük meg ezt a mai programot, bemutatót, de…! – álltam meg, emeltem fel figyelmeztetően az egyik mutatóujjamat.
- Figyelmeztetlek Titeket, hogy csak önkéntes alapon maradhat, már aki akar maradni a bemutatóra, de annak részt is kell vennie rajta, benne, nem csak nézheti. Aki ezt nem vállalja, az felöltözik s elmegy innen, most!
- De mit kell tennünk, mit kell vállalnunk? – szólaltak meg többen is.
- A bemutató csak bemutató lesz, azaz kis előzetes, bepillantás a bdsm élet egyes részeibe. Kötözés, uralkodás, fenyítés, paskolás, fenekelés, ki- s megkötés, pórázon sétáltatás, gyertyázás és más egyebek, de természetesen a szex része sem marad ki, mert lesz szopás, szopatás, dugás és szívatás, végül nyalás is. – fejeztem be.
- S mindet ki kell próbálnunk, azaz mindenkin végig csinálja? – kíváncsiskodott egy kisebb srác.
- Nem, természetesen nem, hanem csak egy-egy részét, de hogy melyiket, kivel azt én határozom meg. – válaszoltam.
- Velem mit tenni például? – kíváncsiskodott tovább az előbbi kis srác.
- Veled? Te még törpe vagy, így beledugnám az orridat – amúgy is azt teszed – az egyik nagyfiú fenekébe s kinyalhatnád őt, majd le is szophatod. – feleltem, mire a srác elkámpicsorodott, de a többiek nevettek rajta. Bíztatták is:
- Gyere csak, én megengedem. – szóltak többen is, s már húzták is le a gatyájukat s mutatták fel a csupasz feneküket.
- Állj, várj! Mondottam én szabom meg ki, mit tesz, tehet. Te most választhatsz: maradsz, vagy mégy, de ha mégy, akkor gyorsan söpörj el! – szólítottam fel a kissrácot.
Az duzzogott, de maradt. Igaz kicsit hátrébb helyezkedett, a többiek mögé, hogy ne legyen szem előtt. Pár srác tétlenkedett, majd sugdolózott, s végül lassan elódalogtak az erdőn át, de utánuk szóltam:
- Aki leselkedik, azt idehozatom s büntetése kemény s határozott lesz. Megértve? – szóltam.
- Igen, megyünk, s vissza se nézünk. – szólt közülük az egyik s tényleg szedték a sátorfájukat.
- Akkor ti maradtok? – néztem az előttem álló négy srácra, közöttük a sokat kérdező kissrácra is.
- Jól meggondoltátok? Most még a többiek után mehettek, de később már nem!
Még kicsit feszengtek, volt, aki a velem jött sráccal sugdolódzott, de felszólítottam, hogy hangosan tegye fel a kérdéseit:
- Azt kérdeztem, hogy tényleg ő hívott-e ide s eddig mit tettél vele. Az kibírható volt-e? – mondta hangosan.
- S Te mit válaszoltál? – néztem a srácomra.
- Még semmit. – nyögte ki az.
- Akkor válaszolj hangosan! – utasítottam.
- Hát, kitett az erdei úton a kocsiból, le kellett vetkőznöm, majd alaposan s kissé fájdalmasan megmogyorózta a tökömet s a golyóimat is jól összepréselte, majd párszor elfenekelt a kezével s végül ide vezetett a tóhoz, de ezt már láttátok. – fejezte be.
- Kielégítő a szövege? – néztem a kérdezőre, majd mivel az biccentett, így felkiáltottam:
- Mindenki talpra! Vigyázz állás, majd mindenki mindent leveszi s összerakja a lábai mellett! Most! – harsogtam.
A srácok kissé lassan, s egymást is nézve cselekedtek. Nem siették el, egyik sem akart első lenni, de utolsó sem, így végül is minden lekerült róluk, hiszen nem is volt sok gönc rajtuk.
(folyt. köv.)

Hozzászólások


Még senki nem szólt hozzá a cikkhez.