mester6van (69)
Domináns
Férfi
  • VIP

Cikkek idő szerint
2018. 07. (34)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (71)
2015. 12. (46)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (66)
2015. 08. (70)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (57)
2008. 12. (25)
2008. 11. (23)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Tamás újabb kalandjai a Balcsin (1)

Úgy adódott, hogy a nyaralás közben fel kellett jönnöm Pestre, így Tamást ott hagytam a vitorlás hajómon a kikötőben. Tamás ugyan nem gyakorlott matróz, de igen tanulékony s a múltkori közös játék után is tartottuk a kapcsolatot (Lásd Véletlen találkozásoknál) s mivel ráért, így átjött s velem volt már pár napja a hajómon.
Másnap, ahogyan jöttem vissza a vonattal, a Déliben ott ácsorgott két srác, jól felpakolva megtömött hátizsákkal, kezükben sátor s víz, de nem tudták, hogy melyik vonattal menjenek s attól is elbizonytalanodtak, hogy túl hosszú volt a sor a pénztáraknál. Segítettem Nekik jegyet is venni az automatából s együtt szálltunk fel a vonatra, annak is a legelső – kerékpárokat szállító – részébe, ahol más addig s szerencsémre s később sem utazott, bár a vonat eléggé teli volt utasokkal. Sok fiatal utazott Zamárdiba, a négy napos bulira, akár csak a két srácom is.
Mindketten egyetemisták voltak Németországból, húszas éveik közepén jártak. Az egyik Kurt volt a magasabb, fekete hajú s sportosabb, míg Bert kicsit alacsonyabb volt társánál, de nálam még így is magasabb egy fél fejjel. Utaztunkban erről-arról csevegtünk, a srácok elmondták, hogy még nem jártak nálunk s remélik, hogy izgalmas kalandokban lesz részük. Míg erről beszéltek kicsit elvörösödtek. (Nem értettem miért, de majd kiderül.) Kérdésemre, hogy meddig maradnak azt felelték, hogy péntekig a Balatonnál, mert szombaton már újra Pesten akarnak lenni egy másik rendezvényen s megint belevörösödtek. A Pride-n – kérdeztem meg. Igenlően válaszoltak s gyorsan sok mindent kérdeztek arról, hol s hogyan zajlik, tényleg szokott-e lenni balhé stb. stb. Amit tudtam megválaszoltam,de azt is elmondtam, hogy én nem szoktam kimenni, mert nekem az kicsit sok, azaz sokk (!), ennyire nem kenyerem az exhibicionizmus. Én „csendben”, szoktam tenni. – mondtam. Felvillanyozódtak s már elmondták, hogy ketten együtt „élnek”, de itt már tapasztalták, hogy ezt sokan nem nézik „jó szemmel” .
Én elmeséltem, hogy lent vár a vitorlásom, azon Tamás, a haverom s mi azzal járjuk be a tavat, itt-ott kikötve s közben a kajüt magányában, vagy a nyílt tavon, a fedélzeten tesszük, amit teszünk. A két srác álmélkodva hallgatta s csak Kurt mert, egy enyhe kérlelést megfogalmazni, hogy esetleg, netán tán, lehetne-e azt, hogy legalább megnézzék a hajót.
- Természetesen lehet. – válaszoltam, de még azt is, hogy a vízről és a hajóról hallgatunk bele a part menti zenébe, mert olyan hangerővel szól, hogy a vízen is hallani.
- Juj, az nagyon jó lenne. – mondták egyszerre a srácok, majd elkomorultak.
- De van egy kikötésem. – kezdtem. – Ha már a hajón lesztek, akkor én vagyok a kapitány s a kapitány szava szent, parancsa pedig mindenki számára kötelező parancs, azonnal s gondolkozás nélkül végrehajtandó. – folytattam.
- Ez természetes Kapitány Uram. – hajlongott Kurt nevetve, amit Bert is követett.
- S mennyi lenne a viteldíj? – kérdezett rá gyakorlatiasan Kurt.
- Attól függ, mennyire lesztek ügyes matrózok s milyen egyéb szolgáltatást is végeztek még el. – titokzatoskodtam.
- Mit kellene még tennünk? Matróz sem voltam még… - szólt Kurt s folytatta – de nem lehet nehéz megtanulni, s mit kellene még tenni? Fedélzetet mosni, vagy főzni, mert Bert azt nagyin tud, vagy? – kíváncsiskodott tovább.
- Hideg, mondhatnám jég hideg! Másra gondolj! – cukkoltam Kurtot.
- Ha megtanítasz, akkor persze vitorlát is kezelek, húzom a köteleket ….. – sorolta.
- N húzlak Téged. – kezdtem – A más alatt azt értettem, hogy a matróz szolgál, így Nektek is kellene szolgálnotok. – feleltem ködösen, kétértelműen.
Felcsillant Kurt szeme, ránézett Bert-re s visszakérdezett:
- Jól értettem? Szolgálni kellene? Talán csak nem szolgaként, azaz Subként Uram?
- De bizony, úgy. Én nem csak kapitány, de dom is leszek, ti pedig hárman a Subjaim.
- Az nem okoz gondot, Uram. – válaszolta szinte egyszerre Kurt s Bert is, szinte örömmel. – Ez lesz csak a nyár igazi élménye! – örvendezett Kurt.
- Azért lehet kérésünk az Uramhoz? – szólt közbe gyakorlatiasan Bert. –Mit tudhatunk Thomasról s a jövendő szolgálatunkról? Lehetnek tabuink is, figyelembe veszi azokat, Uram? – sorolta tovább.
- Persze, nem vagyok szadista állat s a Subjaim is emberek. – feleltem nevetve. Sorold, halljam a tabuitokat! - utasítottam Bertet.
- Nem szeretnék nagyon maradó nyomokat, tűt, vért sem, de kényszerítés az lehet a szexben, igaz én passzív vagyok, így megkúrni is lehet, de módjával, s gyakorisággal  - nevetett közben – Ja és ha lehet, akkor gumival, csak gumival. Safe sex! – tette még hozzá.
Most Kurtra néztem, hogy ő is sorolja, de az mást tett:
- Uram mit szeret, mit tesz legszívesebben? – kérdezett vissza. – Egy Sub akkor igazi, ha Ura kedvre tesz s nem saját vágyait sorolja. – mondta.
- Igen, így van, de én akartam hallani a tabuitokat, tehát mondd! – utasítottam.
- Igenis, Uram. Én inkább uni vagyok, tehát mindkét mód tetszik, szeretem, már ha lehet. A többi hasonló Bertéhez, de még van valami. Nem szeretném, ha a számba menne el, ha lehet. Máshova, bárhova. – fejezte be s rám nézett.
- Rendben, nem gond. Tamás is uni, de inkább passzívként van használva. Majd kipróbálhatod Kurt. – szóltam engedékenyen. – Én a bd részt kedvelem, már mondtam nem vagyok szadó, de mazó sem! S Ti? Erről még nem beszéltetek. – néztem rájuk.
- Én mazó is vagyok, persze mérsékelten. – kezdte Bert – különösen szeretem a kikötéseket, akár fél óráig is, de nem vetem meg, ha jó pirosra kicsinosítják a popóimat sem. 
- Én pedig igen kevésbé tűröm, viselem el a fájdalmat, például a csipeszeket sem a mellbimbómon, de én is szeretem a kikötést, gúzsbakötést is, s különösen a csiklandozást, mert az vagyok s szeretem, ha Bert eszik a hasamról . – tette még hozzá Kurt.
- Akkor ezeket megbeszéltük. – feleltem. – S mennyi időre szóljon a szerződésetek a hajón? – néztem rájuk.
- A Pride ugrott, s egy hónapunk van, az elég? – kérdezett vissza Kurt.
- Igen, elég, talán sok is, de valami lemaradt, így már büntivel kezded majd a hajón a napot, ha odaértünk. – figyelmeztettem Kurtot.
- Bocsánat Uram s természetesen Uram. – duplázott Kurt s Bert nevette.
- Majd nem nevetsz, mert Te leszel a végrehajtó! – ígértem meg Neki. Mire Bert még jobban nevetett:
- Jobbat nem is tehetne az Úr velem, mert már rég óta a bögyömben van s volna mit levernem rajta, mert kettőnk között ő az úr, vagy a dominánsabb, így én szorulok leggyakrabban, de most visszaadhatnám egy részt. – hadarta Bert.
- Lesz rá módod, de Te is kapsz majd tőlem is, meg tőle is. – ígértem meg. – De most hallgassatok, mert Tamást kirendelem a vonathoz, mobilon s nem kell tudnia, hogy nem egyedül érkezem.
Így mobilon utasítottam Tamást, hogy jöjjön ki elém, megmondtam mikorra érkezem s azt is meghagytam, hogy vásároljon be élelmet, tejet, kenyeret s üdítőket, no meg némi pálinkát is, barackot, meg Vilmost.
Tamás nem kérdezősködött, de jelezte, hogy ennyi idő az érkezésemig nem lesz elég a vásárlásra, ezért abba maradtunk, hogy jöjjön ki elém, s majd együtt bevásárolunk.
Így hát Tamás várt a vonatnál s nagyon nem lepődött meg, mikor hárman szálltunk le, de a fiúk igen, hogy Tamás perfekt német tudással fogadta Őket.
(folyt.köv.)

Hozzászólások


Még senki nem szólt hozzá a cikkhez.