Hétköznapok #1

Még sötét volt amikor felébredtem az ágy mellett. Részben érthető is, takaró nélkül, meztelenül erényövben aludni nem épp kényelmes dolog, bár a szobában kellemes hőmérséklet volt. Brigi ma csak kora délután ment be dolgozni pár órára, így sokáig aludt, de ameddig ő nem kelt fel, én sem tehettem. Pár óra múlva végre megébredt Ő is, majd kitakarózott, és felült az ágy szélére, lábát rám helyezve. Általában csak egy póló és egy bugyi volt rajta alvás közben, így volt ez most is. A látványtól persze egyből felizgultam, de nem volt kellemes, hiszen az erényöv miatt a farkam nem tudott rendesen felállni. Erre Ő csak rám mosolygott, majd talpát az arcomra tette, én pedig elkezdtem csókolgatni, nyalogatni először a lábujjait, majd a talpát, lábfejét, és haladtam egyre feljebb.
Amikor a térdéhez értem ellökött, és pofon vágott.
- Elég volt, feküdj vissza! Most csináld a másik lábamon. -Mondta, én pedig engedelmeskedtem. Pedig gyönyörű combjai voltak, bármit megadtam volna hogy ott is kényeztethessem.
Majd felkelt, és kiment a szobából. Pár perc múlva egy bőr nyakörvvel és pórázzal tért vissza, feltette rám őket, majd kivitt a fürdőbe, ahol hanyatt fektetett és letolva bugyiját az arcom fölé guggolva a számba pisilt. Mindet meg kellett innom, vagy max utána a padlóról felnyalnom. Még szerencse, hogy nem undorodtam tőle, különben nem tudom hogy teljesítettem volna. Habár egy ilyen gyönyörű lánynak kevés olyan kérése lehetett, amit nem tettem volna meg örömmel. Szívesen ki is nyaltam volna utána, de ezt már szintén nem engedte. Utána ő elment zuhanyozni, amit sajnos nem nézhettem végig, sőt, a pólóját sem vette le, ameddig ki nem értem az előszobába. Helyette reggelit kellett csinálnom. Szerencsére nem bonyolultat, csak pár vajas kenyeret kentem ameddig vissza nem ért. Amikor a konyhába lépett már fel volt öltözve, egy kényelmes leggings és póló volt rajta, a kezében pedig egy sportmelltartót és egy fekete tangát tartott, amit rövidesen rám is adott. Ebben kellett lennem egész nap, ameddig Ő nem kérte nem vehettem le, mást pedig nem vehettem fel rá. Napközben bármikor kérhetett róla fotót, hogy éppen miben vagyok és mit csinálok, amit azonnal el kellett küldenem neki. Ha nem tettem volna, munka után valószínűleg rajtam vezette volna le minden feszültségét, amit azért nem szerettem volna, pedig néha vágytam a büntetésre.
Ez után ráfolyatta a nyálát az egyik kenyérre, majd odanyújtotta elém és jó étvágyat kívánt. Muszáj volt elfogyasztanom, pedig nem igazán kívántam, de legalább az asztalnál ülve ehettem meg.
Gyorsan eltelt az idő, mennie kellett dolgozni, így összepakolt és már indult is. Még világosban haza fog érni, és állítása szerint kitalált egy szuper programot a késő délutáni órákra, ami nagyon fog tetszeni. Neki legalábbis biztosan.