Spanking búcsú

Egy éve váltunk el pontosan nyolc év után. Isten bizony nem tudtam pontosan miért. Szàmtalan magyarázatot kaptam a nőtől, akit egyébként rajongásig szerettem. Ezek között szinte minden klasszikus kifogás szerepelt, de mivel túl sok indoklás fogalmazódott meg ellenem a szakítás közvetlen okaként, elkezdtem kètelkedni ezen magyarázatok igazságtartalmában.
Sokan szoktak az átlagra hivatkozni, csakhogy önnön vélt nagyszerűségüket hangsúlyozzák, amely akár még igaz is lehet, de mégis visszatetszést kelt. De most mégis kénytelen vagyok leírni, noha fogalmam sincs az átlag szexuális teljesítményről, nőpartnereim, mindig elismerően beszéltek mind az isten által jól megáldott adottságomról, mind ezen adottság alapján kihasznált kèpessègemről.
Ennek ellenére eljött a nap, amikor minden, ami annak idejèn rózsás illatú kedéllyel árasztotta el szerelmemet, számára áporodott izzadságszaggá változott.
Először èszrevettem egykori szerelmem nyelvhasználata változott meg. Az addig megszokott szexualitásunkban szereplő szavak szinte eltűntek, s helyettük számomra teljesen újak bukkantak fel.
Egykori szerelmem, aki iránti vágyam nemhogy csökkent, hanem az elutasítás kiváltotta dacos fájdalom és bizonyítási kényszer hatására az idő múlásával csak növekedett, egyre furcsábban viselkedett, s a lélekölő kíváncsiság felemésztette minden energiámat, de mind hiába.
Forró május végi nap volt. Amikor beléptem egykori szerelmem lakásába, bizonyos anyagi tartozás törlesztésének céljából, s mivel továbbra is kívántam, falloszomban már a hangjától is bizsergèst éreztem, melyet tébolyítóan vonzó látványa azonnal betetőzött, farkam szinte szétvetette a farmernadrágom cipzárját. Mivel tudtam, hogy partner híján időnkènt kapható fellációra vagy arra, hogy egyébként inkább férfias kezével gyorsan s érzelemmentesen kiverje a farkamat, ismét ebbe az irányba tereltem ottlétem keserédes pillanatait. Ám legnagyobb meglepetésemre a nő, akit hosszú èvek óta ismertem, szó nélkül letolta hamuszínű szoknyáját, majd a még izgatóbb tengerkék bugyiját is, s továbbra is egyetlen hang nélkül a térdemre feküdt feszes hasával, s gyönyörű és hófehér fenekèvel a felettem lévő velem együtt csodálkozó plafont bámulta.
Az első ütés, melyet rámértem, élesen visszgangozva töltötte be a konyha meglepett atmoszféráját. Olyan hangott hallottam feltörni egykori szerelmem torkából, melyet tízperc frikciós mozgás után szokott hallatni. A következő csapások nyomán a combomon már a kéjnedvéd éreztem. A puncijához hozzá sem kellett érnem, s az első orgazmusa a tizenkettedik csapásra következett be. A félórás spanking különböző erősségű csapásai alatt vagy hat orgazmust élt át, s akkor megértettem végre, hogy mi hiányzott az életéből ennek a titokzatos nőnek, akit egyébként soha többet nem láttam, és az volt az érzésem, mintha soha nem is ismertem volna.