A mazochista királynő 2 rész

Katalin királynő kitalált egy történetet, majd lement a várbörtön urának számító legvérmesebb pribékhez Sam - hez és azt mondta: nézze kínzómester úr egy kényelmetlen helyzetről szeretnék beszélni magával. Nemrég tudtuk meg, hogy egy magas rangú hölgy, egy grófnő hazaárulást követett el. Törvényeink szerint azonnali kivégzést rendelhetnék el, de a családja számos szívességet tett a birodalomnak, ezért megkegyelmezem az életét, de büntetését nem kerülheti el. Ezért azt szeretném, hogy 30 napig a várbörtönben szenvedjen. Parancsom a maximális kínzatás. Adják rá a legmocskosabb rabruhát, és mindennap verjék el. Kérem jegyezze: mindennap háromszor korbácsolják meg. Egy alkalommal minimum 100 csapást kapjon, de felőlem a felső határig is elmehetnek, azaz 600 ütésig. A verések között és éjszakánként legyen falhoz láncolva, vagy gúzsba kötve, de felőlem kényszermunkára is foghatják. Nappal kötelezzék a legalantasabb munkára, folyamatosan ellenőrizzék, találjanak hibát benne és verjék el az ülepét büntetésként. Használhatnak ostort, lovaglópálcát, botot. Beszéljenek csúnyán vele, rugdossák meg, és így tovább. Minden kínzásnak kitehetik. Nyújtásnak, csavarásnak. Rendszeresen verjék el a tenyerét, talpát. Azt akarom, hogy minden egyes verőeszközüket jól ismerje. Minden egyes korbács, fenekelő, szíj és pálca legyen számára ismerős. Ja és kínzómester úr, alázza meg a nőiességében. Rakjon csíptetőket a mellére, nemiszervére, rakjon rá súlyokat, verje kékre zöldre őket. Az úrnővel kötöttem egy egyeszséget. Megengedtem neki, hogy a 30 nap alatt hordhat egy fém maszkot, így senki sem ismerheti fel, de ezért cserébe fel kell vállalnia a szexuális rabszolgaságot. Úgyhogy kiélhetik rajta minden perverzióikat. Szopassák meg, lövelljenek rá ondót, kurják szét, de a hátsóját is, mindenféle fájdalmas tárgyat dugjanak fel neki, hordassanak vele szöges bugyit. Ha ellenkezik, vagy nem jól csinálja, vagy nem elég alázatos a legnagyobb kegyetlenséggel fenyítsék meg.
Viszont nagyon fontos, hogy ne csinálják fel. Tehát a spermájukat a grófnő szájába, vagy fenekébe lövelljék. 5 naponta annyira verjék el, hogy ájuljon el a fájdalomtól. Arra viszont nagyon ügyeljenek, hogy a büntetése végén ne legyen rajta maradandó nyom. Csak olyan sebei lehetnek, melyek, egy hónappal a szabadulás után elmulnak. Etessék rendesen, aludjon eleget, mert azt szeretném, hogy jól megélje a kínzást, szóval ne legyen alélt.
- Meg tudja csinálni?
- Ezer örömmel felség! Garantálom, egész életében emlékezni fog a grófnő arra, hogy mit jelent a hazaárulás! csillant fel az őr szeme. Erre a királynő máris benedvesedett.
- Rendben. Tehát holnap, reggel hétkor, miután én elmegyek, a raktárszobámba találja letérdelve, feltartott kézzel a hazaárulót. 30 nap után délben szintén ott akarom látni. Az utolsó korbácsolása után, azaz csíkosan! Most pedig kérek egy fémmaszkot és egy láncos kéz-lábbilincset, hogy reggel, megfelelő állapotban találják meg a mocskot! A pribék hátrament a raktárba és előhozott egy lezárható fémmaszkot, valamint egy rozsdás bilincs készletet.
- Még valami, a maszkot én zárom le és csak én nyithatom ki. Én is elutazok vidékre, de pontosan egy hónap múlva estére visszatérek és arra hozzák vissza a foglyot. Most pedig elmehet!
Azzal a királynő örömmel és félelemmel kevert érzésekkel, de annál nagyobb izgalommal ment vissza a szobájába. Azonnal felpróbálta a bilincseket. Kivette a szekrényéből a sokágú korbácsát és azzal csapdosta finoman magát. Ügyelnie kellett, hogy csak enyhén ütlegelje testét, mivel nyomok nem maradhattak a finom bőrén. A nehéz bilincsek csodálatos érzéssel töltötték el. Végre rabszolgának érezhette magát. Az ágya melletti tükörben gyönyörködött magában. Minden lépésre megcsörrentek láncai. Ettől még nedvesebb lett. Boldogan vizsgálta csinos fenekét, hátát, mivel tudta, hogy másnap ilyenkorra már alig lesz ép felület rajtuk. Annyira felizgatta ez a gondolat, hogy muszáj volt maszturbálnia. A lánccsörgéseket csak a sóhajai, nyögdécselései múlták felül. Miután kétszer elélvezett, a korbács nyelét dugta fel magának, miközben elképzelte ahogy másnaptól az erős őrök mindennap megerőszakolják. Ettől ismét elélvezett. Mosollyal az arcán aludt el.
Reggel hatkor már talpon volt, mosdás után egy jó kiadósat reggelizett, majd felcsatolta a fémmaszkot, kulcsát pedig titkos fiókjának a rekeszébe helyezte. A tükörbe nézve meggyőződött arról, hogy senki sem ismerheti fel, elbúcsúzott az ép bőrétől és letérdelve, kezét magasba tartva, ahogy azt megegyezték várta az őröket.
A kínzómester Sam pontos volt, hétkor benyitott az ajtón és elállt a szava. A megláncolt, csóré királynő látványa fennséges volt. Hamvas bőre, vékony alkata, szép mellei, a lovaglásoktól megedződött hosszú combjai teljesen elütöttek a szolgálólányok hétköznapi, darabos alakjuktól. A várbörtön ura addig még meztelenül ilyen szép nőt sohasem látott. Megnyalta a szája szélét, hiszen szadista révén, ő is imádta ha verhette a lányokat. Ám ilyen fenséges darabbal még soha sem volt dolga.
A királyné hirtelen arra lett figyelmes, hogy a mester bőrnadrágja dudorodni kezd. Ekkor már tudta, hogy jól meg lesz dugva. Az őr csak annyit mondott:
- állj négykézlábra te rühös kurva!
Azzal a lovagló ostorral el kezdte csapkodni a királynő fenekét. Az erős ütések nagyon tetszettek a királynőnek. Mindig is kedvelte a kinzómester lovagló ostorát. Erős, hosszú, ruganyos eszköz volt. Hányszor ábrándozott arról, hogy ez a kegyetlen, izmos, férfi elveri őt. Sokszor látta amint a szolgákon csattant ez a kegyetlen pálca. Mindig szexinek tartotta a várbörtön tejhatalmú urát és ebben nagy szerepet játszott az a tény, hogy nagyon ügyesen tudott bánni a lovaglóostorával. Úgy a negyedik – ötödik ütés után látta a tükörben ahogy kezd kékülni a feneke. A csapások csak jöttek. A királynő már a pálca süvítésétől is benedvesedett. Látszott, hogy a mester nagyon érti a dolgát. Minden ütés erőteljes volt, és pontosan célba talált. A királynő öröme az egekbe szállt. Végre egy vérprofi kínzó mester fenyítette. Tudta jó kezekbe került. A fájdalomtól és a kéjtől elkezdett remegni a teste. Élvezettel szemlélte amint egyre jobban vörösödik, lilul csinos királynői hátsója. A csattanások jó hangosak voltak, Sam teljes erőből ütött. Legalább 15 percig kellett elviselnie az erős verést. Már lángolt az egész segge, amikor az izmos férfi karok abbahagyták az ütlegelést. Néhány pillanat után a mester elővette termetes farkát. Sokkal nagyobb volt mint a királyé. Majd durván a benedvesedett nemiszervbe hatolt. A királyné felsikoltott, majd még egyszer és mégegyszer. A ritmusos döfések mélyen behatoltak. A várbörtön urát lenyűgözte a szétvert finom félgömbök látványa és a szűk pina is nem várt élménnyel szolgált. Megkapod a magadét te kurva! – mondta a várbörtön tejhatalmú ura, azzal kitartóan döfködte a felséges puncit. Sokáig bírta, hiszen edzett, erős férfi volt, a királynő azt sem tudta már mit tegyen, annyira élvezte amint a nagy farok ki - be járt benne. Égő hátsója és a ritmusos döfködés teljesen kifordította önmagából. Az élvezetektől sikított, nyögött, sóhajtozott. Amikor Sam érezte, hogy nem bírja tovább, arra parancsolta Katalint, hogy előtte térdelve nyissa nagyra a száját. A bő sperma hirtelen a királynő szájába, és a maszkra lövellt. Anyira sok ondót spriccelt Sam Katalin szájába, hogy az öklendezni kezdett. Erre hatalmasat vágott Sam Katalin hátára.
- nyeljed kurva, azért kapod!
A királynő nyelte. Életében először került sperma a szájába. A király ilyent sosem tett. Kissé furcsának, találta Katalin ezt az ízt, de megalázottságában még odaadóbbnak érezte magát, ezért élvezettel nyelte egy idegen férfi magját. Sam azonnal észrevette, hogy a „grófnő” nem szokott ilyesmihez és elnevette magát:
- sokféle ondót fog még nyelni tisztelt grófnő! - gúnyolódott.
Miután a királynő lenyelte a száját teljesen megtöltő ondót, Sam felrántotta a földről – most pedig átmegyünk a „grófi lakosztályba” kedves úrnő! Azzal elindultak lefele a lépcsőn a várbörtön felé.