Cikkek idő szerint
2024. 12. (20)
2024. 11. (72)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Napéj egyenlő(tlen)ség (1.)

Törölt felhasználó
2018. 05. 15. 08:41 | Megjelent: 923x
Március végéhez mérten hűvös volt az idő. Vanda fázósan rántotta össze magán a kabátot. Ma este találkoznak. Addig már csak egyetlen nap őrült rohanása, munka, vásárlás, határidők, kötelességek. De este övék a világ.

Szinte körül sem nézett, mikor felszállt a hetes buszra. Szerette a tömegközlekedést tavasszal. Nyáron az izzadtság, a benzingőz, az ülés mellé nyomott félig rágott almacsutka és a házak között raboskodó szabadságvágy könnyei elmosták a varázslatot, de tavasszal, különösen reggel, mikor az álom még a munkába igyekvők vállán ülve suttogott egy szebb világról és szűrt fényben ébredt a város, mindig jókedvre hangolta a begördülő busz.

A buszon leült az első üres helyre és a gondolataiba mélyedt. Látta maga előtt a Férfit, akivel már hónapok óta levelezett. Érdekes vízió volt, hisz a térdelő alaknak nem volt arca, képet nem adtak és nem kértek a beszélgetés során, mindkettejüket izgatta ez az előre megbeszélt ismerős-ismeretlenség. Most mégis látta őt meztelenül, térden...látta amint pillantását mereven maga elé szegezi, kezei hátul, combjait kicsit szétnyitja, jelezve hogy mindene az Úrnőé és hallgatja a körülötte monoton kopogó cipősarok sokat ígérő zenéjét. Vanda gondolatban lassan kinyújtotta pálcát, játékosan megpöckölte a térdelő alak heréit, aztán...

- Jól van, Hölgyem? - a nem várt, mély férfihangra összerezzent és körülnézett. Egy középkorú, ismeretlen férfi szólította meg, aki mellette ült és aggódva nézett rá.

- Jól van? - ismételte az idegen - egész testében reszket.

- Minden rendben van, köszönöm. - mosolygott Vanda kissé ziláltan, a kavargó vágyvillanásokat biztonságos zugba rejtve az agyában, majd a mellette ülő férfi meglepő kedvességén mélázva zavartan leszálláshoz készülődött.

Ahogy felállt az ülésről a táskája kiesett a kezéből, tartalma szétszóródott.

- Biztosan jól van? - aggódott a férfi, -kérem, engedje meg, hogy segítsek - mondta és Vanda elé térdelve elkezdte összeszedegetni a táska ezerszínű, kusza összevisszaságban szétterülő tartalmát. Vanda lenézett rá...térdel...pillantását a földre szegezi...combjai kissé kinyílnak...hmmm...ideje, hogy este legyen ...

Az ismeretlen ekkor felemelte a pillantását. Vanda vágytól tág pupillája szabad utat engedett a fürkésző kíváncsiságnak, érzés értéssel, sőt megértéssel, majd vággyal találkozott, Úrnő és szolgája összekapcsolódott egyetlen pillanatra, majd a busz hangos szusszanással megállt és az ajtók kinyíltak.

- Köszönöm. - kapta ki a táskát Vanda a férfi kezéből és leszállt a buszról.

- Vigyázzon magára, Úrnő.- hallotta.

Úrnő? Kapta fel a fejét Vanda. Úrnő? Tényleg értette ez az idegen őt abban az egyetlen, különleges pillanatban? Vagy ismeri valahonnan? Úrnő? Ki ez a férfi? torpant meg, de hiába, a busz pöfögve, szuszogva, mit sem érzékelve a pillanat különlegességéből, folytatta útját a tavaszi ébredésben.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa