Irodai "nyúl buli" csupaszon (4.rész)

Egyre furcsábbá vált minden. Erika szinte kitépte a kezemből az aláírt szerződés, eltipegett egy szekrényhez, amiről kiderült, hogy az egy széf. Finom mozdulataival bepötyögött egy kódot és gondosan elhelyezte az aláírt papíromat, majd előkapott egy kicsi ládikát. Pakold bele ide a személyes dolgaidat légy szíves… mobil telefon, kulcsok, óra, irataid, mindent! A légy szíves miatt mondanám, hogy kedves volt, de a fölényes hangsúly miatt nem éreztem annak és eleve nem eset jól megválni a személyes dolgaimtól. Megtettem amire kért, de nem szívesen. Eltette a dobozt, majd egy fogast nyújtott felém… ide akaszthatod az öltönyöd mondta… ja és itt van egy cipős doboz is…csúsztatta felém egy laza lábmozdulattal. Ez teljesen meglepett, mert nem gondoltam, hogy az öltönyömtől és a cipőmtől is meg kell válnom, de hamar kaptam némi magyarázatot, amire már nagy szükségem volt. Átnyújtott egy rövid programleírást, majd odalépett az asztalához és egy mikrofonba a következőket mondta a többiknek: Sziasztok lányok, velem van Pearl az a férfit, akit hamarosan megmutatok nektek és aki velünk tölti ezt a napot. Zsuzsa, hozd be neki amit felvehet és engedd útjára kérlek a többi férfi jelentkezőt!

A program leírása elég szánalmas volt és teljesen eltérő az eddig tapasztalt minőségtől. Már az első mondata szöget ütött a fejembe… „Megmutatkozás”.. ilyet hogyan lehet elírni… számomra a bemutatkozás tűnt volna nyelvtanilag helyesnek. Utána jött a következő napirendi pont, a szabály ismertetés, oké… gondoltam, majd olvastam olyanokat, hogy nyuszi fogdosás, nyuszi simogatás, nyuszi ugratás, nyuszi ügyességi verseny, végül tojás festés... Hát nem voltam feldobva a programtól, de majd lesz valami … és a sok bombázóról fantáziáltam.
Erika rám nézett, ahogy befejezte mikrofonos közlendőjét felém nyújtotta a kezét a teli fogast visszavárva. Én még éppen hogy csak kettő gombig jutottam, de a szigorú nézése megtette a hatását.. levettem a cipőm, a zoknim, a zakóm… majd ennél sokkal lassabban, de végül az öltöny nadrágom is letoltam és a kezébe adtam. Az ingednek is jobb helye lenne az akasztón mondta és egy kicsit meghúzta rajtam ezzel siettetve. Nem igazán mozdultam, mert zavart, hogy már alig volt rajtam ruha. Na… haladjunk mondta és elkezdte az első gombokot kioldani. Volt rajtam egy atlétatrikó, ezért az ing levétel még belefért nálam… kicsit vonakodva ugyan, de átadtam neki. Zavart és azt nem értettem, hogy miért előtte kell megtennem. Gondosan elhelyezte a karfán, visszament vele a hatalmas széféhez majd elzárta az öltönyömet a többi dolgom mellé. Rossz volt látnom, hogy nem férek hozzá a ruháimhoz.
Ott ültem az irodájában egy trikóban és egy alsónadrágban. Nyílt az ajtó és belépett Zsuzsa egy ezüst kofferral a kezében, de nem nekem adta, hanem Erikához sietett vele. Zsuzsi igazi vadmacska volt… mini ruhában, ami még tovább hosszított a vékony lábain, formás fenékkel és nem nagy, de annál édesebb formájú kackiásan hetyke mellekkel volt megáldva. Szívesen a számba vettem volna a bimbóit. Minden fekete és provokatív volt rajta, erős volt a sminkje és a nyakában egy széles fekete szíjszerű izgalmas „díszt” viselt. Feltűnően flegma és lenéző volt minden mozdulata… megfordult és alaposan végig nézett rajtam… inkább megvetően, mintsem szimpatizálva velem. Ettől a nézéstől és az egyenlőtlen helyzettől vacakul éreztem magam. Erika ezt észlelhette és úgy gondolta, hogy eljött az ideje, hogy rátegyen egy lapáttal! Megállt velem szemben, fölényesen kihúzta magát és így szólt: MA TE EGÉSZ NAP MEZTELENRE VETKŐZTETVE LESZEL ELŐTTÜNK! Minden feladatot a szemünk láttára teljesen pucéran fogsz végrehajtani és meg ne próbáld takargatni a nemiszervedet, mert rosszul jársz!! És most rohadt gyorsan vetkőzz csupaszra, mert nem fogsz szórakozni a mi időnkkel! Zsuzsa ezt a közlést láthatóan nagyon élvezte, mert úgy állt, hogy a legjobb szögből láthassa a megsemmisítésem. … örülhetett, mert iszonyatos szégyenérzet fogott el… az egész testem lángolni kezdett, ami reszketésbe csapott át.. nem biztos, hogy kitudtam volna gombolni a gombokat annyira citeráztam. Hát gomb már nem is volt rajtam, „csak” a két utolsó ruhadarabból kellett volna kibújnom a két Nő előtt, akik iszonyatosan élvezték a „haláltusámat”.

Hirtelen összeállt a sok zavaró mozaik darabka, amin eddig elhessegettem magamtól. Belegondoltam, hogy kint vár még további hét Nő akik azt várják, hogy „megmutatkozzam”…így már értettem mindent. Azt várják, hogy pucérre vetkőztetve eléjük vezessem Erika.
Képtelen voltam tovább vetkőzni… Erika és Zsuzsa le sem vette a megalázó tekintetét rólam. A hatást fokozva, Erika kipattintotta a Zsuzsa által behozott koffer csatját és felém fordította a tartalmát… rózsaszín nyuszifülek, egy nyuszifarok (fenékben rögzíthető másik véggel), két lábbilincs, két karbilincs, és egy nyakörv pórázzal.. Erika a bokapántos magassarkújával a lábam elé kotorta a bilincseket… na látod, azért lesz rajtad valami… VETKŐZZ azonnal és ezt csatold fel a bokádra?!! Ezen gúnyosan összenevettek.
A program többi része is kezdet értelmet kapni… nyuszi fogdosás, stb. ….basszus az egész programnak én vagyok a megalázandó alanya, ezek a Nők ezt szervezték már ki tudja, hogy mióta.(?) Számukra a férfi csupán egy tárgy, egy megvetett alsóbbrendű egyed, akivel most órákon át elszórakoznak. Szép lassan megértettem mindent és nem volt átgondolt ugyan, hiszen az épület szinte egy erőd az ujjlenyomatolvasós ajtókkal, kamerákkal, a ruhám mindenem elzárva, ráadásul kilenc Nő talán fizikálisan is erősebb nálam… szóval talán nulla eséllyel, de a teljes levetkőzés helyett a menekülést választottam. Zsuzsa ugyanis nem zárta be maga mögött az ajtót, amikor bejött és én hirtelen felpattanva rohanni kezdtem… mezítláb trikóban, alsónadrágban. Futottam, de ezt mindenki látta, hiszen a Nőkkel teli iroda volt ez első, ahol átkellett jutnom. Nem mertem nézni senkire, de hallottam, ahogy kinevetnek és ahogy egymást túllicitálva utánam erednek. Kijutottam a szőnyeges szobából, már a köves folyosónál tartottam, amikor elfogyott az út. Nem tudom, hogy hányan kergettek, de egy amazon seregnem tűnt. Nagy volt a robaj a nevetésüktől, a megannyi tűsarok koppanásától. Beszorultam a folyosó végére. Verekedni nem akartam… nem tudtam volna megütni egy Nőt sem, még ha féltem is a folytatástól. Csendben összerogytam… összegubózódva az arcom az ölembe rejtettem, a két karommal átkulcsoltam a lábam.. leültem a kőre és minden erőmmel védtem az „állásom”. Fölém magasodtak.. sziporkáztak a megalázásban… elmondták, hogy nagyon várják már, hogy csupaszon széttárt lábakkal a lábaik elé kússzak. Ötletelgettek, hogy mekkora lehet a péniszem és ki lesz az első, aki kilövelteti majd a spermám. Ennek a módjára számtalan ötletük volt. Mondták, hogy felesleges és nevetséges a küzdelmem… mert úgy is mindjárt agyon fogdosnak… kilenc kézpár lefog és minden porcikámon Női kezek fognak matatni. Elém lépett Sandra… akivel az egész kalandom elkezdődött. Az illatából tudtam, hogy Ő az.. a kezeim között egy résnyire kilestem… láttam a cipőjé orrát…ettől még jobban elszégyelltem magam. Hirtelen síri csend lett… majd az édes csilingelő hangja helyett fenyegető parancsoló stílusban felszólított … LÁTNI AKAROM A HERÉIDET!!! Erre az utasításra a többiek hatalmas ovációba kezdtek. Rémes volt ezt hallani és főleg úgy, hogy egyértelmű volt, hogy sokáig nem védekezhetek.
Elkaptak, a karjaimat túlerővel szétveszítették. Még sosem éltem meg azt, hogy Nők fizikai erővel kényszerítenek és a küzdelmem ellenére legyőznek…ez felizgatott.
Hasra vágtam magam… mintha ezzel sokáig védhetném a lágyékomat. A kezeimnél fogva lassan vonszolni kezdtek a földön végig húzva, mint egy elejtett vadat.
A hónaljam majd ki szakadt a vonszolástól, a lágyékom egyre jobban megfeszült. A dörzsölődéstől a farkam merevedni kezdett, de egyenlőre ezt még csak én tudtam. Nem fogdostak, nem nyúltak hozzám, csak gúnyoltak és vonszoltak egyre beljebb. Átértünk a szőnyeges szobába… a lágyékom már tűz forró volt a földön húzás miatt. Az alsó nadrágom kezdett lecsúszni rólam… egyre jobban kint volt a csupasz fenekem. Nem tudtam tenni ellene, a kezeim a fejem fölött végig erősen szorítva. A lábam nem tudtam olyan helyzetben tartani, hogy megakadályozzam az alsónadrágom lecsúszását. Egy hirtelen rántásra a combjaim alá került az alsóm … a térdem széthúzásával talán perceket nyerhettem volna, de akkor szétnyílt volna a combom és azt nem akartam, hogy a heréim kivillanjanak. Továbbra is zárt lábakkal húztak a szőnyegen amitől teljes merevedésem lett. Kicsin múlott, hogy ne élvezzek el ebben a hurcolásban. Az alsónadrágom csak egy pillanatig pihent meg a térdem felett… a következő küszöbön való átrántáskor már a bokámon landolt. Egyedül a lábfejem megfeszítésével tudtam magamon tartani, de ekkor már semmit nem takarta a fenekem. Ezt a lányok is természetesen észlelték, de lassítás nélkül tovább vonszoltak, míg nem egyszer csak megérkeztünk az irodájuk közepére. Ott már négy cipellő türelmetlenül várt.. odahúztak Erika és a flegma Zsuzsa magassarkúja elé egy centire. Mielőtt eléjük vetettek volna egy hirtelen mozdulattal lerántották rólam az atlétatrikómat. Ez egy pillanat műve volt, esélyem sem volt magamon tartani.
Az egyetlen ruhadarab ami takarhatna az a bokámon lengedezett … a lábaim zárására és az ágyékom földöntartására fókuszáltam minden erőmmel.
Ott feküdtem teljesen pucéran hason fekve Erika cipője és további nyolc Nő lábai előtt. A merev farkam miatt alig tudtam a földre szorítani az ágyékomat., kicsit billegtem is ide-oda. Az imént majdnem elélveztem és továbbra is lüktetett mindenem a szőnyeg dörzsölése és a megalázott helyzetem miatt. Tartottam attól, hogy ha egy picit is megmozdítanak, akkor azon nyomban kilövelek szégyenszemre, mint egy korai magömléses bakfis

Folytatás következik