Airbus - a kerdetek 8.

Csodálatosan telt az idő Vandával. Igazán kívánatos, odaadó és rendkívül kellemes subbie volt, mindazonáltal volt egy tulajdonsága, ami mindenképpen csiszolásra szorult.
Pontosabban hiányzott belőle egy tulajdonság, amit a nemesebb cél érdekében feltétlenül ki kellett alakítanom benne: ez pedig az alázat volt.

Ez körülbelül annyira volt jellemző rá, mint oroszlánra a bicsérdizmus.

A cél érdekében némi cselszövésre volt ugyan szükség – de hát mit meg nem tesz az ember a subbie-ja épülése érdekében?!

A következő találkozást az irodámba időzítettem, amelynek szép nagy panoráma ablakai az utcára néztek.
Mindent gondosan előkészítettem. A titkárnőmnek szigorúan meghagytam, hogy Vanda érkezése után azonnal induljon haza.
A függönyök elhúzva, kivilágítás a maximumon.

- Vanda kisasszony megérkezett! – jelentette be a titkárnőm
Kedvesem belépett – én pedig közben éberen figyeltem a távozó személyzet hangjait.
- Csukja be az ajtót! – dörrentem rá, miután biztos lettem benne, hogy egyedül vagyunk.
- Vetkőzz, lotyó!
Vanda kétségbeesetten körülnézett.
- Meztelenre! A combfix maradhat!
A Kedves arcszíne mély padlizsánra váltott, hezitált még egy kicsit, aztán így szólt.
- Ne haragudjon, Uram, képtelen vagyok!
- Igen?! – a csuklójára raktam a bilincseket és az íróasztal lába mögött csatoltam össze. Szabaddá tettem a hátsóját.
- Ötvenet kapsz a lovagló pálcával. Számolod az ütéseket és mindegyiket megköszönöd! „Köszönöm Uram, hogy megnevel!”
Az első kettőt valahogy nem sikerült igazán nekem tetszően előadnia, de aztán igencsak tanulékonynak bizonyult…
- Ötven … „Köszönöm Uram, hogy megnevel!”
- És most térdre, lotyó, tedd a dolgod! – Tette.
- Most pedig mars haza, gondolkodni!

Este az alábbi levél várt.

"Szép jó estét!

Köszönöm a meglepetést és az utána történteket, nagyon jól éreztem magamat. Talán ezzel kihúzom pár napig. :-) Csak az a baj, ha eszembe jutnak az átélt élmények, teljesen felizgulok és néha nem tudom türtőztetni magamat, már csúszik lefelé a kezem. De most előrelátó leszek, nem szeretnék úgymond potya büntit beszedni. Mikor engedélyez egy masztit?

Azért ma is sikerült egyet törnie rajtam. Maga szisztematikusan halad előre, az engedelmességem területén. Hová akar kilyukadni? Mivé akar nevelni? Már így is teljesen a birtokába vett, uralkodik rajtam. Azt tesz velem, amit akar.

Imádtam mikor térdelve kényeztethettem...húúúú.... az, hogy bárki megláthatott, csak fokozta az izgalmamat.

Jó éjszakát!
Alázatos lotyója, V"