A büntetés III.
2018. 03. 04. 22:16 | Megjelent: 1170x
Nem is kell sokat várnod, hirtelen felemelem a kezem, s egy határozott mozdulattal lesújtok a popsidra. Összerezzensz, kisebb ütésre számítottál, de még feleszmélni sincs időd, már jön is a következő, és a következő. Egyik sem kisebb az elsőnél, a feneked rögtön sajogni kezd, csíp, és fáj, én pedig nézem, ahogy az ütéseim nyomán azonnal pirosodni kezd a gyönyörű bőröd. A negyediknél már felnyögsz, s finoman vonaglani kezdesz az ölemben a szabadulást keresve, úgyhogy sajnos el kell engednem az imádott melledet, és lefognom a hátad, hogy le ne tornázd magad rólam, mert bizony én még nem tervezem abbahagyni. Tovább fenekellek ugyanilyen intenzitással, s te egyszerre érzed a kötelek kegyetlen szorítását, a vibrátor határozott izgatását, és az egyre erősödő kéjes fájdalmat a feneked felől. Egyre jobban ficánkolsz a kezem alatt, és egyre kevésbé figyelsz a pálcára a szádban, pedig azt nagy hiba lenne elejteni. Nyögsz, és küszködsz, de a kötelek nem engednek, én pedig élvezettel figyelem a tested minden mozdulatát, a csodás, megfeszülő izmaidat, a feneked gyönyörű, vöröslő bőrét.
Tizenkét ütés után állok meg először. Nagyon gyengéden simogatni kezdem a tested, miközben te fájdalmasan nyöszörögsz, és vonaglasz. Nem szólalok meg, csak gyönyörködöm benned. Lassan megnyugszol, alábbhagy a fájdalom, én pedig leheletfinoman végigsimítom a feneked. Érzem, ahogy tüzel a bőröd az ütésektől. Tudom, hogy most nagyon érzékeny, és azt is, hogy mennyire jólesik a simogatás. Érzem a mozdulataidból, hogy a kéj lassan átveszi a kontrollt a fájdalom felett, s egyre jobban élvezed, ahogy ezt a nagyon érzékeny területet simogatom. A vibrátor halkan berreg, az ujjaim arra tévednek, felsóhajtasz, ahogy mélyebbre nyomom benned, miközben a másik kezemmel tovább simogatom a popsidat. Az ujjaim tovább haladnak a lábad közt, egészen a csiklódig, s mikor rátalálnak, játszani kezdenek vele. A gyönyör hullámai elárasztják a tested, most már nem a fájdalomtól, hanem a kéjtől nyöszörögsz, s vonaglasz egyre határozottabban. Figyelem az egyre önkéntelenebb mozdulataidat, s csodálom a szépségüket. A mutató és a középső ujjam a csiklódat masszírozza, miközben a hüvelykujjammal felnyúlok és határozottan nekifeszítem az ánuszodnak. A mozdulattal egyúttal újra mélyebbre tolom a vibrátort a puncidban. Ismét felnyögsz, már nagyon szaporán kapkodod a levegőt, tudom, hogy nagyon közel vagy az orgazmushoz, és most hagylak elélvezni. Nézem a gyönyör hullámaitól reszkető, megfeszülő tested, hallgatom a zihálásod, kéjes nyögdécselésed, kiélvezem az orgazmusod látványának minden pillanatát. Imádlak nézni orgazmus közben. Annyira igéző látvány vagy! El se hinnéd!
Csakhogy most büntiben vagy, úgyhogy nem gyönyörködöm végig az élvezésed, hanem újra fenekelni kezdelek, miközben a kéj még meg-megrándítja a tested. Ugyanolyan nagyot ütök, mint eddig, s te már az elsőnél feljajdulsz. Úgy tűnik túl gyorsan rántottalak ki az orgazmus élményéből, annyira gyorsan, hogy meg is feledkeztél a pálcáról, ami a feljajdulás közben óvatlanul elejtettél. Megállok a fenekeléssel.
- Hm! Te is látod, amit én? - kérdezem diadalittasan, s felállítalak a combomról. Én is felállok veled szembe, és a vállaidnál fogva támasztalak, mert az orgazmus minden erőt kivett a lábaidból, s alig bírsz állni. Kéjtől ködös, gyönyörű tekinteted kérlelőn rám emeled, de most sem hat meg. Pedig imádom ezt a pillantást. Olyan szépséges vagy vele, és olyan jól áll neked! Mosolyogva, megtartva a szemkontaktust közelebb lépek, és mögéd nyúlok, a csipeszt tartó kezedhez.
- Kérem! - érintem meg az ujjaidat. Nem nyílnak. - Akarsz nagyobb büntetést? - kérdem, mire megrázod a fejed, s azon nyomban kinyitod a kezed. A csipesz a tenyeremben landol, elengedlek, s hátrébb lépek vele, hogy lásd, mit csinálok.
- Most már állj meg a saját lábadon, és készülj fel rájuk! - emelem fel a fém láncot - Ha eldőlsz, megbüntetlek!
A csipeszeket a két végén általad is jól láthatóan szűkebbre állítom. Hozzád volt igazítva, olyan szorosra, ahol a legjobban élvezted a szorítását. Hát most majd fájdalmasabb lesz viselni! Tekintetem áthelyezem a varázslatos, feszülő melleidre, az álló bimbóidra. Képzeletem már rajtuk látja a csipeszeket, és ez nagyon felizgat. Közelebb lépek, átkarolom a derekad, s az egyik csipeszt a melledhez nyomom. Finoman, vészjóslóan körözni kezdek vele a bimbód körül, hogy még keményebb legyen, s könnyebben fel tudjam helyezni. Pillantásom a melledről a szemedre emelem, hátulról határozottan a hajadba markolok, s hevesen megcsókollak. Mélyen, vadul nyomom a nyelvem a szádba, egészen mélyre, amennyire csak bírom, miközben tovább körözök a bimbódon. Te visszacsókolsz. Érzem a vágyat a mozdulataidban, érzem, hogy újra fel vagy izgulva, s alig várod, hogy folytassam a játékomat veled. Hosszan, élvezettel csókolózunk, te közben már halkan nyögdécselsz, teljesen átadod magad az ajkaim és a nyelvem okozta gyönyörnek. Amikor szétválnak az ajkaink, lehajolok, felveszem a pálcát, s visszahelyezem a szádba.
- Hol is tartottunk? - kérdezem, miközben összecsípem az egyik csipeszt, a másik kezemmel beleigazítom a bimbódat, majd lassan rázárom a szerkezetet. Azonnal nyöszörögni kezdesz, hisz ez nagyon szoros, és fáj, de most újra vigyázol a pálcára, s zárva tartod a fogsorod. A lánc másik végén lévő csipeszt lassan, finoman felhelyezem a másik bimbódra. Lehunyod a szemed, s megremegsz picit a fájdalomtól. Hátrébb lépek, hogy újra megcsodáljalak.
- Határozottan dobott az összképen! - állapítom meg nyersen, majd belekapaszkodom a csipeszek közti láncba, és meghúzom lefelé, hogy lássam, kellően stabilan tartanak-e. Zárva tartott szájjal felnyögsz a fájdalomtól, ahogy a plusz teher meghúzza a bimbóidat. Újra közelebb lépek, újból hátulról a hajadba markolok, és a számat a szádra tapasztom, miközben még egy kicsit jobban lehúzom a láncot. Érdekes így csókolózni veled, hogy közben a pálca a szádban van, de most nem érdekel. Egészen közel tartalak magamhoz, hogy érezzem a kéjtől és a kíntól egyszerre remegő tested minden porcikáját, hogy tökéletesen átjárjon a teljes kiszolgáltatottságod tudatának mámorító élménye. Lassan elengedlek, s megfogom a lovaglópálcát.
- Engedd el! - utasítalak, mire azonnal nyitsz egy kicsit a szádon. Kiveszem az eszközt, majd a másik kezemmel felemelem a csipeszeket összekötő láncot, s a még nyitott szádba helyezem. A lánc persze rövid, alig ér el a szádig, így a csipeszek elfordulnak, megcsavarva mindkét bimbódat. Kisebb sikoly hagyja el ajkaid, melyek közé már vissza is tettem a lovaglópálcát, s te fejedet lejjebb szegve újból ráharapsz. Meglátom, hogy a nyelveddel próbálod a láncot a lovaglópálca elé tolni, és rád szólok:
- Meg ne próbáld! A lánc a pálca mögött marad! Egyiket sem ejtheted ki!
Szemeiddel könyörgőn nézel rám, hogy ne így legyen, de nem foglalkozom vele. Visszaülök az ágyra, s magamhoz intelek. Pontosan tudod, mit akarok, hisz nem kérdés. Pár apró ugrással mellém kerülsz, és keresztbe fekszel a térdemen. Segítem a mozdulatod, elhelyezlek, s simogatni kezdem még mindig piros feneked.
- Akkor hát jöjjön a maradék! - mondom, s már emelem is a kezem. Most sem ütök kisebbeket, mint az első körben, viszont most már jobban fáj. Minden ütésnél összerezzensz, feljajdulsz, de a pálcát nem ereszted. Sajgó, izzó feneked viszont nem kevés gyönyört is közvetít, minek hatására a tizedik ütés magasságában újfent elélvezel. Tested rángatózik az ölemben, ahogy a kéj hullámai végigsöpörnek rajta, én pedig egy pillanatra sem hagyom abba a fenekelésed. Úgy folytatom, mintha mi sem történt volna, ami még több örömet okoz neked. Lehunyod a szemed, átadod magad a fájdalomnak és az élvezetnek, de vigyázol, nehogy kinyisd a szád, s elejtsd a pálcát.
Lassan elkövetkezik az utolsó ütés, melyet követően finoman simogatom vörös feneked és a hátad, a másik kezemmel előre nyúlva pedig gyönyörű melled gyömöszölöm. Te közben zihálsz, még mindig az orgazmus és a fájdalom hatása alatt vagy. Élvezed a simogatásom, én pedig élvezem, hogy simogatlak. Eltelik így pár perc, majd kiveszem a szádból a pálcát, és ledobom magam mellé az ágyra. Újból felszisszensz, amikor a pálca mögül kieső lánc megrántja bimbóidat. Már nagyon fájnak, mint ahogy a feneked is, és már a kötelek is mélyen belevágódtak a testedbe. A vibrátor még mindig dolgozik, így az összes fájdalom dacára - vagy épp a hozzájárulásukkal - újra egyre felfokozottabb állapotba kerülsz.
Álló helyzetbe segítelek, s látom rajtad, hogy nagyon várod, hogy eloldozzalak. Csakhogy legnagyobb meglepetésedre nem teszem. Megfogom a szájpecket, felállok és minden figyelmeztetés nélkül a szádba gyömöszölöm. Tiltakozva rázod a fejed, nyöszörögsz, de nem tudsz ellene semmit tenni, ezt is nagyon szorosra húzom, s rögzítem. Szinte ugyanazzal a mozdulattal, ahogy elengedtem a szájpecek csatját, hanyatt az ágyra löklek. Te döbbenten ráhuppansz, s dühösen ficánkolsz, hogy lekeveredj róla, de odahajolok, megfogom a csípődet, s nem engedlek mozogni. Haragtól szikrázó szemedbe nézek.
- Itt maradsz! - mondom határozottan - Nekem most van egy kis dolgom a másik szobában. Majd jövök.
Azzal elengedem a csípőd, megfordulok, és elindulok az ajtó felé. Miközben bezárom magam mögött, még hallom, ahogy keservesen tiltakozol, vonaglasz, küzdesz, hogy kiszabadulj, de azok a kötelek sajnos úgysem fognak engedni. Mellesleg ismerlek. Nem adok neki két percet, és már az orgazmusod hangjait fogom hallgatni a másik szobában, amit a vibrátor és a kín párosa okozott. Megvárok azért persze majd még néhányat, mielőtt visszamegyek, s tényleg eloldozlak.
Hozzászólások (0)