A keresztre feszítés (2) (nem fantázia, hanem megtörtént előkészületek)
2018. 02. 23. 13:54 | Megjelent: 1272x
Míg hasalva pihent ott az asztalon, előttem, én élvezettel néztem a srác formás popóit, benne a fekete bőr dildót. Meg is simogattam, sőt élvezettel kicsit meg is harapdáltam s srác édes, feszes, piheszőrös cipóit, amit a srác is élvezett, bár vonaglott közben s nyögdécselt. Mikor már eléggé sikerült felpumpálnom, akkor kicsit megmozgattam, megcsavargattam benne s elindítottam a rezgő funkciót. A srác felnyögött az élvezettől. Több program is volt a rezgésre, én azt választottam, ami szinuszos lefutású volt, mert így egy ideig erősödött, majd lelassult s újra erősödött. Mikor ezt már kellően kiélvezte, akkor átváltottam arra, ami a rezgés közben egy-egy rándulást is okozott s úgy haladt tovább a program. Ezt is élvezte.
Én addig azzal foglalkoztam, hogy az asztallap alatt már feszesen s mereven álló farkát simogattam, izgattam s a golyóit is vékony, bőr pertlivel elkötöttem egymástól s a feszes bőrén húztam végig oda-vissza a tűs kereket. Egy idő múlva mást gondoltam s újra a dilatatorokat vettem kézbe s a 6-8, majd 10 mm-st toltam be s rögzítettem benne egy pertlivel. Most elől, de hátul is foglalkoztatva lett. Nyögdécselt s vonaglott is tisztességesen. Hogy fokozzam az élvezeteit, a tűs kerékkel a vágatában játszottam, élvezve mozgását, nyögéseit. Végezetül még azt is megtettem, hogy egy rövidebb gyertyát meggyújtva végig jártattam a belső combjai, golyói s végül a mereven asztal alá szorított farka alatt, persze óvatosan figyelve mikor emelkedik el a teste az asztaltól a hő hatására.
A gyertyás játék után, egy rövidebb bőr korbáccsal „megmelegítettem” a popóit, derekát s a hátát is, majd dörzskesztyűt húzva a kezemre végig is dörzsöltem alaposan, nem kihagyva az érzékenyebb, nemesebb részeket sem. Mindketten nagyon élveztük.
Majd leoldoztam s az általam hozott ebédet ettük meg s közben megkérdeztem az eddigiekről. Sok mindent elmondott, de hiányolta még az orgazmus-kontrollt s az aranysugárban fürdetését és természetesen a „csillagrúgást”. Figyelmeztettem, hogy szó sem lehet „fürdetésről”, azt felejtse el, most és mindörökre. Az nálam nincs a repertoárban.
Mikor újra bementünk a szobába hanyatt fektettem az ágyon, felhúzott lábakkal, széttárt térdekkel s így rögzítettem őt. Ekkor kezdtem a farkával foglalkozni, de közben mg ebéd alatt is benne lévő ánusz dildó természetesen továbbra is maradt benne s rezgett, ingerelte. Láttam a szemén, hogy alig tudja megosztani a figyelmét az ánusza és farka ingerlése között. Sebaj, gondoltam, jobban fogja élvezni az orgazmus-kontrollt. Így is lett, mert vagy tízszer is eljuttattam a csúcs közelbe, majd hirtelen leálltam, elszorítva a faroktövét s mikor lelohadt kezdtem újra, elölről. A nyolcadik után már igen csúnyákat sziszegett, kérve kért, sőt könyörgött, hogy szánjam meg, engedjem már elmenni, de nem tettem. Az utolsó kettőt pláne lassabban végeztem, hosszabban ingereltem s jutottam a csúcs közelébe s utána alig tudtam elszorítani a faroktövét, hogy ne ejakuláljon. Akkor jutott eszembe, hogy nem kell sietnem, mert a bent lévő 10 mm-s dilatatortól úgy sem tudna kilövellni, legfeljebb a húgycsőbe jönne össze az adagja és az még rátenne a „szorító” érzésre, ott lent.
A tízedik után hosszabb szünetet tartottam, továbbiakban a mellbimbóival foglalkoztam, azt szorítottam, morzsolgattam, ingereltem, csavartam stb. Ezt is élvezte s „élvezte”, mert tekergett a teste közben mindenfelé, már amerre tudott. Végül is megszántam s kihúzva a dilatatort, kézzel is rásegítve „elküldtem.” Jött is belőle bőven az anyag. Fellélegzett.
Még a csillagrúgásos játék előtt mást terveztem vele. Odatérdeltettem magam elé és ráadtam egy fejhámot, ami takarta a szemét, golyós pecek lett a szájában s az álla is fel lett „kötve”. Hallott, de nem látott.
Így ugrathattam, megtévesztve alaposan a fülét. Csapkodtam a lovaglópálcával itt, ott, csak a testén nem. Mindig elmozdult, pedig nem is érte sehol a pálca, majd mikor tényleg elérte, s kapott a testére is, akkor pedig későn mozdult, mert nem „hitte” el az ütést.
Ja s az ütésről még pár szót. Azt kérte még előtte, hogy szidjam, beszéljek trágárul vele, szóbeli kínzásban, alázásban, cikizésben is részesítsem, sőt azt is szeretné, hogy pofozzam fel úgy, hogy mikor nem látja, így ne tudja elrántani az arcát a pofon elől. (Bár ezt nem szeretem, mert nekem a másik is ember, de kérésre megteszem.) Most ez következett.
Ott térdelt előttem, megigazítottam a lábát, hogy széles V alakot mutasson s csuklóit hátul összekapcsoltam. Rákiáltottam, hogy nem nudli, tejbepapi, hanem férfi, húzza ki magát. - Ki a mell, be a has, közel a vállak hátul egymáshoz!
Mikor nehezen, de megtette, akkor kapta az első pofont, de ez csak mg belemelegítő volt, majd gyors egymásutánban jobbról-balról jöttek a többiek. (Így nem esett, dőlt el, mert mindig jött a következő irányban is ütés.) Kb. húsz után álltam le, de akkor meg a farkát s golyóit szorítottam a markomba s tartottam erősen. Vergődött, zilált, rángatta magát, de nem szabadult. Közben meg csak záporoztak rá a trágár szavak. Kapkodta a fejét s láttam belepirult.
Kedveskedő arcul legyintés zárta le ezt az általam sem szeretett szakaszt, majd már tényleg a csillagrúgás következett. Vastag, alumínium fóliát terítettem le, hogy ne okozzak tüzet, s hátára feltettem azon, majd először papír zsepik következtek, később más hosszú gyújtósok is.
Hogy fokozzam a gyötrelmeit, körülraktam kis gyertyákkal, amik égtek, így nagyon oldalra sem tudott mozdulni, mert akkor megégette az oldalát. Kínlódott, vergődött, próbált nem mozogni, de sokáig azt sem bírta ki.
Még egy utolsó gyötrelem várt rá, a non plus ultra.
Ehhez felengedtem a lábait lekötő kötéseket, de hosszú, erős, bőr pertliket kötöttem a nagylábujjaira s azok végeit pedig behajlított térdeknél rögzítettem a golyóira és a faroktőre. Így most, mikor a talpain húztam végig a tűs kereket, majd más, például hagymavágáshoz használt többtűs eszközt, próbált ki”rúgni”, de akkor feljajdult a kíntól, amit érzett a golyóin s farok tövén, ha meg nem tette, azt nem bírta ki, mert csiklandós volt a talpa, nem kicsit, nagyon.
Elküldtem fürödni s mikor visszajött, meglepetésemre, ismét elém térdelt, átfogta a bokáimat, de nem mert felnézni, csak ott görnyedt előttem, egy szó nélkül. Jó ideig tartott, mert egyikünk sem szólalt meg. Végül ő nem bírta tovább s megszólalt kérlelőn:
- Uram, csak még egy kérésem hadd legyen.
- Legyen, mondd! – szóltam s vártam kíváncsian, mit fog kérni, mondani, mert el nem tudtam képzelni.
- Csak annyit Uram, hogy már többször megnéztem ott az ajtófélfában azt a két erős, vaskarikát. Biztosan elbírna engem. Kérlek, tedd meg, hogy arra felfüggesztesz.
- Arra, hogyan szeretnéd? - néztem rá érdeklődéssel.
- Úgy gondolnám, hogy karjaimat csuklóban összebilincselnéd, majd azok kerülnének az egyik vaskarikába rögzítésre. A másikra pedig a lábaim úgy, hogy az egyik fel legyen húzva térdből s a combomnál átkötve, rögzítve, míg a másik szinte leérjen a földre. S ebben a helyzetben kivennéd az addig bennem lévő rezgő dildót és egy nem rezgő, de természeteset tennél a helyébe .
- Hogy mit? Természetese, mit? – értetlenkedtem, míg rájöttem.
(Persze, eddig csak eszköz volt benne, más nem, s most arra, azaz rám vágyik.)
- Rendben, mert jó voltál, törekvő, együttműködő s alázatos, így ezt is megteszem neked. – egyeztem bele azonnal s tettem, amit kért.
Kicsit nehezen sikerült a pozíciót felvetetni vele, mert egyedül nagy erőt nem tudtam kifejteni, de egy szék segítségével végül is feltornáztam oda s jöhetett a közös mozgás.
- Ez az, csak így tovább! – bíztatott s látszott nagyon is élvezi ezt a helyzetet s én is, mert hamarosan elmentem benne.
(vége)
Hozzászólások (0)