Ezt csak neki - 1. rész

Egy gyönyörű, késő februári napon idegesen sietek a megbeszélt hely felé. Mindig is késős típus voltam, de tudom, most nem késhetek el, mert Úrnőm nem nézné el ezt nekem. Nagy pelyhekben esik a hó, de sajnos nincs időm gyönyörködni a látványban. Nem is tudom eldönteni mitől félek jobban, hogy elkések és elszalasztom a rég várt lehetőséget, vagy hogy időben érkezem és teljesítenem kell Úrnőm egyik régi álmát. Nagy izgalmamban majdnem el is tévedek, de végül sikerül megtalálnom az előre kiszemelt cipőboltot. Éppen időben érkeztem, de álmaim Hókirálynője még nincs sehol. Sejtettem, hogy kicsit megvárakoztat, mondta is, nehogy bemerjek menni a boltba nélküle, ha esetleg később érkezne. Hideg van, de az izgalom melegen tart.
Negyed óra meghitt hóesésben várakozás után végre megpillantom. Most látom életemben először, de tudtam előre, hogy le fog esni az állam. Már abból, ahogy ír, a személyiségéből. Így is történt. Szépsége ámulatba ejt és bár tudom, hogy talán azt várja tőlem, lesütött szemmel várjam, de én nem bírom levenni róla a tekintetem. Hiába, a lelkem mélyéről jövő csodálat gyakran kerekedik felül az engedelmességen. Úrnőm finoman elmosolyodik, majd nyújtja kesztyűs kezét, hogy megcsókoljam. Mikor a csók után felemelem a fejem, már egy kicsit szigorúbban néz rám.
- Ez az első alkalom, úgyhogy elnézem neked ezt a gyerekes szájtátiságot, de legközelebb már fájdalmas következményei lesznek.
- Értettem Úrnőm és köszönöm! - dadogom izgatottan, majd kiugrik a szívem a helyéről. Voltam már alárendelve nőnek néhányszor, de az egy párkapcsolatban volt és erről a szituációról már most érzem, hogy sokkal komolyabb annál. Úgy érzem magam, mintha szűz lennék és ez bizonyos értelemben igaz is. Ami kicsit megnyugtat és még különlegesebbé teszi a találkozást, az az, hogy tudom, Úrnőmnek is ez lesz az első. Már ami a mai programot illeti.
- Mehetünk - mondja kissé megenyhülve, mire én kinyitom neki az ajtót és követem a bolt hátsó, eldugodtabb részébe.
Elkezdünk fekete, bőrből készült, kifejezetten recés talpú és lapos sarkú combcsizmákat nézegetni és Úrnőm kedvesen még azt is megengedi, hogy javaslatokat tegyek. Feltételezhetően nem azért, mert egyedül nem tudna dönteni, de minél aktívabban veszek részt a megalázásomban, annál hitelesebb az egész. Látom az arcán, hogy élvezi a sürgölődésemet, izgatottságomat, bár jól titkolja. Sorra segítem fel a lábára a szexibbnél szexibb csizmákat, egyesek meg is néznek a vásárlók közül, majd egyszer csak így szól lágy hangon:
- Eluntam magam. Játsszunk. Tedd azt amire gondolok és ha nem találod el, megbüntetlek - mondta mosolyogva.
Én erre gondolkodás nélkül megcsókoltam előbb a bal majd a jobb csizmát Úrnőm lábán. Amint felnéztem kaptam egy közepesen erős pofont, ami annyira meglepett, hogy majd felugrottam tőle.
- Kis butus. Én arra gondoltam, hogy először a jobb lábamon csókolod meg a csizmát és csak aztán a balon. Félig kitaláltad, ezért úsztad meg ennyivel - kuncogott Úrnőm jókedvűen.
Csak ekkor vettem észre, hogy egy fiatal nő tátott szájjal néz minket. Mindent látott. Könyörgő tekintettel és valószínűleg igen csak vörös képpel megkérdeztem, adhatom-e a következő pár csizmát. Úrnőm úgy tett, mint aki észre sem veszi a minket bámuló nőt, de huncut tekintetéből láttam, hogy nagyon is tud róla és kifejezetten élvezi a helyzetet. Megkegyelmezett és játék helyett folytattuk a csizmapróbálást. Mikor végre megtaláltuk a megfelelőt, fizettem és elhagytuk a boltot. Kifelé Úrnőm lecsekkolta kőkemény férfiasságomat és a fülembe súgta:
- A kis virgoncról majd még gondoskodok, hogy ne ágaskodhasson olyan diadalmasan..

Folyt. köv.