Vadászat
2018. 01. 07. 15:58 | Megjelent: 950x
Remegek. Első sorban a félelem miatt, de a reggeli párán átszűrődő napfénynek sincs még annyi ereje, hogy a lombok között melegítse anyaszült meztelen testemet. Így álltam ugyanis egy kisebb társaság előtt, akik a Gazdám vendégszeretetét élvezték a hétvégén. Görnyedt testem hamar a csípős nyelvük céltáblája lett, a hidegben összehúzódott férfiasságomon és az előző szeánszok még látható nyomain viccelődve nevetgéltek, miközben forró kávét és teát szürcsölve melegítették a bögrével tenyerüket. Nem tudom meddig tartott mindez, de egyszer csak Gazdám rátért a lényegre. Paintball fegyvereket vett elő az egyik terepjáró csomagteréből és kiosztotta azokat. Mindenki kapott kettő tele tárat mellé. Gazdám röviden elmagyarázta a fegyver működési elvét, majd demonstrálva az elmondottakat először rám parancsolt, hogy álljak egy fa mellé, ezután pedig a hátul összebilincselt kezeimet a fa egyik ágához kötötte úgy, hogy a felső testem kissé előre hajolt, de így is csak lábujjhegyen tudtam tudtam egyensúlyozni magamat. Ekkor Gazdám parancsára tepeszbe kellett állnom és a bokabilincsemhez egy terpesztő rudat helyezett.
- Minden fegyverben más színű lövedék van, a későbbi viták elkerülése végett — mondta demonstratívan. Beszéde közben eltávolodott tőlem, majd felém fordulva rám célzott a fegyverével.
- Az ott a vad — biccentett felém a fejével, majd célzás közben folytatta — nektek nehezebb dolgotok lesz azért, hiszen menekülni, mozogni fog, de a lényeg gyakorlatilag ugyanez lesz, el kell találnotok! — ebben a pillanatban halk puffanást hallottam, majd tompa csattanásokat. Próbáltam fejem lehajtva testem összehúzni, amennyire csak tudtam, de a hátul összebilicselt kezemnél fellógatva és a terpesztő rúddal a lábaim között nem nagyon sikerült. Gazdám viszont nem talált...
- Na nem így kell céloznotok — mondta hangosan nevetve —, hanem így...
Ebben a pillanatban éles fájdalmat éreztem a jobb combom elülső részén, aminek a hatására feljajdultam és kicsordult a könnyem.
- Szóval valahogy így... — folytatta diadalittasan a Gazdám és egy újabb (köldököm melletti hastalálat) után büszkén nézett körbe.
- Nos barátaim a cél a következő — folytatta a nyögésem közepette, mintha semmi sem történt volna — a szolgám levadászása. Szabadon engedem és egy pár perc múlva jelzésemre elindulunk megkeresni. Bárki lőhet rá, a fej kivételével minden testfelületet ért találat érvényes. Aki először meglövi, az megkapja a hétvégére és úgy bánhat vele, mint a saját szolgájával. Természetesen ő köteles úgy viselkedni a nyertessel, mintha engem szolgálna. Világos?
Halk morajlás szerű “aha” “jah” “ühüm” és egy “igen” érkezett válasznak, majd milözben a Gazdám oldozta le a faágról a kezemet valaki kérdést intézett hozzá.
- Mi van, ha többen lőjük meg? Hogyan döntjük el, hogy ki a nyertes?
- Jó kérdés — nyugtázta Gazdám. — arra gondoltam, hogy ide, erre a padra hanyatt kikötözöm ezt a férget. Szétfeszítjük a lábait és a seggluka lesz a cél. 20 méterről kezdjük majd lőni, aztán 5 méterenként megyünk közelebb, amíg valaki telibe nem trafálja. Aki elsőként eltalálja azé lesz a csicska... Elfogadjátok?
Ismét hümmögés volt a válasz, közben lekerült rólam a terpesztő rúd. Ismét ott álltam anyaszült meztelenül hátrabilincselt kézzel az erdő közepén vacogva és éreztem, hogy nagy a baj...
...Melegség borította be a lábfejemet, mely belőlem jött. Szégyenemre a hideg és a félelmem hatására összevizeltem magam. Gazdám haragra gerjedt, a többiek nevettek.
- Ezt megbánod — sziszegte Gazdám — Segítsünk neki elindulni, mit szóltok? — csak kaján vigyorgás volt a válasz, miközben Gazdám méter-, másfél méter hosszú ágakat tört le és adott mindenki kezébe.
-Hajtsuk meg a vadat! — ezzel ráhúzott egy hatalmasat a hátsó felemre.
- Lódulj! Kiáltott rám újra, majd aki tudott, jött utánam és ütött ahol ért. Egyre gyorsabban futottam, észre sem vettem, hogy az aljnövényzet szemből is csapkodja és az apró kis ágak szúrós tüskéi sebzik a testem. 30-40 lépés után abbamaradt az üldözés, de tudtam, hogy csak néhány “szabad” percem van. A nyakörvemre csatolt kis csengettyű hamar el fog árulni...
Folyt. köv. csakegy
Hozzászólások (0)