Egy érdekes este és éjszaka története (3)

Mikor ezen túl voltunk, akkor előhozattam vele s a másik kínai sráccal, a mokányabbal, egy kis fa bakot és azon áthasaltatva bokáit és csuklóit is a mokány a fa bak lábaihoz erősítette. Most először kis korbácsolás, majd mogyorófa vesszővel vesszőzés következett, de nem túl szigorúan. A végén alaposan végigsimítottam a kezeimmel a testét mindenhol s kerestem nem maradt-e valahol nagyobb hurka, dudor rajta a testén. Majd a csuklóit feloldoztattam s a kezeit egy másik kötélhez rögzítve felhúztam, míg egyenesen nem „ÁLLT”. Igen, már közben a kis farkincája is megduzzadt, s cövekként meredt előre a fa bak felső oszlopa alatt.
A másik mokányabb kínait félrevonva valamit a fülébe súgtam, aki megértve már tette is meg. Fogott négy evőpálcikát s kettő-kettőt a mellbimbói alá-, fölé tett s a végeit összekötözte, jól meghúzva. Így szinte „satuba” szorította azokat. Most én vettem a kezembe egy több tűs kerekes eszközt s azzal haladtam végig a tenyerétől a karjain, hónalján, mellbimbóin át le a köldökig, majd a szeméremdombján át a farkincájára. Azon végig a csupasz makk végig s vissza, majd a golyóin át le a belső combján. A kis kínai izgett-mozgott, vonaglott és halkan sóhajtozott, de nem sikoltozott. A végén már ő is élvezte, még azt is, mikor a makkján, s mellbimbóin húztam a tűs kereket.
Ő ott maradt, ahol volt, s ahogy volt s most a másik, mokányabb kínai került sorra. Ő sem volt csupasz, neki is volt bojt a farka körül, de vékonyabb szálú, s dúsabb sokkal. Magam elé állítottam kis terpeszbe, karjait tarkójára tetettem s a farka körüli szőröket befontam kis bőr pertlikkel, majd odatűztem s rögzítettem fa evőpálcikákkal s pertlikkel a testéhez. Így kellett állnia a továbbiakban. Néha-néha meghúzkodtam a pertliket s így a szőreit is.
A harmadik az egyik núbiai srác volt, aki nem volt olyan tök fekete, mint a társának a bőre, kicsit világosabb volt. Neki is alaposan megkötöztettem a farkát, s golyóit is, de ezt már a társam végezte. Jó alaposan szétkötözte a golyóit, így azon a bőre igen megfeszült. Most a két fiatal sráccal hozattam gyertyákat és kedvük szerint csöpögtethették meg a núbiait bárhol. Alaposak voltak, összedolgoztak s a végén még a fedetlen makkját is jól megöntözték. Élvezettel verték le a megszáradt sztearint róla s farkát pedig alaposan meghúzkodták s lejött a sztearin, de kijött más is .
Ekkor előhozattam az utolsót, a másik, feketébb núbiait és a másik, izmos, mokány kan srácot (ez volt, aki az előbb ajánlatott tett nekem) s hátra vezettettem őket a vizes helyiségbe. Ott mindkettőt kikötözték széttárt karokkal és lábakkal, majd a fiatal srácok egy-egy slaggal alaposan végig verették vízzel azokat tetőtől-talpig s vissza. Közben megsúgtam a fiúknak, hogy a kan farkát különösen célozzák s kezeljék meg a vízzel. Megtették élvezettel.
Ekkor eloldoztattam a kant s kínai elé vezettettem s utasítottam, hogy dugja meg alaposan. Próbálkozott, erőlködött, de nem volt sikeres. A végén már dühöngött nagyon. Most őt fogattam le hassal a padlóra s az egyik fiatal srácot kértem meg, mutatná-e meg, hogyan kell ezt csinálni. Nem kérette magát, hanem alaposan, többször is megdöngette a kan srácot. Mindenkor kihúzva s a hátára spriccelve anyagát. Még a núbiait is utasítottam erre, de sajna az nem járt sikerrel, nem állt fel neki eléggé.
A kan srácot visszavitettem egy egyéni cellába hátra s oda zárattam, majd előre menve a kötélen lógót leengedték s ott, a többiek előtt, azt is alaposan megdöngették ketten is, majd ő is hátra került egy cellába kikötve, a másik mellé, így megbeszélhették a tapasztalataikat.
Most a mokányabb kínai srác került sorra, mert kicsit megostoroztattam, majd őt is meggyertyázták s végül az egyik fiatal srác, aki a páros „női” tagja volt, megdugta alaposan őt. Nekisikerült, rendkívül büszke volt magára.
A vékony, kis kínai srácot is eloldozták, de még rajta voltak a fa pálcikák a mellbimbóin, mikor magammal vittem hátra, a másik vizes szobába, ahol a barátommal együtt dolgoztunk egy kicsit vele, a farkával s mivel az előbb élvezte, így a tűs kereket is megjárattuk rajta újra s a makkján is s a végén kézimunkával – közösen - elküldtük.
Mire visszamentünk a többiek már vártak s mentünk is fel s újra s a kanapén foglaltunk helyet, majd ittuk az újabb rendelésre hozott italokat. A pincérünk már szinte szokásképpen térdelt előttünk, így nem állhattam meg, hogy fel ne állítsam a farkát s mikor már erősen előre meredezett, a kis szőkét elé fektettem, pontosabban alá s leszopattam vele a pincérfiút. A végén körül is kellett takarítania annak makkját, hogy ne maradjon nyoma rajta semminek. Azért vöröslött, de ez sajna gyorsan nem múlt el.  Így kellett lemennie a galériáról.
Most fentről néztük végig a lenti „kínálatot” s meg kellett állapítanunk, hogy nem igen volt ínyünkre, akiket láttunk. A barátomnak ugyan egy másik pincérfiú is tetszett, aki fekete, rövid, tüsi frizurát hordott, átlagos magasságú volt. Ezért azt is felintettük magunkhoz s azzal már kávékat hozattunk. Mikor mindegyikünknek feltálalta, kiosztotta a kávéját a tálcájáról, a barátom nevetve megkérdezte tőle, hogy házi testmeleg teje nincs-e, azt nem hozott-e magával?  Az elvigyorodott s mondta, hogy megfejhető, csak a főnöke meg ne lássa, mert akkor röpül. Megint a kis szőke feküdt neki s végezte el előre a munka dandárját s a barátom már csak az utolsó rántásokat végezve, fejte ki a „tejet” a szőke szájába, nem a kávéba.
Addig én megint kimentem levegőzni, így kimaradtam a benti buliból. Történt ugyanis, hogy két idősebb úr már nagyon elázott s összeveszett az egyik roma „srácon/hölgyön” s nem csak üvöltöztek egymással, de verekedni is próbáltak, nem sok sikerrel, mert alig álltak a lábukon. A házigazdánk előkerülve mindannyiuknak kitette a „szűrét” s el kellett menniük.
A maradék három roma csávó szétnézve így próbált ránk startolni, de nem voltunk vevők rájuk. Viszont mind a két pincérfiút megkörnyékeztük, hogy mikor végeznek itt, hajlandóak-e velünk, hozzánk eljönni. Természetesen igen volt a válaszuk, de nem azonnal, mert rendet kell előbb tenniük s csak utána indulhatnak el – válaszolták szinte egyszerre.
Megadtam a címemet, hogy jöjjenek majd taxival s lassan indultunk volna, de a pincérsrácok mondták, addig ne menjünk, míg el nem viszik a rabszolgákat, érdemes megnézni az elvitelt is. Tényleges érdekes volt. Egyenként hozták fel őket, miután a furgon újra beállt az udvarra, majd még betétel előtt bármelyiket meg lehetett kicsit ostorozni a furgon mellett állva, annak platójára döntve. (Aki maradt, az mind kivette ebből a részét, így kaptak tisztességesen még utoljára. Érdekes a kan srácok kapták a legtöbbet, vajh miért? )
Még elindulásunk előtt – házigazdán - számon kértük, hogy a pince-padlásból csak a pincét láttuk. Nevetett s jött, megmutatta a padlásokat is. Az emeleti rész fölötti nagyobb volt, L alakban, annak hosszabb részén magasabbra emelkedtek a gerendák s alaposabban lehetett bárkit ott fellógatni. A földszintes rész fölötti tetőtér nem volt olyan magas, de azért ott is ki voltak képezve a kikötésre szolgáló karikák s bőven voltak odakészítve ütlegelő eszközök is.
Mi elmentünk hozzánk haza hármasban, de megbeszéltük, hogy a két fiatal srác is jöjjön majd oda hozzánk, még délelőtt, mire a pincérsrácok megérkeznek. Nem sok különbséggel meg is érkeztek. Mi addig hármasban szórakoztunk a kis, szőke sráccal, akit mindketten többször is –kívánsága szerint – kardélre, azaz „dárdánkra” szúrtunk. Helyes srác volt, de még fiatalka!
Ő azonban addigra elment, mire négyen megjöttek.
Először aludtunk úgy négy órát s csak utána kezdtük a páros s többes gyakorlatokat felváltva végezni, mert utána a srácoknak haza, a pincérfiúknak pedig vissza kellett menniük a házba, ahol laktak.
Így alakult ez az este és éjszaka, meg a következő nap.
(vége)