Vásárlás Úrnőmmel

Alaposan kitakarítottam az autóm, lemostam és fényesre dörzsöltem a karosszériát. Izgatottan szálltam be a kocsiba, hiszen tudtam, csodálatos, imádott Úrnőmmel találkozhatok. Szívem torkomban dobogott, kimelegedtem, remegő kézzel forgattam a kormányt, s igyekeztem a megbeszélt helyszínre. Úrnőmnek vásárolni támadt kedve, parancsát leső, alázatos csicskáját rövid üzenetben parancsolta szolgálatra. Boldogan rohantam teljesíteni Úrnőm óhaját, hiszen nincs nagyobb kegy, mint Úrnőm személyes közelségében tölteni néhány órát.
A ház előtt megálltam, az autó mellett állva, lehajtott fejjel vártam, hogy Úrnőm kilépjen a kapun. Néhány perc múlva hűvös szél leheletét éreztem a bőrömön, fel sem kellett néznem, tudtam, győzedelmes Istennőm közeledik felém, könnyű lépteinek kopogása, csak megerősítette, amit már egyébként is éreztem. Felpillantottam és megláttam a csodát: Úrnőm határozott léptekkel közeledett felém, szeme ragyogása lenyűgözött, kisugárzása megbabonázott, mozdulatai arra késztettek, hogy önkéntelenül is az aszfaltra térdeljek. Amikor megállt előttem, fenségesen és magabiztosan, alázatosan hajoltam lábaihoz, hogy végre teljesüljön vágyam, s csókot leheljek cipőjére.
- Jól van, csicska, ne húzzuk az időt, indulhatunk! – hallottam felettem a legédesebb hangot, s már ugrottam, hogy nyissam a kocsiajtót. – Igenis, Úrnőm, már mehetünk is, remélem elégedett lesz a sofőrjével – mondtam boldog mosollyal.
Csak ekkor vettem észre, hogy Úrnőm nem egyedül érkezett, barátnője, mosolyogva figyelte a jelenetet az autó másik oldalán állva. Miután Úrnőmnek kinyitottam az ajtót, kísérőjének is segítettem a beszállást, s vártam az úticélra vonatkozó parancsot. Úrnőm megjelölte az bevásárlóközpontot, ahol a vásárlást tervezte, s én azonnal indítottam.
- Remélem, kellemesen telt Úrnőm napja eddig, és a vásárlással is elégedett lesz – néztem hátra a visszapillantó tükörben, hiszen alig tudtam levenni szemem az Istenségről, aki a hátsó ülésen fenséges nyugalommal nézett ki az elsuhanó utcákra.
- Kussolsz csicska, majd ha kérdezlek, akkor pofázol – figyelmeztetett Úrnőm hűvös tárgyilagossággal a hangjában.
Az úton csak a két hölgy csevegése és a halk zene kísérte különös hármasunkat, a célhoz érve kiugrottam az ülésről, Úrnőmnek kinyitottam a kocsi ajtaját, majd átrohantam a túloldalra, hiszen tudtam: barátnője számára Úrnőm ugyanúgy megköveteli tőlem a tiszteletet.
- Mögöttünk jössz öt lépéssel, csicska! Ha majd a kasszánál fizetni kell, intek, amikor jöhetsz, vagy ha más szolgálatodra tartok igényt!
Boldogan követtem kettőjüket, Úrnőmet csodáltam csendes örömmel és várakozás teli izgalommal, hiszen az autóban elkapott szavakból kihámoztam: új csizmát szeretne gyönyörű lábaira, s én lehetek az a szerencsés szolga, aki ezt a csekély ajándékot megvásárolhatja számára.
Az első üzletben blúzok, felsők közt válogattak, majd tovább keresgéltek a boltok sorában. Amikor végre a cipőkhöz érkeztünk, remegés lett rajtam úrrá, s vártam, hogy pillantássommal felfalhassam Úrnőm gyönyörű, karcsú bokájának látványát, esetleg egy pillantást vethessek formás vádlijára. A megszabott ötméteres távolságot tartva figyeltem, ahogy Úrnőm válogat a lábbelik között. Mikor néhány megfelelő modellt látszott találni, sietség nélkül foglalt helyet a boltban elhelyezett kis fotelek egyikén. A mellette lévőbe barátnője ült, és nyújtotta feléje a kiválasztott, egyik bokacsizma párját.
Ekkor már fájdalmasan feszült ágaskodni készülő farkam – ám a kiteljesedésben akadályozta a rajtam lévő péniszketrec. Úrnőm parancsára állandóan viselem ezt a kis szerkezetet, így természetesen most is rajtam volt. Tizennyolc nappal ezelőtt engedélyezett számomra Úrnőm élvezést – mint már régóta mindig, elrontott orgazmus formájában. Az eltelt idő, az izgalom, Úrnőm közelsége persze mind fokozta vágyamat, minduntalan szerettem volna nadrágomon keresztül a ketrecet markolni – úgy éreztem, így, bezárva is képes lennék másodpercek alatt elélvezni. Erről a nadrágomon kiütköző folt is tanúskodott.
Egy pillanatra sem vettem le Úrnőmről szemem, így még intése előtt boldogan rohantam, hogy szolgálatára legyek.
- Térdelj le és vedd le a cipőmet! – hangzott a parancsa. Remegő kézzel bontottam a csatot, s megbabonázva bámultam Úrnőm kecses lábait.
- Na, hogy van a szánalmas kis játékszered, csicska? Bírja még a bezártságot? Szeretne már kiszabadulni? – kérdezte mosolyogva.
- Igenis Úrnőm, alig várja már, hogy kiszabaduljon. Úrnőm közelsége egészen megvadítja.
- Na, gyerünk, mutasd csak meg a barátnőmnek, milyen csinos kis ékszered van?
- Itt? Most?
- Itt és most! – csattant fel türelmetlenül Úrnőm élessé váló hangja. – Elég, ha kidugod a slicceden, csak mutasd meg, nem kell letolnod a gatyádat.
Vöröslő arccal, félénken körbepillantva húztam le a sliccem és Úrnőm barátnője felé tolva csípőmet, elővezettem péniszketrecemet. Legnagyobb megdöbbenésemre, ahogy a két nő előtt térdelve kibukott a nadrágomból, egyre nyúló előnedv indult a föld felé, s a másodperc töredéke alatt foltot hagytam a padlószőnyegen.
- Ó, eddig csak a neten láttam még ilyen szerkezetet, de a hatása nagyon látványos! – mondta kacagva Úrnőm barátnője, s közelebb hajolt az ölemhez. – Ha elég sokáig tartod benne, folyamatosan így nedvedzik? Csodálatos! Kezdem érteni, miért rajong ez a nyomorult szolga ilyen hévvel érted! És te, szolga, ezt szereted, neked ez élvezet? – emelte felém tekintetét a ketrecemtől elszakítva.
- Semmi sem okoz nagyobb élvezetet, mint Úrnőmet szolgálni és parancsait követni – feleltem magabiztosan.
- De azt tudod, hogy a legintimebb testi kontaktus az lehet az Úrnőddel, hogy lenyalod a cipője talpáról a sarat? A cipője megcsókolásán túl sohasem juthatsz!
- Úrnőm cipőjét megcsókolni, a talpát nyalni, nagyobb élvezet, mint bárkivel eltölteni egy egész éjszakát! – szakadt ki belőlem a legőszintébb vallomás.
- Jó, ennyi elég volt! – hangzott Úrnőm parancsa. – Csizmát venni jöttünk, nem a te lelkivilágodat kitárgyalni! Megengedem, hogy felhúzd ezt a csizmát a lábamra, gyerünk!
Engedelmesen Úrnőm felé fordultam és kezdtem visszahúzni a sliccem zipzárját.
- Állj! – kiáltotta. – Ki mondta, hogy hozzányúlhatsz a farkadhoz? Az engedélyem nélkül próbálsz nyúlkálni? Így maradsz, ahogy vagy, ha már eddig olyan büszkén mutogattad a ketrecedet!
- De hát Úrnőm… - habogtam kétségbeesetten. – Itt járkálnak az emberek!
- Mit érdekel engem bárki, húzd fel a csizmám, szeretném végre felpróbálni, amit kiválasztottam!
Pár pillanatig a sírás határán nézegettem körbe, kik azok, akik felfigyeltek az elhúzódó közjátékra, aztán egyre inkább lekötötte a figyelmem az a mennyei érzés, hogy Úrnőm kecses lábához érhetek. Gyengéden lesegítettem másik cipőjét és feladtam rá az új csizmákat. Miközben Úrnőm fel-alá sétálgatott, a tükörben nézegette, hogy állnak a lábbelik, a kis fotel előtt térdelve, nyitott sliccel - melyből jól láthatóan kikandikált péniszketrecem - elbűvölten néztem e csodálatos jelenséget.
- A másikat is! – hangzott a parancs. és én felriadtam ábrándozásomból. Újabb pár csizma került Úrnőm lábára, újabb mustra következett.
- Ott a másik soron láttam egy bordó csizmát, a szárán apró virágmintákkal. Gyerünk csicska, ide hozod, azt is fel akarom venni!
Meg sem kellett kérdeznem, tudtam, hogy úgy kell odamennem, ahogy vagyok. Igyekeztem feltűnés nélkül a megjelölt helyre somfordálni, és a megszerzett áruval próbáltam takargatni magam a visszaúton. Úrnőm felpróbálta a csizmát, s úgy tűnt, ezzel a legelégedettebb. A látványtól majd szét durrant a ketrecem, folyamatosan csorgott a szőnyegre a nedvem, mint egy csiga, nyomot hagytam magam után, ahogy Úrnőmet térden csúszva követtem.
Visszaült a kis fotelbe és elégedetten nézegette új szerzeményét.
- Azt hiszem, ennél maradok – mondta. – Gyere, csicska, szerintem leveheted! Tulajdonképpen kegyes vagyok hozzád, nem ez volt a legdrágább azok közül, amiket felpróbáltam.
Ahogy térden állva Úrnőmhöz közelítettem, felém nyújtotta bordó csizmáját, s hegyével megpöckölte ketrecemet.
- Felizgultál, te kis takony? Szeretnéd Úrnőd lábát csókolni? Szeretnél élvezni kicsit?
Ahogy Úrnőm feltetette kérdéseit, csizmája a péniszketrecemet ütemesen kocogtatta. Ekkor már nem érdekelt a külvilág, csak álmaim Istennőjét láttam magam előtt, és a pusztító vágyat éreztem, ami hajtott. Térdeim szétcsúsztak, igyekeztem farkamat a ketreccel együtt Úrnőm csizmájához nyomni. Mint a felajzott kutyák, csípőmet ütemesen mozgatva Úrnőm lábát kezdtem dugni – ketrecbe zárva, egy nyilvános cipőüzlet szőnyegén, kétségbeesett elszántsággal.
- Hűha, csicska, te aztán beindultál! – hallottam Úrnőm nevetését az agyamat elborító ködön át. – Már nem zavarnak a vásárlók? Szemérmetlenül meg akarod kefélni az új csizmámat, amit még ki sem fizettél? Na, gyerünk hajrá! Kegyes leszek hozzád: ha tíz másodpercen belül el tudsz így élvezni, engedélyezem az orgazmust, nem kapsz érte külön büntetést! Figyelj!: 10…, 9…, 8…
Mint az őrült úgy dobáltam magam, próbáltam ketrecemet minél inkább Úrnőm csizmájához szorítani, csípőm előre toltam, belülről feszítettem, hogy végre elérjem a megváltó kilövellést.
- 6…, 5…, 4…
Éreztem, hogy az erőfeszítéstől és a frusztrációtól lassan kezdenek könnyek csorogni az arcomon. A könnycseppeken át feltűnt Úrnőm barátnőjének arca, hogy feszült figyelemmel követi szánalmas erőfeszítésemet, kezével önkéntelenül szoknyája alá nyúl és a saját ölét markolássza.
- 3…, 2…, 1…
- Sajnálom, csicska, letelt az idő! – hallottam Úrnőmet.
Majd abban a pillanatban megéreztem az ölembe hasító, éles fájdalmat. Úrnőm a visszaszámlálás utolsó pillanatában erőteljes rúgással adta tudtomra, hogy be kell fejeznem a próbálkozást. Aztán érkezett még egy, és még egy. A fájdalomtól és a hiábavaló erőfeszítéstől lihegve hevertem a szőnyegen.
- Nézd, mit csináltál, te szerencsétlen! Összekented a vadonatúj csizmámat! Gyerünk, takarítsd le azonnal!
Néhány másodperc után tisztulni kezdett a tudatom, tisztában voltam kötelességemmel. Úrnőm lábai elé kúsztam és nyalni kezdtem csizmájáról a saját nedvemet. Közben arra gondolta, sosem hittem volna, hogy egyszer sajnálni fogom, amiért nem az ondómat, csak az előnedvemet nyalhatom Úrnőm csizmájáról. Amikor végeztem, kissé nyugodtabban segítettem le Úrnőm lábáról a csizmát, és várakozva néztem szemeibe.
- Mire vársz, csicska! Rakd már el azt semmire sem jó faszod, és fizesd ki, amit vettem!
A pénztárnál álltam és vártam, hogy sorra kerüljek, amikor a hátam mögül meghallottam Úrnőm barátnőjének hangját.
- Nézd! Neked nem kellett, de nekem jó lenne ez a csizma, szerintem egész jól áll. Mit gondolsz?
- Igazad van, a te lábadon jól mutat. Csicska, ma duplán élvezel – nevetett Úrnőm felém fordulva–, ma két csizmát fizetsz!