Kirándulás a másik oldalon: Egy domináns férfi találkozik egy másik Úrnővel. - 2. rész

Másnap alig bírtam dolgozni. Az előző este hatása alatt voltam. Alapvetően domináns, irányító férfinek ismertem magam korábban, és még soha senkinek nem adtam át magam ilyen nyíltan.
Többször is felmentem az oldalra, hol az Úrnővel megismerkedtünk, de soha nem lépett be. Már-már azon voltam, hogy az újabb találkozóra el sem megyek, hiszen minek dugózzak át a városon, ha egyszerűen eltűnt. Ráadásul egy meeting is elhúzódott, így tudtam, hogy nem fogok rendesen odaérni.
Mégis, amikor befejeztük a felesleges szájtépést az irodában és mindenkibe bele fojtottam a szót, kikapcsoltam a gépem és magától értetődő módon pattantam kocsiba.
Szerencsém volt, valami megmagyarázhatatlan oknál fogva úgy mentem át a városon, mint kés a vajon. Másodpercre pontosan érkeztem, kiszálltam és ajtót nyitottam.
- Hol a farkad? - kiáltott rám az Úrnő, mikor rendesen felöltözve, felhúzott sliccel meglátott. Persze mások is odanéztek, akik éppen arra jártak, és valószínűleg nem tudták mire vélni a dolgot, hiszen farkat épp nem láttak sehol. - Azonnal térdelj le és csókold meg a lábam! - hangzott Úrnőm utasítása.
Végülis ez csak egy lábcsók, gondoltam a járókelők rám szegeződő tekintetében, nem a farkamat markolják, mint tegnap... Letérdeltem és amilyen alázattal és áhítattal csak lehet, becsukott szemmel csókolni kezdtem Úrnőm lábfejét. Ő meg egyszerűen beszállt a kocsiba, mintha az egész közjáték csak arra lett volna jó, hogy megalázzon mások előtt. A lábcsók nem is érdekelte egyáltalán.

Aznap egy másik étterembe mentünk, és végig nem történt semmi. Mármint semmi olyan, ami előző nap. A farkam végig a helyén maradt, se nem rángatták, se nem kínozták, se nem kellett kivernem és meginnom a gecit. Semleges témákról beszélgettünk, mint munka, utazás, stb. A bdsm-et Ő nem hozta elő, én pedig nem mertem.
Utána ismét Úrnőm házához mentünk.
- Ma este bejössz és kitakarítasz - közölte teljesen semleges hangon, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.
Aznap este órákon át meztelenül takarítottam nála. Elhúztam a bútorokat és kitöröltem a rengeteg port a padlóról és a falról. Leszedtem a függönyöket és megigazítottam egy lógó karnist. A legmocskosabb nem is a fürdő volt, a káddal és a wécével gyorsan végeztem, de akkor kitalálta, hogy ha már ilyen jól tudok takarítani, akkor szedjem szét a konyhabútort, azaz tologassam szét a darabjait és ott is mossam le a falakat. A tűzhely és a hűtő találkozásánál annyi dzsuva volt beragadva, hogy csak azt vagy fél óráig kapargattam, sikáltam.
Úrnőm közben folyamatosan utasítgatott. Néha egy hatalmasat húzott a fenekemre egy korbáccsal, de ezen kívül nem bántott.
Mikor mindennel kész voltam, fürödni küldött. A fürdőben csak női illatú dolgok voltak, de alaposan megmostam magam. Amikor végeztem, Úrnőm a gép előtt ült és nem foglalkozott velem. Egy ideig álldigálltam tanácstalanul. Azt hittem, ennyi, elvégeztem, amit akart, mehetek haza.
Már vettem volna a ruhám, mikor maga elé rendelt, térden. Csipeszek voltak az asztalon. Rengeteg.
- Ezeket szépen rakd fel sorban a farkadra, és tegyél sokat a zacsidra is! - hangzott az utasítás.
Összesen 35 csipesz fért fel. A farkam közben ágaskodott, feszült rajta a bőr a csipeszek pedig belevágtak mindenhol. Úgy nézett ki az ölem, mint egy színes sündisznó. ahogy mozdultam, csattogtak, remegtek a csipeszek.
- Elsőre 35. Nem is rossz ahhoz képest, hogy csak ekkora a faszod - mondta megvetéssel. - Még szerencse, hogy nekem nincs szükségem a farkadra. Most pedig nyalj ki!
Lassan széttárta a lábait és kegyesen megengedte, hogy egyre közelebb hajoljak a puncijához. Ő még nem fürdött le, de az öle így is finom, illatos volt. Nem teljesen borotválta magát, de szerencsére imádom a szőrös puncit is nyalni :)
Hosszan, finoman kényeztettem először csak lágyan, körbe-köre nyalogattam. Aztán egyre mélyebbre nyaltam be szeméremajkai közé. A csiklóját finom, puha, majd egyre erősebb nyelvjátékkal kényeztettem, és közben különös öröm volt érezni rezdüléseiből, mozdulataiból, hogy élvezi, amit vele teszek. Tudatomon elhatalmasodott az érzés, hogy ha Úrnőmnek örömet, gyönyört okozhatok, azzal teljesítem be saját férfiúi mivoltomat. Annyira hatalmába kerített az érzés, ahogy a puncija reagált a nyelvem minden kis rezdülésére, hogy teljesen elfeledkeztem közben a farkamat és a zacsimat szorító csipeszekről. Egyszercsak felgyorsult Úrnőm rángatózása, combjait elkezdte összeszorítani és tolta el a fejem. Némán, de határozottan jelezte, hogy vége.
Áhítattal néztem, figyeltem gyönyörét, ő pedig hagyta.
Hosszú percek teltek el így. Csendben, lehunyt szemmel, a székében annyira hátradőlve, amennyire csak lehet, pihent előttem egy gyönyörű nő, akit épp az imént juttattam a csúcsra. Aztán kinyitotta szemeit, de csak lassan fordult felém:
- Nyalni azt tudsz - mosolygott, és visszaengedte a szoknyáját, hogy eltakarja ölét. - Állj ide mellém!
Mikor mellé álltam, váratlanul teljes lendülettel, egyszerre két kézzel elkezdte nyitott tenyérrel leverni a farkamról a csipeszeket. Ami nem esett le így, azokat letépte, de véletenül sem nyitotta volna őket szét egy kicsit se. Visongtam a fájdalomtól, de szerencsére nem tartott sokáig.
- Öltözz fel és menj! - adta ki aznapra az utolsó parancsot.

(folyt. köv.)