Kirándulás a másik oldalon. Egy domináns férfi találkozik egy igazi Úrnővel

Egy erotikus társkeresőn ismerkedtünk meg az Úrnővel. Már rögtön az első chat után találkozni akart. Éppen végzett a munkával, és én is ott tudtam hagyni az irodát.
Megparancsolta, hogy miközben autózom érte, bújtassam ki a farkam a sliccen és verjem, de nem sülhetek el. Ha odaérek, ahol vár rám, szálljak ki a kocsiból és nyissak neki ajtót, de a farkam akkor is maradjon elöl. Persze egy forgalmas pláza előtt várt :)

Igyekeztem olyan feltűnésmentesen és gyorsan kiugrani és ajtót nyitni, amennyire csak lehetséges, de Ő átölelt és rámarkolt a farkamra, miközben a fülembe súgta:
- Nem szégyelled magad ennyi ember előtt?
Valamit habogtam zavaromban, ő pedig eltávolodott, de a farkam még mindig fogta. Végigmért, és mikor már mások is odanéztek, elengedte a farkam, hogy lássák. Aztán mintha mi sem történt volna, szépen beült a kocsiba. Gyorsan rácsuktam az ajtót és én is beugrottam. Gáz.

Vacsorázni mentünk egy általa választott étterembe. A kocsiban még simogatta a farkam, de figyelt arra, nehogy elsüljek. Mikor az étteremhez érve leparkoltunk, elővett a táskájából egy vékony szalagot és rákötötte a zacsimra. Ezután elrakhattam. Bementünk.
Az étteremben egy sarki boxban ültünk le. A pincér felvette a rendelést, Ő pedig rámparancsolt, hogy szépen bújtassam ki a szalagot a sliccen és adjam oda neki az asztal alatt. Amíg ettünk, folyamatosan rángatta a zacsim. Egyre bátrabban, mert a végén már akkor is, amikor a pincér ott volt az asztalnál. Aztán egyszer csak közölte:
- Üres a poharad. Miért ne töltöd meg?
Kis időbe telt, amíg rájöttem, hogy mivel. Ki kellett vernem az asztal alatt, bele a poharamba.
Az ismeretlen helyzettől és az izgalomtól remegtem, és pillanatok alatt elsültem.
Mikor látta, hogy készen vagyok, elkérte a poharat.
- Ugye nem akartad nagyon gyorsan felhörpinteni? - billegette a kezében, vizsgálva a tartalmát. - Szépen lassan, élvezettel idd meg!
nem részletezem. Rossz volt. Főleg, hogy lassan ízlelgetni kellett és nem ihattam rá gyorsan valamit.
Ő csak mosolygott, kacarászott rajtam. De a végén megdícsért:
- Átmentél a teszten. Holnap is meghívhatsz vacsorázni. Most pedig vigyél haza.

Bíztam benne, hogy nála folytatjuk és megismerhetem jobban, hogy örömet okozhatok neki, hogy kényeztethetem. De mikor megérkeztünk a házhoz, ahol lakott, csak kiszállt és közölte:
- Holnap ugyan abban az időben ugyan ott ...

(folyt. köv.)