A lány a szomszédból XXIII. rész
2010. 09. 09. 23:36 | Megjelent: 1083x
Még sokáig térdepeltem a sarokban és idővel rájöttem mit rontottam el. Hát persze. A szemetet nem vittem ki. Szóltam volna, de nem lehetett, Tamara csendben olvasott és nem törődött velem. Éhes voltam, fáradt és fájt mindenem. Legjobban a lelkem. Hiszen egy idegen nő nappalijában térdeltem a sarokban és nem tehettem semmit ellene, csak reménykedtem, hogy megszán.
Az idő bebizonyította, hogy hiába reménykedtem, Tamara cseppet sem sajnált, sőt általában élvezetét lelte szenvedésemben.
Késő este lehetett, amikor megint hozzám szólt:
- Csalódtam benned. Úgy látszik túlságosan jó dolgod van és nem tudod megbecsülni. Mostantól rövidebb pórázon tartalak egy ideig. Ha rájöttél volna mit szúrtál el, talán megbocsátottam volna. De így megbüntetlek. Nézd csak meg a szemetest!
Odamentem, de első mozdulataim esetlenek voltak, összecsuklottam. Kiszedtem a szemetes zacskót és szégyenkezve, lehajtott fejjel térdeltem a konyhában. Tamara mellém lépett. Rövid háziköntös volta rajta, meztelen lábainak látványa felizgatott. Két kézzel megragadta a hajamat és fejemet hátrahajtotta. Leköpött, majd lenézően szólt hozzám:
- Szánalmas vagy. Még annyira sem vagy képes, hogy kividd a szemetet? Mit bízhatok rád? Büntetésből három napig hazaviszed a szemetemet és nem dobhatod ki. Hozd ide a porszívó zsákot is.
Odavittem, majd átmentünk az én lakásomba.
- Most szépen öntsd ki a konyha kőre a szemetet és szórd rá a porszívó zsák tartalmát is. Jól van, három napig a konyha kövön fogsz aludni a szemét tetején, meztelenül, égő villannyal, hogy lássál mindent. És minden éjjel óránként küldesz egy sms-t amiben megígéred, hogy ezután jobban odafigyelsz a feladataidra. Pontosan egészkor küldöd, most fél 12, tehát éjfélkor küldöd az elsőt. És minden sms-nek más tartalma legyen, nem ugyanazt küldöd. Reggel 7-ig küldesz óránként, majd fél nyolckor átjössz kávét főzni és reggelit készíteni. Mostantól három napig csak azt ehetsz, amit a szemetemben találsz, máris kezdhetsz keresgélni. De ami ehető, meg is kell enned. Most elviszem a pótkulcsodat és vigyázz, időnként ellenőrizlek. A szemét tetején alhatsz, majd reggel egy nagy zsákba beteszed az egészet, este pedig megint kiszórod. Most feküdj le, jó éjt.
Ezzel megfordult és kiment a lakásból. Még utoljára megteltem csinos lábainak látványával, majd beállítottam az ébresztőt 23:55-re és aludni próbáltam. A szemét nagyon kényelmetlen volt, volt benne csomó gyümölcshéj, konzervdoboz, penészes narancsok, de a legrosszabb a porszívóból származó finom por volt, mely mindent belepett. Izgalmam hamar elmúlt és átvette helyét a fáradtság és a rémület a rövid alvás ciklusok miatt. Ki kell használnom minden percet, aludni fogok amikor csak tudok. Lehunytam a szemem és mielőtt az álom elragadott volna, gondolatban Tamarát láttam magam előtt, ahogy édesen mosolyogva alszik az ágyában.
Hozzászólások (0)