Gazdám...
2017. 10. 01. 21:31 | Megjelent: 1076x
Kapkodtam a levegőt pedig lassan lépkedtem a régi építésű ház néhol omladozó falai között. Vísszhangzottak lépteim s sóhajaim. A szívem a torkomban dobogott. Lassan és félve haladtam fel a lépcsőn a legfelső emeletre. Az ajkamba haraptam és folyamatosan ő rá gondoltam. Hamarosan a karjaiban leszek. Vajon megbüntet, átölel, közömbös lesz velem. Észre veszi rajtam, hogy mennyire zavarba vagyok előtte… Hát persze, hogy észre veszi. Mindent észre vesz. Egy nyitott könyv vagyok előtte. Ha akarnám se tudnám elrejteni azt a vágyat amit iránta érzek az első pillanattól kezdve.
Az utolsó lépcsőfok után a szívem kihagy egy ütemet és kinyitom a lengő ajtót. Belépek és előre megadott információ szerint bekopogok a megfelelő bejárati ajtón. A földet bámulom a hosszú másodpercek alatt s majd hirtelen meghallom ahogy a kulcs elfordul a zárban. Lassan, titokzatosan kinyílik az ajtó úgy hogy ne lássam csak mikor már beléptem és magam mögött zárva tudhatom az ajtót.
Meglátom őt s elmosolyodok pedig tudom, hogy hamarosan fájdalom és kéjes nyögés veszi át az uralmat elmémben. Csak egy farmer van rajta. Meztelen felsőtest és meztelen lábak. Már várt engem. Szóhoz nem tudok jutni hiszen egy tökéletes férfi a hatalma alá kerített már a puszta látványával. Érzem, hogy az arcom tüzel s nem tudom leplezni zavartságom.
- Szia – zavarja meg halk köszöntésével gondolatmenetem.
Válaszként én is így köszönök. Elveszi táskám, kabátom. Én ott megállok ahol beléptem az ajtón. Hatalmas előszoba ahonnan egy tágas galériás nappali, két fürdőszoba és egy konyha nyílik. Csak figyelem és a szememmel kísérem ahogy oda sétál lassan, nyugodtan, magabiztosan ráhelyezi dolgaim a konyha asztalára. Megfordul és vissza indul félem szigorú tekintettel. Pár másodpercnél tovább képtelen vagyok a szemébe nézni, annyira elgyengít. Lesütöm szemem s közben felveszem az általa meghatározott pozíciót amit kért tőlem minden esetben amikor a jelenlétében vagyok. Terpeszállásban hátra kulcsolt kezekkel állok és várom, hogy hozzám érjen. Már csak attól benedvesedek ahogy rám néz. Közelebb jön s fölém tornyosul s már nem tudok uralkodni magamon. Lassan kinyitom a szemem és a szemébe nézek. Sötét szemei rám merednek, uralkodnak fölöttem. Az illata megszédít annyira kellemes számomra. Belélegzem újra és újra majd ismét lesütöm a szemem. Egyszerűen elgyengít a tekintete. Félek tőle és kívánom mint még soha senkit. Hirtelen a hajamba markol erősen, fájdalmasan és hátrabiccenti fejem jelezve, hogy ne merjem levenni róla a szemem. Felszisszenek és egyre gyorsabban veszem a levegőt. A szemünk találkozik ismét. Mélyen belenéz és megbabonáz. Ez a célja. Tudom, Érzem. De miért sikerül neki…? Nem bírok ellenállni. Hirtelen nekem szegezi a kérdést amire csak egyetlen válasz megfelelő!
- Kié vagy?
- A tiéd Gazdám. Válaszolom halkan.
Körbejárja a testem. Minden részét felfedezi újra és újra. Vastag ujjai a mellemen a hasamon a combjaimon a fenekemen érződnek. Megmarkol erősen jelezve, hogy birtokba vette a testem és azt tesz amit csak akar…
Egy csattanás töri meg a ziháló testem miatt nem is annyira nagy csendet. Felnyögök. Keze nyoma nyilvánvalóan a popsim dísze lett.
Érzem hangos sóhaját a bőrömön. Belém szippant mélyen. Érzem , hogy tetszik neki az illatom mely testemből árad s keveredik édeskés parfümömmel. A fejem a mellkasához közelítem mert meg akarom érinteni a számmal a testét. Érezni akarom a bőrét az ajkamon, mélyen az illatát az orromban. Nem húzódik el és nem húzza el a fejem sem. Engedi, hogy megérintsem. Bárcsak örökké tartana ez a pillanat.
Lassan a nyakamra irányítja kezét és megmarkol határozottan. Nem fáj de megrémít. Testem remeg. Közelebb húz az ajkaihoz és megcsókol. Kész vagyok… Ez a férfi 30 másodperc alatt olyan nedvessé tett mint még soha senki… Vadul, szenvedélyesen érintkezik nyelvünk. Testem remegése alábbhagy és átadom magam ennek a gyönyörű pillanatnak. A csókja megnyugtat. Tudom, hogy ez a célja vele. Majd hirtelen véget ér…
Mélyen a szemembe néz s kérdezi.
- Hol a helyed szukám?
Tétovázok a válaszadással mert sosem tudom melyik az aktuális abban az adott pillanatban. Meredek rá és nagy levegőt veszek miközben ő türelmetlenül várja a választ. S végül kinyögöm.
- A lábadnál Gazdám – Válaszolom és már lépek is egyet hátra, hogy le tudjak elé térdelni. Lassan teszem s közben a szemébe nézek. Igen Gazdám, bármit megteszek amit kérsz, a szolgád vagyok…cikáznak fejemben a gondolatok. S lassan mikor térdre érkezem lehajolok a lábához és a nyelvemmel kényeztetni kezdem lábujjait. Két kezem a lába mellé teszem a földre és popsim az égbe emelem ezzel is kényeztetni és engedelmességet mutatni egyetlen Gazdámnak. Csattanások sorozata hallatszódik ismét fenekemen. Nyögéseim szakítják félbe nyelvem működését… A tulajdona vagyok. Ő rendelkezik fölöttem. Kívánom őt. Akarom őt.
- A hajamba markol és felcibál a földről és követnem kell gyors léptit a nappali felé. Itt vagyunk és egy határozott mozdulattal ráhajít az asztalra…
Hozzászólások (2)