Tetszem neked?

- Tetszem neked?
- Hát ez így egy kicsit meredek kérdés, hiszen alig három perce ismerjük egymást.
- Miért, három perc nem volt elég, hogy jól megnézz és kialakítsd a véleményed?
- Nem erről van szó, csak hát tudod hiába beszéltünk neten és telefonon, akkor is most találkozunk először.
- Félrebeszélsz. Nem mered kimondani?
- Nem erről van szó, csak nem akarom, hogy azt hidd, csak a szex érdekel.
- És ha engem most csak ez érdekel? Tudni akarom, hogy mennyire jövök be neked, mennyire izgatlak fel.
- Hát ha ennyire akarod tudni, akkor kurvára bejössz.
- Ennyi nem elég, írd le részletesen.
- Mégis mit vársz tőlem? Alig pár perce találkoztam veled személyesen. Igen jól nézel ki, de nem szokás ennyi idő alatt kimondani ezeket a dolgokat! – mondtam már ingerülten.
- Miért nem? – kérdezte mosolyogva.
- Hát… Mert nem szokás. Nem csak a külsőre szokás koncentrálni és amúgy is, ha tetszel is nekem, akkor is taktikai hiba kiadni ezt így az elején. Kiszolgáltatottá teszi az embert.
- De te erre vágysz. Látom a szemeidben, hogy a rabom akarsz lenni.
- Szó sincs róla, hiszen nem is ismerlek.

Mosolyogva hátradőlt, keresztbe tette lábait és jobb lábfejével elkezdett játszani, hogy jól lássam. Fekete lakk magas sarkú cipő volt rajta. Azt hittem ott helyben felrobbanok. A nő amúgy őrjítően jól nézett ki. Nagyon szexisen, nőiesen és kihívóan, úgy igazán harmonikusan. Tökéletes volt az összhang. Tudtam, hogy látja rajtam. Tudtam, hogy érzi.

- Ezt most miért csinálod?
- Mit? – kérdezte ártatlan tekintettel.
- Hátradőltél és lóbálod a lábad.
- Talán nem tetszik?
- Nem arról van szó, csak zavar.

Egy szó nélkül bámult rám továbbra is. Hosszú és nehéz másodpercek teltek el én pedig egyre kellemetlenebbül éreztem magam, ez a nő nem sokat szórakozott velem. Egyszerűen bevetette a nehéztüzérséget és rögtön nekem esett. De a létező legpimaszabb módon. Már bántam, hogy elmondtam neki a gyenge pontjaimat, a szexi ruhákról, a női lábakról, harisnyákról, cipőkről. Már bántam mindent.

- Dehogy bánod…
- Tessék?
- Mondom dehogy bánod… Látom az arcodon a küzdelmet. Felnőtt férfi vagy akinek saját akarata van. Erős akarata. Erre idejövök én a törékeny kis nő és pár mozdulattal rabul ejtelek. Már háromszor megbántad, hogy szóba álltál velem a neten. De a valóság az, hogy megőrülsz ezért. Tudom, hogy a rabom AKARSZ lenni. Az enyém. Tudom, hogy azt akarod legyőzzelek. De az igazság az, hogy már rég legyőztelek. Nem velem küzdesz, hanem saját magaddal.
- Ez nem igaz!

Előrehajolt, benyúlt a táskájába és elővett belőle valamit. Közel húzódott hozzám és tenyerét arcomba tolva orrom alá tette azt amit elővett.

- Ezt a bugyit most vettem le magamról mielőtt idejöttem a kávézóba. Most mély lélegzetet veszel belőle és megmondod milyen érzés szagolni. Ha nem így teszel, ha hazudsz, ha nem vagy őszinte, akár csak egy kicsit is visszatartasz abból amit érzel, akkor azonnal felállok, itt hagylak és soha többet nem találkozunk.

Azt hittem ott helyben megőrülök. Egy pláza közepén ültünk egy kávézóban, körülöttünk emberek, ő pedig az arcomba dugott egy nedves és illatos bugyit. Úgy éreztem mindenki minket néz, de az embereknek fel sem tűnt, ugyan úgy sétáltak körülöttünk. Én pedig azt sem tudtam mit csináljak. Az igazság az, hogy nagyon felizgatott amit mondott, de a tartásom nem engedte. Csak ott ültem vérben forgó szemekkel és nem tudtam, hogy felálljak és otthagyjam a picsába, vagy behódoljak az akaratának.

- Küzdj meg magaddal nagyon gyorsan, mert már csak másodperceid vannak. Nem érdekel az erőd, legyőztelek. Ha nem helyesen cselekszel örökre bánni fogod. Dobd le azonnal a büszkeséged, mert ÉN ÍGY AKAROM!

Remegő kezekkel átöleltem apró tenyerét és arcomba nyomtam még jobban a bugyit, majd a vágytól és a kéjtől megrészegülve hatalmasat szívtam belőle. Az érzés leírhatatlan volt. Enyhén édes, émelyítő és nagyon izgató pinaszaga volt. Ahogy beszívtam, éreztem ahogy szétárad bennem az az aroma és belém hatol. Hosszan lélegeztem és lecsuktam szemeim, elvesztem abban az egy szál kis darab ruhában. Nem tudom mennyi ideig voltunk így, de egy idő után kinyitottam a szemeimet. Arcára a büszkeség elégedett mosolyt varázsolt. Végül kiszabadította kezét tenyerem fogságából.

- Megkérdezem még egyszer: Tetszem neked?
- Igen, tetszel.
- Ez nem elég.
- Nagyon tetszel, nagyon nőies és szexis vagy. Imádom a stílusodat, a ruháidat, a mozdulatodat, a gesztusaidat és úgy egészben mindent ami te vagy. Nagyon jó illata van a bugyidnak, izgató és finom.
- Felállt a farkad?
- Igen… - mondtam zavaromban.
- Áll fel előttem, látni akarom.
- Itt és most? De azt mindenki látni fogja.
- Nem érdekel, csináld!

Kezeimmel próbáltam takarni magam, lassan hogy ne legyen feltűnő és senki ne vegye észre, felálltam. Előre görnyedt felsőtesttel, tenyerem az ágyékom szintjén, hogy ne legyen annyira feltűnő.

- Lépj ide elém, azt akarom, hogy közvetlenül mellettem állj, tedd hátra a kezeid és told előre az ágyékodat.

Ez valami iszonyatosan megalázó volt, de az az igazság, hogy piszokul élveztem. Egyik felem harcolt és ordította, hogy azonnal hagyjam ott ezt a nőt, mert tönkretesz, a vágy viszont hajtott. Azt akartam, hogy legyőzzön, rám másszon és a szolgája legyek. Azt akartam, hogy azt tegyen velem amit csak akar. Csendesen odaléptem, kezeimet a hátam mögé tettem, ágyékomat kitoltam. Groteszk jelenet volt, olyan merevedésem volt, hogy a vastag farmernadrág ellenére hatalmas dudor volt a lábam között, mindez az arcától alig pár tenyérnyire.

- Látod megy ez neked. – mondta mosolyogva – most pedig jól figyelj rám, mert csak egyszer mondom el! Mikor rád találtam a neten, rögtön tudtam, hogy az uralmam alá hajtalak. Te vagy az akire szükségem van, egy utolsó kéjenc kurva lakik benned, de felnőtt férfiként is tudsz viselkedni. Leigázlak, kalodába rakom a fejed, a rabommá teszlek. Pár hét múlva bármit megtehetek majd veled. Már nincs menekvés, itt állsz előttem dagadó fasszal és megőrülsz értem, tudom. Látom még rajtad, hogy harcolsz magaddal. Harcolj csak, nem érdekel. Betörlek a végletekig, de csak a büdös kurva oldaladat. Elvárom hogy továbbra is férfi maradj, de ha én úgy akarom azonnal ez a mocskos perverz legyél mint most is. És hidd el, így lesz, mert ha legyőzöm és kielégítem a szolgai énedet, a férfias sokkal erősebb lesz és kibontakozhat. Most pedig ülj vissza.

Szavai belém vágtak és meghipnotizáltak, de az igazság az, hogy pontosan erre vágytam. Nagyon jól tudta mit akarok. Módszeresen kiszedte belőlem és éreztem az első pillanattól kezdve, hogy neki is ez kell, csak a másik oldalról. Visszasétáltam és leültem. A forróság elöntött és alig bírtam a szemébe nézni.

- Nos, most pedig hogy megalapozzuk a nap további részét, itt van az a bugyi amit az előbb szagoltál – dobta oda elém – elmész a wc-be, deréktól lefele levetkőzöl teljesen, felhúzod a bugyimat, aztán visszaöltözöl. Úgy jössz ki, hogy az a fehérnemű lesz rajtad amibe tegnap beleélveztem. Az alsónadrágodat hozd vissza a tenyeredben.

Nem akartam megtenni, komolyan nem. Tiltakoztam ellene, de úgy nézett rám… nem erőszakosan, egyáltalán nem. Még csak azt sem mondom, hogy ellentmondást nem tűrően. Egyszerűen magabiztosan. „Most megvagy” – ezt tudtam kiolvasni a tekintetéből. Végtelen magabiztosság sugárzott belőle és úgy érezte bármit megtehet velem.

- Van valami probléma? Lódulj már, még egy rakás dolgunk van!

Felugrottam és szapora léptekkel kimentem a wc-re. A fülkék persze olyanok voltak, hogy az ajtók alján vagy húsz centi rés volt. Bementem az egyik mocskos és húgyszagú dobozba, magamra zártam az ajtót. Kint férfiak álltak és végezték a dolgukat. Szégyelltem magam, mi lesz ha valaki meglát? De hiába, meg kellett tennem, mert Ő akarta. Kigomboltam a nadrágomat és letoltam, az hangos puffanással leesett a földre. Levettem az alsónadrágomat is. A hideg végigsimította a bőrt fenekemen és farkamon. A makk végén hatalmas csepp gyűlt össze az izgalomtól és szépen lassan hosszú szálat húzva hullott le combomra. Szétkentem gyorsan, hogy száradjon meg mielőbb. Kezembe vettem a bugyit, jól látható nagy fehér foltok voltak rajta. Az élvezés foltjai. Szerintem előző nap dőlt a lyukából a nedvesség és legalább háromszor beleélvezett. Pici tanga fazonú volt. Felemeltem a lábam, jó magasra, hogy nehogy meglássanak és beleléptem gyorsan. Felhúztam magamra. Olyan pici volt, hogy alig takart el valamit, mindenem kilógott belőle. Arról nem is beszélve, hogy felállt a farkam, ismét és nem nagyon tudtam benne elhelyezni. A hátulsó pántja teljesen becsúszott a fenekembe. Ez egy nőnek nyilván nem újdonság, nekem nagyon furcsa és megalázó volt, de ugyanakkor izgatott. Lenéztem magamra, mint egy transzvesztita… Gyorsan felhúztam a nadrágomat, lehúztam a wc-t, hogy úgy tűnjön mintha csináltam volna valamit, alsónadrágomat összehajtogattam és gyors léptekkel kimentem a wc-ből.

Mikor kiléptem a folyosóra azt hittem mindenki engem néz. Mintha az összes ember engem bámulna és ujjal mutogatna rám. Hosszú volt az út a kávézóig. Mikor odaértem szó nélkül tartotta a markát, beleraktam az alsógatyámat.

- Erre most egy ideig nem lesz szükséged – mondta és betette a táskájába – majd visszakapod, ha én jónak látom. Ülj vissza a helyedre.

A szégyentől megsemmisülve, de ugyanakkor felizgulva ficánkoltam a helyemen. Ő meg sem szólalt, csak nézett.

- Most már nem vagy az az alfahím. Összementél egy kis pontba tudod? Nagyon helyes, pont ezt akartam. Milyen érzés női bugyiban lenni? Megalázó? Remélem élvezed, mert sokszor lesz benne még részed.

Benyúlt táskájába és elővett egy karkötőt. Illetve csak azt hittem, hogy karkötő. Egy bőr öv volt, akkora mint egy kutyanyakörv. Mikor közelebb adta láttam, hogy ez tényleg az. De az oldalán volt egy gyufásdoboznyi méretű valami. Az asztalra tette elém.

- Kifejezetten jól esik, hogy egy büdös tangában rohangászol mert én így akarom. Itt van egy az öv. Ez egy kutyanyakörv, de nem hagyományos. Neveléshez szokták használni. Nézd meg jól, két tüske van az oldalán. Amikor felteszik a kutyára, a tüskék a bőrbe nyomódnak. Van hozzá egy távirányító amin gombok vannak egytől tízig. Ha lenyomom a gombot, változó erősségű elektromos áram kapcsolódik a tüskékre, azokon keresztül pedig a bőrbe. Most van az utolsó alkalom, hogy visszafordulj. Ha meggondoltad magad, akkor állj fel és takarodj. A nadrágodat nem kapod vissza, a tanga a tied lehet, abban mész haza, de ez nem probléma, hiszen lelked mélyén úgyis egy basznivaló kurva vagy, mindent megteszel az élvezetért. De ha úgy döntesz, hogy elfogadod az uralmamat, akkor menj vissza a wc-be, told le a nadrágodat és rakd fel a szíjat a combodra. Jól húzd meg, hogy a tüskék nyomódjanak bele a bőrödbe, de ne szorítsák el a lábad. Ha van valami kérdésed, most az utolsó alkalom, hogy büntetés nélkül megkérdezheted őket. Ha nincs kérdésed, akkor kapsz egy percet. Ha elfogadod az uralmamat rajtad, akkor nem szólalhatsz meg amíg én azt nem engedem meg neked.

Tudtam, hogy meg fogom bánni, de nem érdekelt. Akartam, őrülten akartam. A vágyaim átvették az irányítást és ezzel ő nagyon is tisztában volt. Hátradőlt, szürcsölte a koktélját és kérdően nézett rám nagy szemeivel. Szánalmasnak éreztem magam, ez nem én vagyok. Én a kőkemény domináns férfi, akit ilyen egyszerűen le lehet törni? Na ne vicceljünk. Úgy éreztem mindjárt felállok és pofon vágom. Kinyílt a bicska a zsebembe, annyira pimaszul bámult. Már az önteltség jeleit véltem felfedezni rajta, láttam ahogy minden pillanatot kiélvez.

- Letelt az egy perc. Mivel nem kérdeztél semmit, ezért én magamtól elmondom neked: vigyázok rád. Ennyit tudok ígérni, semmi egyebet. Most pedig állj fel és indulj el vagy a kijárat fele, vagy fogd meg és tedd amit mondtam.

Nem hezitáltam tovább. Kész vége. Felálltam és… megfogtam a nyakörvet. De mielőtt még fel tudtam volna emelni, megfogta a kezem, végigsimította és kedvesem rám nézve csak ennyit mondott:

- Ne félj. Fájni fog és szenvedsz majd, de minden percét imádni fogod. Én pedig már most iszonyatosan élvezem minden percét. Most pedig menj.

Végtelen nyugalom áradt szét bennem. Úgy éreztem tartozok valakihez, van egy védőangyalom aki vigyáz rám és nem lehet semmi bajom. Kiment belőlem minden feszültség, szapora léptekkel mentem vissza az ismerős mocskos fülkébe, nadrág le, nyakörv fel. Vastag izmos combom van, éppen hogy csak körbeérte, a legkülső lyukba tudtam becsatolni és a két tüske mélyen belevágott az izmomba. Nem volt fájdalmas, de kellemes érzésnek sem mondanám. Azért elviselhető volt. Visszahúztam a nadrágot és visszamentem, leültem elé.

Már nem volt rajta az a kedves mosoly, mintha kicserélték volna, mosolygott, de a kéjes mosolyba egy kis rosszindulat és hatalomvágy keveredett. Elővette a távirányítót, majd így szólt:

- Mostantól kezdve az enyém vagy. Ezt a szíjat mindig viselned kell amikor velem vagy. Elviszed magaddal, vigyázol rá, ha azt mondom kitisztítod és mikor találkozunk felcsatolod oda, ahova mondom. Ne feledd a távirányító mindig nálam lesz és a hatótávolsága másfél km. Most pedig első alkalommal hogy érezd mi vár rád, ezért bántani foglak. Ezt csak próbának kapod. Markold meg a székedet jó erősen, feszítsd meg az izmaidat és készülj fel.

Úgy tettem ahogy mondta, körmeim megszorítottam az ülés fényes vascsövét és befeszítettem minden izmomat felkészülve a hamarosan következő fájdalomra.

- Meg ne merj szólalni akármennyire is fáj. Mivel ez nem büntetés, ezért csak egész rövid ideig fogsz kapni belőle. Három ütést érzel majd. Az első az egyes fokozat lesz, a második az ötös, a harmadik a tízes.

Azzal kezét előre nyújtva megnyomta az egyes gombot. Hírtelen erős tűszúrás szerű égető fájdalmat éreztem a combomban. Testem megrezdült, kifejezetten kellemetlen és fájdalmas volt, de elviselhető. Azért nem rajongtam volna, ha megismétli, szar érzés volt, de nem volt iszonyatosan rossz. Ahhoz képest, hogy ez volt az egyes viszont nagyon rossz volt! Ha az többi sokkal erősebb, akkor már most féltem tőle.

- Most jön az ötös.

Mielőtt még tudtam volna reagálni a szavaira már hallottam is a távirányító kattanását és jajj. Mintha egy kalapáccsal belevertek volna két izzó csavart a combomba! Azt hittem lefordulok a székről. Iszonyatosan fáj! Nagyon rossz érzés volt. Egész testemmel megugrottam és alig bírtam ki, hogy ne vonyítsak fel hangosan. Azonnal könyörgőre fogtam.

- Kérlek szépen ne, én ezt nem bírom! Ez iszonyatosan fájt! Könyörgök, nem bírnék ennél többet.
- Megengedtem, hogy beszélj?

Ekkor jöttem rá, hogy nagyon hibáztam és tulajdonképpen végtelenül kiszolgáltatott helyzetben vagyok egy kávézó közepén egy tangában egy sokkolóval a combomon.

- Bocsánat – mondtam szemlesütve.
- Ez volt az utolsó alkalom, hogy ilyet elnéztem neked. Most is csak azért, mert alig negyed órája ismerlek és még szánalmasan kevéssé vagy megnevelve. A következő ilyen esetnél már azonnal büntetést kapsz. Most pedig markolj bele mindenbe ami ott van a közeledben, szedd össze minden erődet, ne feledd, hogy megtiltottam a kiabálást. Bírd ki, itt jön a tízes.

Szavakkal leírhatatlan és elképzelhetetlen fájdalmat éreztem egész testemben. Ez már nem forró tű érzése volt. Minden izmom összerándult és iszonyatos fájdalom futott végig rajtam. Mintha egy pillanat alatt kicserélték volna a véremet fortyogó savra. De nem kiabáltam. Mert nem voltam rá képes. Levegőt sem tudtam venni abban a pillanatban. Csak egy pillanatig tartott, de letaglózó élmény volt. Pár másodpercig csak csillagokat láttam és azt hittem mindjárt elájulok. Előre dőltem az asztalra. Alig bírtam megkapaszkodni benne.

Hosszú másodpercekig tartott amíg kitisztult előttem a kép. Az önbecsülésem pedig megsemmisült. Éreztem, hogy bármit megteszek, csak ezt soha többet ne kelljen átélnem.

- Elfelejtettem mondani, hogy egy picit feltuningoltattam. Némileg jobban ráz mint egy elektromos nyakörv. Azt mondják tizes fokozaton kb. olyan mint egy sokkoló. Ne feledd el ezt az érzést. Nem gyakran fogod átélni, bár biztos lesz olyan, mikor annyira mérges leszek rád, hogy ennyire megbüntetlek. De te mégse feledd. Tudd, hogy a rabom vagy és tudd, hogy legyőzlek csak a személyiségemmel, de mostantól kezdve egy másik eszköz is van a kezemben. Egy szikrányi engedetlenséget sem tűrök meg tőled. Mindent megteszel úgy ahogy én akarom. Ha hezitálsz, fájdalmat érzel. Ha nem teszed meg amit akarok, fájdalmat érzel. Ha nem úgy teszed meg ahogy én akarom, fájdalmat érzel. Ha hibázol, fájdalmat érzel. De ha úgy cselekszel ahogy én azt várom tőled megjutalmazlak. Át fogom mosni az agyadat, csak az én rabom leszel. Egy idő után már ösztönösen tudod majd mikor mit kell tenned. Az, hogy ez az út számodra élvezetes, vagy fájdalommal teli lesz már a te döntésed, de nincs választásod. Most pedig fizesd ki a számlát és menjünk.

Nem vártam meg míg a pincér ránk néz, felkeltem, odamentem a pulthoz és gyorsan kifizettem a számlát. Mikor visszamentem az asztalhoz ő már állt. Csendesen mentünk egymás mellett ki a plázából, át az úton. Tudtam, hogy a közelben lakik, de azt nem gondoltam, hogy alig 200 méterre. Beütötte a kapukódot, majd lifttel felmentünk a negyedikre, ott kinyitotta előttem az ajtót, nagy kétszárnyas az a fajta régi bérház volt amiből rengeteg van a környéken. Belépett az ajtón, majd tekintetével engem is behívott és bezárta mögöttem az ajtót.

- Vedd le minden ruhádat.

A fájdalomtól félve minden büszkeségemet félreraktam és azonnal elkezdtem vetkőzni. Gyorsan kigomboltam az ingemet és ledobtam a földre, kiléptem cipőmből és zoknimból egyszerre, majd kiengedtem nadrágomat és hagytam, hogy a földre essen. Kiléptem belőle végül a tangát is letoltam magamról.


- Jól állt neked ez, remélem tudod. Valószínűleg tetszeni fogsz a barátnőimnek és a barátaimnak is, amikor majd műsorozol nekik, de akkor azért combfix is lesz rajtad, úgy mégis csak szebb vagy.

Megmarkolta a farkamat és annál fogva húzott maga után, én mezítláb próbáltam követni a szőnyegen, de mivel nagyon közel volt hozzám csak aprókat tudtam lépni, nehogy nekimenjek vagy a cipősarka alá kerüljön a lábujjam. Farkamnál fogva behúzott a szobába. A szoba közepén egy szék állt, az a régi fajta fából készült üllőalkalmatosság, de egy kicsit „át lett alakítva”. Ez leginkább azt jelentette, hogy az oldalán és a háttámláján kampók álltak ki belőle, az elején a lábak közti résznél egy nagy deszkalap függőlegesen a közepén egy lyukkal, az ülőlap közepső részén pedig egy jól megtermett műfasz ágaskodott felfele.

- Remélem tetszik, neked csináltattam egy ismerősömmel. Az az igazság, hogy már elég sok gyakorlatom van mindenféle sub-nak mondott egyénnel, de nagy részük csak szerencsétlen kis hülye. Arra viszont gyorsan rájöttem, hogy te a lelked mélyén is az vagy akit én keresek, így abban a különleges szerencsében van részed, hogy rengeteg dolgot fogok rajtad kipróbálni. Inspiráló hatással vagy rám. Össze foglak törni és aztán újra összeraklak úgy, hogy utána erősebb legyél. Igazi férfit faragok belőled azzal, hogy a négy fal között kiélheted a basznivaló kurva hajlamaidat. Idővel lekerül rólad minden kényszerítő eszköz, magadtól jössz hozzám, mert senki mástól nem kapod meg azt, amit tőlem.

Miközben ezeket a szavakat mondta kinyitott egy nagy doboz síkosítót és a műfasz tetejére csorgatta, majd mintha csak igazi lenne, marokra fogta és szétkente rajta. A művelet végén a műfaszt vastagon beborította a síkosító.

- Most pedig ismerkedj meg a helyeddel. Sokat fogsz itt ülni és sokat fogsz vele foglalkozni. Te tisztítod majd le amikor én azt mondom. Elsőként állj széles terpeszben fölé.

Odaléptem és lábam közé vettem. Az elején a deszkalap nagyon széles volt, hatalmas terpeszben kellett állnom. Eközben ő végre megmutatta mire is jó az a deszkalap a lyukkal a közepén. Egy mozdulattal ketté szedte, a közepén ugyanis el volt vágva. A rajta levő kör így két félkörré vált, pont mint egy kaloda… És az is volt. Ez ugyanis nem más mint egy farok kaloda. A szenvedő alany miután beült a székbe a farkát egyszerűen berakta, lezárták és így már esélye sem volt felállni.

- Húzd szét a segged és ereszkedj bele a műfaszba. Könnyen fog menni, extra adag síkosítót tettem rá.

Próbáltam magam ellazítani amennyire tudtam, persze nem nagyon sikerült. Ahogy leereszkedtem megéreztem a műfasz végét a lyukamon. Picit körbekenegettem magam, majd még jobban széthúzva a lyukamat lassan ránehezedtem. A csúcsa meglepően könnyen belém hatolt és éreztem ahogyan tágítja a záróizmaimat. A következő pillanatban a már ismerős érzés jött: belém hatolt a nagy darab műanyag. Valóban nagyon könnyen csúszott, de azért fájdalmas volt így, hogy nem tágítottak ki előtte. Szerencsére nem volt nagyon vastag, így elég gyorsan áttoltam a nehezebb részét. A többi már könnyen ment, lassan, egyenletesen ereszkedtem bele, amíg fenekem el nem érte a hideg üllőlapot. Pont ekkor ért fel a műfasz vége is úgy, hogy még éppen nem fájt. Úgy éreztem a gyomromig hatol fel.

Egy pillanatig sem várt, megmarkolta farkamat és annál fogva előrébb húzott. Én próbáltam követni mozdulatait. Átlógatta farkamat a heréimmel együtt a kalodán és óvatosan lezárta. Éppen hogy elfértem benne, a kaloda úgy lett kialakítva, hogy ne szorítson, de minimális mozgást se engedjen. Mindenem kilógott és remekül elérhetővé vált, én pedig mozdulni se tudtam, mert ha picit is hátrahúztam magam azonnal iszonyatos fájdalmat okoztam magamnak a túlfeszített zacskómmal. Ott ültem széles terpeszben egy műfasszal a seggemen és egy kalodával a farkamon.

- Tudom, hogy ezt most nagyon élvezed, de mindjárt még jobb lesz.

A munkája utolsó lépéseként fogta kezeimet, rájuk tett egy szoros bőrbilincset és a rajtuk levő karikákat a szék háttámlájához csatolta. Mivel a fenekemmel nem tudtam hátracsúszni, ezért felsőtestemet kellett hátradöntenem. Ennek az lett a végeredménye, hogy groteszk módon kitoltam ágyékomat, de eközben hátradőltem végtelenül kiszolgáltatottá téve magam. Természetesen hogy még rosszabb legyen ugyan ezt művelte a bokáimmal is jó hátra húzva őket. Egy szexállat lettem, széttett lábakkal, kitolt ágyékkal, csöpögő fasszal, rögzítve.

- Most tetszel. – mondta miközben finoman megmarkolta farkamat és simogatta. Nem annyira, hogy nagyon jó legyen, de a feszültséget igenis növelte bennem. Pár perccel később kemény voltam mint a kő és dőlt belőlem az előválladék.

- Milyen kis kurva vagy te. Csorog belőled minden. Látom fel vagy izgulva. Ezt szereted? Ez kell neked? Megalázni, megerőszakolni? Válaszolj!
- Igen.
- Mennyire?
- Nagyon.
- Ez nem válasz, mond ki! – mindeközben hallottam a távirányító halk kattanását és közepes méretű fájdalom nyílalt bel a combomba. Tudtam, hogy hibáztam és tudtam hogy ha azonnal nem lépek túl magamon és nem mondom ki azt amit magamnak sem ismerek el, akkor sokkal rosszabb lesz.
- Nagyon kell nekem ez, egy büdös kurva vagyok aki azt imádja ha megalázzák és megerőszakolják. Gyötörj meg kérlek, tegyél amit csak akarsz, mind élvezem.
- Látod megy ez neked.

Mikor már nagyon fel voltam izgulva elengedte a farkamat és ütött párat rajta, majd felállt.

- Most pedig kezdjük el a valódi gyötrésedet. Most délután kettő van. Három óra múlva annyira megtörlek, hogy bármit megteszel nekem önként és dalolva és már nem lesz szükség a távirányítóra a kezemben. Mostantól kezdve megszólalhatsz, de csak akkor ha nem bírod a fájdalmat. Kiabálj vagy könyörögj, ha jól esik. Nem érdekel, sőt, izgat.

A szék alá nyúlt, valamit megfogott és ezzel egy időben halk szuszogást hallottam. De nem csak a szuszogást hallottam, hanem azt is, hogy a műfasz a seggemben elkezd növekedni. Akkor jöttem rá, hogy ez egy felfújható változat és ami vékonynak tűnt az valójában akár vastag is lehet. Nagyon vastag…

Nem siette el, lassan pumpálta fel. Az első pár nyomás még jól esett, kellemes feszítő érzés volt. A negyedik környékén a kéj átment fájdalomba. Az ötödik már kifejezetten kellemetlen és fájdalmas volt, itt nyögtem fel. A hatodiknál azt hittem, hogy szétszakadok és azonnal elkezdtem nyögni hangosan. Nem siette el. Belekezdett a hetedikbe és lassan, nagyon lassan elkezdte tovább növelni a faszt. Azt hittem tényleg mindjárt szétrepedek. A műfasz óriási lett bennem. Teljesen kitöltött és nagyon feszített. Egyszerre fájt és rettentő izgató volt. Hangosan könyörögtem:

- Jaaaj jaj jaj! Kérlek ne, többet ne! Nagyon fáj, mindjárt szétrobbanok! Nem bírom! Kérlek kérlek könyörgök!

A farokkaloda teteje párnázva volt. Nem értettem miért, aztán rájöttem. Rámászott és ráült kényelmesen. Az ott az ő helye volt, ahol érezhette gyötrődésemet saját testével.

Átölelt bal kezében még mindig a pumpa, a jobbal pedig megszorított és hozzám bújt. A fülemhez hajolt és csitítani kezdet:

- Cssssssss-csssss-cssss… Tudom hogy fáj kedves… Tudom. De el kell viselned. Mert én így akarom. Szenvedj csak, szenvedj. Azt akarom, hogy fájjon, de akkor is el kell viselned. Tégy büszkévé, lépd át a határaidat. Szenvedj nekem, mert én azt akarom. Szenvedj, gyötrődj add át magad a fájdalomnak. Én minden pillanatát imádom és a te létezésed célja, hogy nekem jó legyen. Csssssss…. Szenvedj csak, neked a fájdalom a jutalom.

Mindezt valami végtelen kedves és nyugodt hangon mondta. Nem tudtam másra gondolni, csak a feszítő érzésre a lyukamban. Nagyon szar volt. De minden egyes kis súgása nyugtatott. El akartam viselni, mert neki így jó, mert ő ezt akarja. Összegyűjtöttem minden erőmet és abbahagytam a vonyítást és a könyörgést.

- Ez az, jól csinálod. Most nyomok mégy egyet rajta, ez lesz a nyolcadik, az utolsó. Nagyon fog fájni és azt hiszed szétrepedsz, de nem, ne aggódj. Vigyázok rád. Viseld el kérlek. Cssss cssssss…

Ismét átölelt jobb kezével mintha a szeretőm lenne, magához szorított, fejét a vállamra tette és lassan, egész lassan lekezdte nyomni a pumpát.

A fájdalom őrjítő volt. Megszűnt a világ, és én fogaimat összeszorítva próbáltam eltűrni az kínt. Biztos voltam benne, hogy mindjárt szétreped a végbelem, a gátam és mindenem ott lent, de már nem érdekelt. Ha ott is vérzek el és meghalok az sem számított. Ezek a gondolatok jártak az agyamban mire a nyolcadik pumpálás végére értünk. Testem mint egy megfeszült íj ágyékom kitolva minden izmom pattanásig feszülve ülök előtte. Hallom ahogy elengedi a pumpát, az leesik a szék alá és megfogja farkamat, majd lassan, nagyon lassan elkezdi simogatni.

- Büszke vagyok rád. Tudom mennyire fáj. Tudom mennyire szabadulnál tőle, de elviseled, a kedvemért. Jól van. Jól van. Ez a te dolgod. Ezt kell csinálnod. Boldoggá teszel a szenvedéseddel. Minden egyes verejtékcsepp ami legurul a testeden egy hatalmas kéj számomra.

Miközben ezeket a szavakat mondta, felállt és amennyire láttam a velem szemben levő fotelba ült széttett lábakkal és vadul maszturbálni kezdett a látványomra. Ott ültem kínok közt vergődve és akármennyire is boldoggá akartam tenni, már szabadultam volna az őrült fájdalomtól, de esélyem sem volt rá, csak az ő kéjes önkielégítését szolgáltam a látványommal.

Alig egy perc telt el, amikor hangos nyögésekkel és remegő testtel egy hatalmas orgazmusa volt és összeomlott a fotelba pihegve a kéjtől…

- Gyönyörű vagy mikor szenvedsz!