Irodai fenekelés

Belépett az irodába. Senkinek nem tűnt fel Gergőn kívül, hogy remeg a szája széle és picit szipog még. Hogy pirosak kicsit a szemei, és ez bizony nem a szénanátha, hanem egy kis pityergés utóhatása.
Leült az íróasztalához és látszólag a munkába mélyedt. Gergő a megbeszélteknek megfelelően kicsit hamarabb jött vissza, így a kollégák az osztályon, akik csak félig-meddig vettek egymásról tudomást a monitort bámulva és a klaviatúrát püfölve, nem vettek észre semmit. Hónapok óta így ment ez, de a mai események némileg megváltoztatták az eddigieket.
Tavasszal kezdődött. Orsival először csak maileztek, és miközben munkának tűnt, amit csináltak, olykor naphosszat egymásnak írogattak pár méterre ülve egymástól, feltűnés nélkül. Eleinte apróbb flörtölésben kimerült a levelezés, később azonban óriásira nőtt bennük a vágy, míg végül egy használaton kívüli, alagsori szerverszobába lementek egy ölelésre, amiből igazán szenvedélyes csók lett. Gergő ekkor még nem fedte fel Orsi előtt szexuális irányultságát, és nem is bánta, hogy „normál” módon közelednek, rég volt része ilyen arcpirítóan nagy vágyban. Picit röhejesnek is hatott, hogy egy harmincas évei végén járó férfi erotikus levelezéstől álló farokkal abban nyer részleges kielégülést, hogy egy eldugott helyén vadul csókolózhat egy kolléganőjével. Semmi szex, már ami a történéseket illeti. A levelezésben már mindketten részletesen kifaggatták a másikat a maszturbálási szokásaikról, beavatták a saját vágyukba, elmondták, mit tennének a másikkal, ha egyszer zavartalanul együtt tölthetnének egy egész éjszakát. Minden nap olyan izgalmasan indult, hogy öröm volt beérni az irodába. Orsi arról „panaszkodott”, hogy fel fog fázni, ha így folytatják, mert nyolctól ötig csatakos bugyiban ül, és egyszer már a széken is meglátszott, hogy átnedvesítette. Egymás illatától is felizgultak. Bár mindketten párkapcsolatban éltek, a vágy olyan mértékű lett, hogy majd felfalták egymást, amikor végre el tudtak szökni pár percre a szerverszobába. Orsi úgy vágyott Gergő elé térdelni, ahogy még soha, és Gergőt elképesztően felizgatta, hogy egy nő legnagyobb vágya (maszturbálásának leggyakoribb tárgya) az, hogy őt kielégíti, miközben hallhatja végre a férfi nyögéseit. Azt a fogadalmát azonban betartotta, hogy nem feküdt le Gergővel. Kamaszkánt, ruhán át pettingeltek, Orsi is, Gergő is volt, hogy ilyenkor elélvezett, és mindig megfogadták, hogy ennek így véget kell vetni, mert megőrültek. Gergő ez idő tájt nem érzett bűntudatot, Orsi viszont annál inkább, így minden fogadalom ellenére cserélgette a bugyiját, itatta az egereket és végül mindig lerángatta Gergőt egy „utolsó csókra”. Egy mindig utolsóra.
Gergő egyszer egy viccesnek szánt félmondatában jelezte, hogy egyszer nagyon elfenekelné Orsit. Orsi hirtelen elkomorodott és kiszaladt. Gergő csak nézett utána. Valamivel később visszajött, és láthatóan fel volt dobva. Aztán csak verte a klaviatúrát, és Gergő már azt hitte, nem válaszol neki többet, mert megsértődött. Végül megjött a várva várt mail. Hónapok óta a legizgalmasabb, leginkább várt esemény az a pillanat volt, amikor a mailboxában, újabb olvasatlan mailben Orsi nevét láthatta feladóként. Megnyitotta, és egy hosszú, részletes levélben elolvashatta, mi volt ez a kis közjáték.
Orsi, aki már azt is elmesélte részletesen Gergőnek, hogy milyen pózban maszturbált utoljára, és aki fotókat küldött az éhes, nedves puncijáról is, valamiért eddig titokban tartotta szubmisszív vágyait. Az egyetlen erre utaló jel az volt, hogy a leggyakoribb szexuális fantáziájában arról ábrándozott, hogy Gergő durván, keményen szopatja. Most azonban vallott a fájdalomhoz, a szolgálathoz, az alárendelődéshez fűződő viszonyáról. Gergő szeme kocsányon lógott. Eddig a BDSM-kapcsolatait kizárólag erre a célre fenntartót partnerkereső portálon át tudta összehozni, és sokat fantáziált arról, milyen lehet a hétköznapokban egy ilyen ismeretség. Hát, most megkapta. Semmilyen, mivel ki sem derül. Még egy olyan viszonyban sem, ahol minden csak az elementáris szexuális vágyról szólt, hónapok óta. Így hát ő is színt vallott. Elmondta, hogy igazából régóta fantáziál Orsiról így is. És ez nem jelenti azt, hogy ne akarna mindenáron szexelni vele hagyományos módon, de amikor ringani látja maga előtt az irodában Orsi nem csekély popsiját és hatalmas melleit, bizony viszketni kezd a tenyere. Ez a vallomása Orsit valamiképp felszabadította. A hagyományos értelemben vett szex – még ilyen petting-szinten is – őrült bűntudatot okozott neki, azonban valamiért a fenekelés, a keblek gyötrése és a pofonok semmilyen lelkiismeret-furdalást nem okoztak. Ez közgazdasági értelemben nem volt „versengő termék”, úgy gondolta, hogy ha ezt teszi, ezzel nem bántja a párját. Gergő pedig – mivel ettől még nem kívánta kevésbé Orsit, és mindennek ellenére a farkát a nadrágjában kellett tartania és Orsi bugyija is fent maradt végig – keményebb és gonoszabb volt, mint valaha. Minden vágyát Orsi iránt csak így élhette meg, így ebben próbált kompenzálni. Ennek az eredménye volt az a piros szem és az a remegő száj, amivel Orsi az imént az irodába lépett. Egy elektromos kábellel verte véresre a popsiját Gergő néhány perce. Ő utána ott maradt maszturbálni, de közben pityergett a fájdalomtól. Amikor kész lett, az orgazmustól és a veréstől egyaránt remegő lábbal, kisírt szemekkel, rángó szájszéllel jött fel és Gergő büszkén figyelte, hogy csak lassan, óvatosan ült le. Aztán jött a szokásos mail: „Te gonosz rohadék! Ez nagyon fájt!!! De hatalmasat élveztem utána…”