A lány a szomszédból XLI. rész

Gyötrelmesen telt a nap. Folyton rövid célokat tűztem ki magamnak. "Csak ez az étel sikerüljön jól" (jól sikerült) "Bár hagyna nekem egy kis maradékot" (nem hagyott) "Bár engedne kicsit pihenni" (álmodj csak) "Remélem nem esek össze" - összeestem. Az éhség, a szomjúság, a fáradtság kihozta, valamikor délután a nagy melegben a fúgákat sikáltam a teraszon amikor elszakadt a film. Arra ébredtem, hogy hideg víz zúdul rám. A kerti locsolóval térített magamhoz Anna. A számról letépte a szalagot és kicsit aggódva nézett.
- Jól vagy zé?
- Igen, köszönöm, jobban.
- Akkor mégsem hagylak pihenni. Már azt hittem rosszul vagy.
Ohh, de tud a szavakkal bánni, a torkomban gombócot éreztem. Milyen kegyetlen. Ott állt fölöttem terpeszállásban, szemeibe néztem, de nem láttam bennük semmilyen könyörületet.
- Azért kapsz egy kis kedvezményt. A földről felnyalhatod a vizet amit rád locsoltam és kapsz valamit enni is. De pihenés nincs, nemsokára jön a barátnőm.
Úgy ittam, szürcsöltem a kövön szétfolyt vizet, mint az, aki a sivatagból egy oázishoz érkezett és az életéért küzd. Pár perc múlva Anna elém szórt néhány maradékot, amiket itt-ott talált. Némi száraz kenyér, két túlérett barack, fél citrom.
- Csak a szádat használd Zé. Falatozz, majd láss neki a fogadásnak.
Elképzeltem magam, mintha felülről látnám, milyen látvány lehettem. Megalázottan, de mohón faltam mindent, kellett az erő a folytatáshoz, a túléléshez.
- Jól van kis disznó. Most nem tapasztalak le, de figyellek. Nem ehetsz semmit, de majd teszek el neked maradékot, kell az erőd. Néha amikor a csapnál van dolgod ihatsz egy-egy kortyot a tenyeredből. Most pedig készíts ki még egy nyugágyat a medence mellé, oda az árnyékba. Készítsd elő a grillezni valót, az italokat. Barátnőm szeret inni és pletyózni, lehetőleg maradj hallótávolságon kívül, úgyis elérlek amikor kellesz. Nem bámulsz és nem beszélsz kérdezetlenül világos?
- Igen asszonyom.
Tudtam, hogy a túlélés kulcsa a tökéletes szolgálat ezért szenvedélyesen tettem a dolgom, amennyire csak lehetett. Az a kevés maradék és a néhány korty víz visszaadta erőmet. A barátnő megérkezett, Anna engedte be és nem mutatott be, de a nevetésükből éreztem, hogy már mindent tud rólam. A medencében kezdtek, nekem a törülközőket kellett tartani lehajtott fejjel, nekik háttal állva. Belegondoltam milyen jó nekik: a medence vize kellemes lehet, gondtalanul fürödnek benne, míg én mozdulatlanul állok a nagy hőségben és folyik rólam a víz. A boxer alsóm már átázott, kényelmetlenül érzem magam. Az idő lassan telik, ügyet sem vetnek rám. Megint az unalom kínoz, mint mindig amikor sokáig csak várnom kell.
- Zé! A törölközőket!
Átnyújtottam de nem mertem felnézni, jóformán még nem is láttam vendégünket. Bevillant, hogy rövid, barna haja van és kreol bőre.
- Menj és zuhanyozz le a kerti csapnál, majd cserélj alsót. Bent leszünk, majd gyere.
Innentől rutin-szerűen telt a napom, nem voltam főszereplő, tettem a dolgom. Unalmas is az egészről beszélni. Este felé azért már nagyon jókedvűek voltak, attól tartottam, hogy valamiért rajtam akarnak majd szórakozni, de nem, furcsa dolgokat műveltek, például sakkoztak. Majd régi fotókat nézegettek. Később filmeket néztek, nekem pedig maradt a házi munka, a listán még mindig sok tétel szerepelt. Este kiültek a csillagos eget és a Holdat nézni, csendben voltak. Eszembe jutott Gabi és a verés amit megígért, tudtam, hogy betartja. De valószínű, hogy csak hajnalban, vagy reggel ér haza. Most aludnom kéne egy kicsit, de nem tehetem, időnként Anna megérint a távirányítóval, olyankor italt és nassolni valót viszek nekik. Régi barátnők lehetnek, érzem.
- Zé, ágyazz meg Orsinak a vendégszobában. Majd elvonulhatsz a tárolóba éjszakára. Reggel legkésőbb hétkor már a konyhában várakozz. A kuka mellett hagyok neked ennivalót, reggel megeheted.
Legalább a nevét megtudtam. Éjfél elmúlt mire lefeküdhettem, a tárolóban hűség volt és áporodott levegő. Beállítottam egy ébresztőt és azonnal álomba zuhantam.