Munkahelyi baleset és következménye 1.

Éltem az életem heteroként, voltak barátnőim, de komoly kapcsolatban még akkoriban nem gondolkodtam. Egy gyárban dolgoztam, ahol főleg férfiak voltak, nők csak takarítóként és konyhásként voltak jelen.
Az egyik takarítócsaj nagyon bejött nekem, próbáltam is fűzni az agyát, és egyszer sikerült rávennem, hogy megcsókoljon. Hosszú, nyelves csók volt, szinte beleszédültem.
Sajnos, több nem történt, de úgy gondoltam, kezdetnek ez tökéletes!
Másnap jókedvűen mentem munkába, viccelődtünk a kollégákkal, cukkoltuk egymást, ahogy minden reggel szoktuk.
Délután odajött a munkapadomhoz egy fiatal, jóképű melós srác, Gábor, a másik vonalról, és azt mondta:
- Tegnap nagyon érdekes látványban volt részem. Láttam egy fiút és egy lányt csókolózni 
Elsápadhattam, hiszen lány családja nem igazán nézte volna jó szemmel ezt a kis románcunkat. Ő nevetve így folytatta:
- Nincs semmi baj, csak szeretném, ha munka után eljönnél hozzám megbeszélni ezt a kis hibát. Rendben?
- Rendben – feleltem kicsit félve, hogy most majd jól lehúz, biztos, hogy a fele havi fizum rá fog menni erre…
Eljött a munkaidő vége, a kapuban megvárt, és együtt mentünk a buszon lakóhelye felé. Egy gyönyörű kertes házban lakott, tele fákkal, növényekkel, és jó magas kerítéssel, a szomszédok akarva sem láthattak be hozzá.
Beinvitált a nappaliba, megkínált Colával, majd beszélni kezdett.
- Sejtem, hogy most azt gondolod, hogy anyagiakkal akarom elintézni ezt az ügyet, de nem. Van egy titkom. Én biszex vagyok, nemcsak a lányokat, hanem a fiúkat is szeretem, és nemcsak bi vagyok, hanem szeretek játszani az áldozatommal, egy kicsit testileg és lelkileg szado vagyok. Most én ezt akarom tőled, hogy holnap reggelig itt maradsz, és beleegyezel a mi kis játékunkba. Rendben?
Nagyon meglepődtem, eszembe sem jutott volna ilyen kérés, sőt, ahogy mondta, nem is kérés, inkább parancs.
- Van más lehetőségem? – kérdeztem.
- Nincs. vagy elfogadod, vagy holnap Éva családja értesül a történtekről, és garantálom, hogy nekem hisznek majd, nem neked. Kapsz öt perc gondolkodási időt, addig elintézem a dolgomat, mire visszajövök, döntsd el.
Kiment, magamra hagyva a gondolataimmal. Arra jutottam, hogy úgyse tudja meg senki, én meg megúszom ennyivel ezt az esetet. Visszaérkezett, és kérdezte:
- Na, hogy döntöttél?
- Rendben, vállalom a mai estét, de mi a garancia arra, hogy utána „elfelejted” ezt az egészet?
- Tudom, aljas vagyok, hogy visszaélek most a helyzeteddel, de abban korrekt vagyok, hogy ha valamiben megegyeztünk, azt betartom!
- Jó, rendben, akkor legyen…
- Nos, amit tudnod kell, innen kezdve te rabszolga vagy, akinek nincs önálló akarata, minden parancsomat gondolkodás nélkül végrehajtja, és ha valami miatt meg kell büntetnem, akkor csendben tűri a legnagyobb fájdalmakat is!
És aláíratott velem egy papírt, hogy önálló akaratomból mentem bele a játékba. Részletesen le volt írva minden jogom, és kötelességem.
- Akkor első szabály, hogy ezentúl Uram-nak szólítasz, és ha valamit parancsolok, Igen Uram a válasz rá. Második szabály, hogy a rabszolga csak meztelenül lehet előttem, és ha éppen nincs semmi dolga, akkor nagy terpeszben áll, kezét a tarkójára teszi, és lehajtott fejjel a földet nézve áll addig, amíg valamilyen utasítást nem kap. Ha engedetlenséget tapasztalok, megbüntetlek érte. Eddig világos minden?
- Igen.
- Nem értettem jól, mit is mondtál?
- Igen Uram – javítottam ki gyorsan észbekapva.
- Jól van, úgy látom, tanulékony vagy. Akkor most vetkőzz meztelenre, és a rabszolga beállást vedd fel.
Bár már láttuk egymást a fürdőben meztelenül, most mégis kicsit nehezen indultam meg, hogy levetkőzzek előtte, pláne, hogy áthatóan néz közben…
De azért elkezdtem…
Folytatása következik……