Félix és Gábor első hétvégéje a vidéki házban (15)

(még Félix meséli)
Megsimogattam a fejét, ahogyan ült előttem a szőnyegen és megkérdeztem:
- Tudom, hogy még nem voltál fiúval, mégis hogy tetszett, mikor két fiú is előtted térdelt és veled foglalkozott, nem is eredménytelenül?
- Nagyon izgalmas, mondhatnám kéjes érzéseim voltak. Sokkal jobb a maszturbációnál, mert ott ugyan tudod mit, hogyan szeretsz, de nincs meglepetés. Te teszed, de magaddal. Ma viszont volt! Igen, határozottan volt meglepetés. – jelentette ki Gábor.
Kissé furcsán elmosolyodott, majd folytatta:
- Tudod én hetero vagyok, nagyon szeretem a feleségemet és nagyon jó az ágyban is vele, de a gyengém a hosszú haj. S Tibornak az, olyan van. Nem túl erős, inkább vékonyszálú, s szerencsére nem köti össze, mert én így szeretem. Láttam, kissé megbántódtál, hogy a hajában matattam s nem a tiedben, de akkor már késő volt. – bukott ki így Gáborból, őszintén.
- Nem bántad volna, ha tovább folytatjuk a szexet itt bent a házban? Már nem zavart, hogy idegen neked s hármasban tettük volna Tiborral? – folytattam a kérdezősködést.
- De, biztosan zavart volna. Lehet, hogy ügyetlen is lettem volna ezért, de nehezen mondom ki, kívántam volna látni Őt mezítelenül. Bocs, nem úgy értettem, csak látni akartam volna, nem biztos, hogy lett volna merszem hozzá is érni, oda, tudod. – mondta elpirulva és mutatta magán.
Morfondírozott valamin, majd végül még hozzátette:
- Ha valakivel elkezdeném az, Te legyél, ne más! Veled legyek először úgy, hogy én is hozzád érhetek, s Te majd vezetsz, irányítasz! – s miközben mondta, szemét lesütötte és elpirult bele.
- Még sor fog kerülni erre is, de akkor a munkásaim tabuk lesznek addig a jövőben számodra! Tibor is! – tettem hozzá pajkosan.
- Természetesen, ahogyan akarod. – válaszolta. Majd megkérdezte: - Szerinted fogom tudni még az asszonyt úgy ölelni, mint eddig, vagy lesznek gátlásaim? Neked volt ilyen? – kérdezte, majd gyorsan visszavonta, hiszen én nem vagyok hetero, mint tudta.
- Nem lesznek, ha jól kezeled. – válaszoltam. - Az mindegy, hogy hetero, vagy homo vagy, de férfi. A férfi pedig mindig vadászik, más vadászmezőkre vágyik, majd utána szeret hazamenni a sajátjára. Úgy kell tenni, hogy a kettőt ne keverd, s akkor nem lesz baj belőle. A társad, akár nő, akár férfi, nem kell, tudja, sem sejtse. Légy mindig ott teljes szívvel és testtel, ahol éppen vagy, de mikor kiléptél az egyikből, akkor már ne morfondírozz, ne gyötörd magadat, lépj tovább, át a másikba! Teljesen, csak oda!
- De jó neked, hogy így tudod már tenni. Én nagyon félek, nem is az ittléttől, de az utáni, első hazameneteltől. Hogy semmi ne látszódjon rajtam. S ne csak ne látszódjon, de meg is tudjam tenni, a nejemmel, majd otthon. – mondta elgondolkozva.
Még egy ideig néztünk különféle programokat a TV-ben, majd arról kezdett érdeklődni, hogyan tettem szert erre a házra s mikor, kikkel, hogyan alakítottam ki ilyenre s nem volt-e ebből valamikor problémám. Elmondtam neki is az öröklést, az építés/átalakítás részleteit, de azt is, hogy mindent még – rajtam kívül – senki sem látott, így nincs senkinek sem áttekintése az egészről. Hozzátettem, hogy az escort fiúknak ez üzlet, pénzkereset s bár sokat kérnek, de mindent ők sem tesznek meg.
Kíváncsi lett, hogy mondjak példát, hogy mit nem. Azt válaszoltam most még nem tudok ilyent mondani neki, mert nem akarom a kártyáimat előre felfedni, de az elválásunk előtt válaszolok erre a kérdésére is és példát, példákat fogok mondani.
Megkérdezte még, hogy én miért csinálom, mi vonz ebben. No, erre a kérdésre akartam legkevésbé felelni, főleg nem neki. Elütöttem a kérdését azzal, hogy a kezünkön az ujjaink mind a mieink, mégis mindegyik más!
Majd erről eszembe jutott a Négyeske és megmagyaráztam neki, hogy a fél X lerajzolva négy felé mutató „nyíl” hegye: balra, jobbra, felfele és lefele, ez a négyes irány, vagyis a Négyeske
Az az előnye is meg van, hogy sohasem lehet előre tudni, hogy melyik a fontosabb, az éppen aktuális. Majd a másságra tereltem a szót s gyorsan lezárva a beszélgetést ettünk még, valami hideget vacsorára. Gábor kiteregetett a mosógépből, kivette a mosogatógépből is a tiszta edényeket, s elpakolt. Mikor végzett levittem s bezártam a ketrecébe és én is aludni tértem.
Tibor morfondírozása hazafelé:
Sejtettem sok mindent, most megbizonyosodtam, de miről is? – gondolkozott Tibor hazafelé menet. Azt eddig is tudtam, hogy Félix különc, csak fiúkkal jött s mindig egyesével, s leányt sohasem láttunk a társaságában. Az eddigi fiúk is szépek, csinosak, talán még fiatalabbak is voltak, de Gábor más, mint azok. Testi adottságai is, hiszen nem olyan vékony, de izmos, kisportolt. S a habitusa is komolyabb, bár tud, ha akar, vidám és közvetlen lenni. Félix barátja, viszonyuk közvetlen, de van valami, ami időnként zavar bennük.
Ahogyan ugratták egymást, szinte teljes összhangban, majd valami mintha megváltozott volna s zavar támadt s szinte egy pillanat alatt el is múlt. Gábor nézésében volt valami, ami a Félixében nincs, vagy nem olyan. Gábor nyíltan nézett, érdeklődve, majdnem rajongva, míg Félix nézése mindig kimért, hideg, számító. S kettőjük között is van valami titok. Nem tudom mi, de van, érzem! Majd rájövök, ha figyelek, s én figyelni fogok, ha még ezek után tehetem, mert hívnak dolgozni.
Az biztos, hogy Ervinnek erről egy szót sem fogok szólni, de annak a kettőnek sem szabad felhozni, ráutalást tenni, mert lehet meg is ölnének érte. Váratlan volt az egész, biztosan egyik sem készült erre, spontánul alakult így. Ha újra tehetnék, nem biztos, hogy újra megtennék.
Félix a végén biztosan megsértődött Gáborra, de hogy miért, azt csak érzem, de nem tudom. Talán a tálcára tett két banán és a háromra való utalásért, de hát nem vagyok gyerek, nyilván tudtam, majd láttam a farkincáját a lába között, csak arra gondolhatott.
S nem volt zavarban, mikor levetkőzött, szinte természetesen hagyta, hogy csináljuk vele, amit tettünk, bár mintha nem sokszor tették volna még vele ilyeneket. Az elmenetele is természetes volt, az is, ahogyan utána szinte maga elé kapta a kezeit. S vajon miért simogatta a hajamat? Tetszett neki, vagy?
- No, majd kiderítem, de lépésről – lépésre és okosan. – határozta el Tibor.
Ami furcsa volt még, hogy Félix megsértődve ment be a házba és hárította el a folytatásra tett indítványomat, de Gábor sem akarta valamiért, mert utána ment és velem nem is törődött. Hát igencsak felesleges harmadiknak éreztem ott, és akkor magamat, ezért is jöttem el, de gyorsan.
A meccs sem izgatott már, ezért hazamentem.
Így ért véget a vasárnap a vidéki házban.
(vége)