A lány a szomszédból XXXIX. rész

Mintha csak egy perc telt volna el, az ébresztő megszólalt. Szerettem volna aludni még, éhes és szomjas voltam. Eszembe jutott, hogy negyed órám van összeszedni magam, ez elég kevésnek bizonyult. Próbáltam egy kis nedvességet beszívni a ragasztószalag alatt, egy kicsit sikerült is, mert kezdett leválni.
Megnéztem a listát, csak a konyhát és a fürdőszobákat pipáltam ki, a mosással még nem végeztem. Most betettem a gépbe amit kell, ilyenkor talán nem ébrednek fel. Elővettem a vasalni valót is. Kint már világos volt és máris meleg, alig mozgott a levegő. Arcom égett még a tegnapi pofonoktól, az ágyékom is sajgott, legjobban mégis az éhség kínozott. A vasalóból kicsapó gőztől máris izzadni és könnyezni kezdtem. Mire végeztem a vasalás egy részével teregetnem kellett, a kinti szárítóra. Felnéztem és láttam, hogy a hálószoba ablaka nyitva van, igyekeztem halkan tenni a dolgomat. Belegondoltam, milyen jó lehet anyának, lányának. Gabi szórakozni, pasizni volt, alighanem későig alszik majd. Anna egész nap pihent az árnyékban, úszott, finomakat evett, ivott, este egy masszázsba aludt bele. Mintha megérezte volna, hogy rá gondolok, mert pár perc múlva kisétált az udvarra. Lehajtottam a fejem, de szemem sarkából láttam, hogy hálóingben, mezítláb jött kis és lehuppant a hintaágyra. Már indultam vissza a mosókonyhába, amikor megéreztem a bizsergést, fürgén odamentem.
- Hogy nézel ki Zé? Ilyen hamar leizzadtál? Remélem szenvedsz.
Bólogattam.
- Haha ez még semmi. Ma még csak szombat. Na hozzál egy kávét és egy kis gyümölcsöt mellé. És a könyvemet.
A kávé illatától elbódultam, annyira ittam volna egy kicsit. Hideg barackot vittem kimagozva, olyan leves és kívánatos volt. A kis asztalkára tettem mindent, közben reménykedtem, hogy velem is foglalkozik. Ez így is volt, letépte számról a ragasztót.
- Térdelj csak ide elém míg kávézom. A lábujjaimat nyalogasd szépen. Érzéssel, csak lassan.
Egyik lábát átvetette a másikon, így is kényelmetlenül le kellett hajolnom, hogy elérjem. Teljesen kiszáradt a szám, ez így nagyon nehéz volt, az a pici izzadtság ami az ujjai között volt az segített valamennyire. Éreztem a lábujjain is azt, hogy kipihent, szememmel a térdéig láthattam. A listára gondoltam, addig is nem tudok haladni, míg itt térdelek. Anna a könyvét olvasta, lassan telt az idő, egyszer felcserélte a lábait. Aztán felállt, nyújtózkodott, majd elindult be a házba.
- Szerencséd, hogy korán kelő vagyok, így nem hagylak unatkozni. Most megyek zuhanyozni, addig készíts nekem reggelit. Várj csak, hadd ragasszalak le. Így ni, nehogy belekóstolj bármibe. Majd ha én jóllaktam, talán neked is adok valamit. Ja? Rántottát kérek, reszelj rá kevés sajtot. Mellé és paradicsomot, olajbogyót, hagymát. És narancslét. Odakint tálalj.
Kínszenvedés volt éhesen, szomjasan, álmosan dolgozni, de igyekeztem, nem akartam okot adni Annának bármire. Épp időben végeztem, pont megterítettem neki mire végzett. Éreztem rajta a testápoló illatát, a dezodort és valamilyen kölnit is, Fürdőköpeny volt rajta, de levetette amikor leült.
- Mars dolgozni szolga. Majd hívlak ha kellesz.
Odatettem a második adag mosni valót és folytattam a vasalást, abból rengeteg volt. És ez még csak ágynemű, törölközők, abroszok, még vannak a szekrényekben is vasalni valók. Később hallottam, hogy a medencében van, alighanem úszott. Utána kifeküdt a nyugágyba, velem nem foglalkozott, csak teregetéskor láttam, hogy alighanem alszik. Már így is pocsékul voltam, de eszembe jutott Gabi, már magasan jár a nap, hamarosan ő is felébred. Ez a fránya gondolat tényleg úgy működik, hogy amire gondolok meg is történik. Bizsergést éreztem, de nem Anna volt, így bementem a házba. Gabi a fürdőszobában volt, onnan szólt. Éreztem, hogy rossz a kedve.
- Készül a reggelid Zé. Addig készíts nekem narancslevet és egy szendvicset. Sonka, saláta legyen rajta. Később edzeni fogok.
Elkészítettem amit kért, hallottam, hogy zuhanyozik. Az ebédlőben terítettem, az asztal mellett álltam lehajtott fejjel.
- Jöhetsz már Zé. Ott van két kutyatál a földön. Látod, két fogásos reggelit kapsz, nem panaszkodhatsz. Négykézláb. Ja, leszedem azt a szalagot. Negyed órát kapsz, utána gyere a nappaliba, tervem van veled a reggeli tornámban.
- Sírva fakadtam ettől az egésztől. Egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy most rögtön elrohanok így ahogy vagyok. De tudtam, hogy nincs menekvés, Csak Tamarához mehetnék, ott bezárul a kör. Átléptem abba a bizonyos szub-térbe, csak így tudtam megtenni amit kért tőlem, egy másik dimenzióban voltam, nem is én voltam. Felidézni sem akarom amit éreztem, csak arra emlékszem, hogy a nappaliban fekszem a hasamon, Gabi pedig a step-tornáját végzi zenére, engem használva lépcsőnek. Sokáig tartott, mindenem sajgott mire végeztem. Most nem csinált mást velem, egyszerűen otthagyott, csak oda szólt, hogy menjek dolgomra.
Alig tudtam lábra állni, testileg-lelkileg pocsék állapotban vettem fel a fonalat, nekifogtam a függönyöknek, hogy később ablakokat pucolhassak.