Világtalan

Akartam egy világot
Egy világot, amiben minden úgy van, ahogyan én akarom
Olyat, amit még senki sem imádott
Álmodoztam róla, tervezgettem azt makacson
Addig küzdöttem, még részben ugyan, de megkaptam
Majd rájöttem, ez nekem kevés
Olyasvalamire vágyom, amitől gondolatom megcsappan
Kevés vagyok a tökéleteshez, mindez csak átverés
Arra vágyom, amit csak más adhat meg nekem
Legyen meglepetés, csapjon belém
Ne tudjak róla, és ne is akarjak, ne tegyem
De legyen csak az enyém
Az enyém, amit tőle kapok, és örökre nekem adja
Akarom őt
De nem leszek a rabja
Az övé leszek, követem őt
De csak ha ő is úgy akarja
Mondja meg nekem
Mondja meg mi a jó, és a rossz magja
Csak egyet kérek, tegye velem
Ne tudjam meg soha, ő mindezt honnan tudja
Csak tudni akarom, nem érezni
Vele élni, őt érezni, anélkül, hogy mondja
Meg akarom érteni