Nyári nyaralás: IV. rész

- Szépen kezd el masszírozni a lábainkat! – jött a parancs.
Én szófogadóan a kezembe vettem Barbinak a futásban megizzadt fekete zoknis lábait, és újaimmal jól megdolgoztam. Néha rám parancsolt, hogy hagyjam abba, és ekkor az arcomba nyomta, hogy szagoljam mennyire mennyei az illata. Amikor végeztem, Anna lábaihoz láttam hozzá. Ő fehér zoknit viselt, aminek a talpa, már eléggé megszürkült. Ahogy ültem előtt és masszíroztam a lábait, a másik úrnőm előhozta az egyik bort. Kitöltötte a bort két pohárba, és az egyik Annának nyújtotta a hátam mögül, miközben egyik lábával a vállamra nehezedett.
- Tessék kedvesem!
- Köszönöm. A másikat is megisszuk?
- Majd fürdés után.
- Neki, fogunk adni?
- Te butus. A kutyák nem szeretik a bort.
S, ezzel visszaült Anna mellé. Lehúzta a lábáról a zoknikat és csettintett egyet.
- Elég lesz szolga! Itt az ideje, hogy megfürdess minket. Nyald szépen le az izzadságot a lábamról!
- Most komolyan? – jött ki belőlem, egy pillanatnyi megdöbbenés után. Ez már kissé sok volt nekem.
Válasz helyett azonnal homlokon talpalt, úgy hogy hátra estem. Mire felfogtam mi történt már fölöttem állt, és a lábát a számba nyomta.
- Meg ne halljam még egyszer. Még egyszer ellenkezel, az emberek meg fogják tudni, hogy ide jöttél meztelenül, hogy zaklass minket. Szerinted kinek fognak hinni? Egy srácnak, aki mindenféle hülye indok miatt lelép a barátaitól, vagy két ártatlan lánynak. Végül is mi történt? Tegnap beszélgettünk kicsit a sráccal, majd ma este berontott hozzánk meztelenül egy erényövben és csaj annyit mondott: Büntessetek! Büntessetek!
Egy pillanat alatt fel fogtam, hogy igaza van, így engedtem neki. Nagyra nyitottam a számat, és ő jó mélyen belenyomta a lábujjait, de gyorsan ki is vette. Visszaült az ágyra és parancsba adta, hogy menjek oda. Lassan odakúsztam.
- Köszönöm, hogy a nyelvemmel szolgálhatom, Úrnőm! – gondoltam, hogy tetszik, majd nekik ez a mondat, de nem reagáltak rá.
A kezembe vettem az egyik lábát Barbinak, és elkezdtem a talpát nyalni. Jól odanyomtam a nyelvemet, hogy alapos munkát végezzek. Közben próbáltam simogatni is a lábait, hogy minél elégedettebb legyen.
- A lábujjak között is akad kosz. Szépen nyeld le!
Széthúztam a lábujjakat, és szépen áttisztítottam a nyelvemmel. Lenyeltem a zokniból maradt átizzadt pamacsokat. Mikor rám unt, Anna lábával is végigcsináltam az egészet.
Barbi a két pár átizzadt zoknit egy gombócba gyúrta, átitatta egy kis borral, majd mikor végeztem Anna lábának tisztára nyalásával a számba tömte. Egy ragasztószalaggal leragasztotta a számat, és kilökött meztelenül a faházból.
- Mára ennyi! Holnap kilenckor megint jössz! Gondoskodj valami meglepetésről, mint ma a borokkal!
Azzal becsapta az ajtót. Egy percig nem tudtam, hogy mit csináljak. Hogy menjek így vissza? Először is gyorsan letéptem a szalagot a számról, és kihúztam a gombócot. Beledobtam az első kukában, s közben próbáltam árnyékban maradni. Szerencsére sötét volt az éjszaka. A házak takarásában visszaosontam a faházunkhoz. A többiek kint voltak a tűznél. Megpróbáltam észrevétlenül bemenni a bejárait ajtón, de zárva volt. Káromkodtam egy sort magamban. Na, most mi a francot fogok csinálni?