Dominoid naplója III.
2010. 07. 30. 05:12 | Megjelent: 1078x
Dominoid naplója III.
Végre találkozok a kis szubommal, aki kitérőt tett a domina világba. Nagyon elszemtelenedett az elmúlt időben. Megérkezek, kijön elém mosolyog mintha nem tudná miért is kell felelnie. A lakásban elkapom a haját, hátrafeszítem a fejét, és megcsókolom. A szobáig eltántorgunk. -Vetkőzz! - Adom az utasítást, rögtön ledobálja a ruháit, kihívóan néz.
-Asztalra, mássz fel, hogy jobban hozzád férjek! - Az ágyékomhoz dörzsölődve megfordult, majd a székről az asztalra lépve feltérdel rá, megrázza a fenekét. Muszáj rápaskolni párat, mögé léptem, és a hátára hajoltam, a kezem lassan előre halad az oldala mentén. Elkapom a könyökét, elkezdem hátrahúzni, engedelmesen dől előre, a kezeit a végén belülről igazítom a bokáihoz. A zsebemből a tépőzáras rögzítő felkerül a bokáira, és hozzárögzítem a csuklóit. Tudom merre vannak a játékai, elveszek két kötelet, és az asztalszéléhez rögzítem a bokáit.
Magára hagyom, kimegyek a saját játékszereimért. A pálcát már előre kiveszem. Ahogy visszaérek a házba, már csak lendíteni kell, és lépésből lesújtani. Vörös csík keresztül a két farpofán, és a sikítás visszaverődő hangjai a falakról. Lerakom a játékos bőröndömet, és kényelmesen elhelyezkedek mellette, egy jobb pozícióba. A pálca ismét lendül. Felkészültebben várja, de a sikoly megremegteti a levegőt.
- Tudod, hogy miért kapod ezeket? - kérdeztem tőle.
- Nem, hiszen jó voltam!
- Igen? Megírtad és elküldted a történteket a szolgáiddal? Végrehajtottad a büntetésedet? A kitalált játékot végig játszottad? Nem hallom a választ!
- Tehát nem, akkor bírd a büntetést, ha egyszer már ilyen neveletlen voltál. - A kezem a belsőcombján felsiklik közben az öléig. Forró és nedves. Hüvelykem besiklik. - A pálcával tíz csapást kapsz, utána jön egy kis kötél. - Egy szó se hagyja el a száját, a remegés a testén így is elárulja, hogy megértette, hogy messze ment és ez a büntetés jár neki. A kezem kicserélem a kedvenc gésa golyóira. A szájába a levetett bugyiját rakom, nem akarom, hogy a szomszédok ránk törjenek. Emelem a pálcát és lecsapok, majd ismét és ismét. A csíkok érdekes mintát rajzolnak a fenekére. Minden ütés után szabadulna, de a kikötés miatt semmi esélye a mozgásra. Az elfojtott sikolyok már alig hallhatóak. A tizedik csapás után már folyik az izzadság a testéről. A gésa golyók zsinórja is átázva mozog, lassan fel és le, ahogy a hüvely összehúzódik a golyókon. A teste megnyugodva ellazul. Ekkor csapok rá ismét, most hosszában, a két farpofa közé. Az asztal szinte elemelkedik a padlótól. A pálcát leteszem, eljött az ideje a csipeszeknek. Nem a ruhacsipeszek, azok most kevesek. Egy pár műanyag borítású fémműszerész kerül a melleire, itt megunom a hangját, felkapom a szájpecket, és feladom rá. Jó erősen meghúzom, a bugyi darabjai kilógnak mellette a szájából. Folytatom a csipeszeket, egy másik pár a nagyajkaira kerül. Nem kell több ebből, inkább előveszem az irodai fémcsipeszt. Ennek a füleibe vékony spárgát kötöttem, aminek a végén egy-egy erős gumikarika lóg. Mikor felhelyezem a homlokával párszor megüti az asztalt. Rászólok, hogy ha nem nyugszik még jobban kikap. Kifeszítem a spárgát, kicsit igazítok a hosszán egy csomó segítségével, majd a lábfejét kicsit hátra feszítem és a nagy lábujjára rakom a gumikarikát, majd a másik lábával szintén eljátszom. Ha kiakarná nyújtani a lábát, hacsak megrezzen, még jobban feszíti a csipeszeket a nedveket izzadó punciján. Előveszem a következő kínzó eszközt... egy tollat, szép hosszú libatoll, kicsit kemény az evezőrésze, de a talpain mégis hörgések, sikolyok, és kontrollálatlan remegések szimfóniáját tudom előcsalni a segítségével. Másik kezem a gésa golyók hurkát feszíti, és engedi el. Az ujjaim néha-néha a csiklóját érintik, pár perc után lekapom az egyik csipeszt, majd nemsoká a másikat is. A spárgával ellátottak még maradnak. A golyókból az egyiket kihúzom és lassan visszatolom a hüvelyébe, közben a toll nem csak a talpát, hanem a combjait, fenekét és oldalát is érinti. Leveszem a nagy ajakiról a maradék csipeszeket, megsaccolom, az asztal ebír engem is, nadrág le és felállok mögé, kirántom a golyókat a testéből és belehatolok. Csak a magam élvezetére figyelek, még büntetés alatt van, érzem, hogy nem kell neki sok, de nem várok rá. A hátára élvezek, a meleg anyag lassan vándorol a nyaka felé. Felkapom a vibrijét, és a legnagyobb fokozaton belédugom. Magára hagyom a szobában, nekiállok egy teát főzni, a folytatás előtt le kell nyugodnom.
Hozzászólások (1)