Hátsó élmény

5.rész

A zuhanyozás vagy kádban fürdés az úrnőnél általában a jutalmak között szerepelt. Seggfej éppen zuhanyozott, amikor belépett az Úrnő.
Jöttére a fiú elvörösödött. Éppen eleget volt már úrnője előtt meztelenül, ez a helyzet azonban más volt. Régi emléket idézett fel benne, amikor a vendégségben lévő rokon néni véletlenül rányitott a fürdőszobában. Mindketten zavarba jöttek. A néni gyorsan távozott, ő pedig ott maradt szégyentől égő arccal.
Most azonban az Úrnő cseppet sem zavartatta magát, mosolyogva nézte, ahogy tisztálkodik, de mosolya mögött valami különös kifejezés volt felfedezhető.
- Elég lesz már! Zárd el a csapot, és csavard le a zuhanyrózsát!
A szolga engedelmeskedett, bár fogalma nem volt, miért kérik ezt tőle.
- Most állítsd be a hőfokot, aztán dugd a csövet a seggedbe!
Az Úrnő hangja nem tűrt ellentmondást. Nem volt mit tenni, a fiú végrehajtotta az utasítást.
- Nyomass magadba annyi vizet, amennyit bírsz, aztán ülj át a WC-re és üríts!
A műveletet még néhányszor meg kellett ismételnie. Amint a csővel a fenekében kuporgott, elmondhatatlanul megalázva érezte magát. Úrnője előtt ürítve ugyancsak.
Amikor már csak tiszta víz távozott belőle, átkísérték egy benyíló kis szobába. Ott fel kellett hasalnia az ágyra. Kezeit az úrnő kikötözte, aztán lábait is, de felhúzott térdekkel.
Ekkor már sejtette, mi fog következni, és a gondolat rémülettel töltötte el. „Úristen, csak azt ne! Inkább bármi mást, bármekkora verést!”
Halk neszezés után hideg és csúszós folyadékot érzett a fenekén. Aztán a nő gumikesztyűs ujjai simogatni, dörzsölni, lazítani kezdték a lyuk záróizmát.
Behatolt egy ujj, később még egy. Az első percekben furcsa és kellemetlen volt, hogy matatnak benne, de kezdte megszokni. – Lazíts! – jött a parancs. Igyekezett lazítani.
Csakhogy az ujjak játéka után egy berregő vibrátort nyomott bele az úrnő. Fájt. Időbe telt, amíg valamennyire el tudott lazulni. Szerencsére kapott azonban újabb adag sikosítót is, így elviselhetőbb volt. Feneke fokozatosan tágult. Tudta viszont, hogy eddig szűz hátsó fele sokáig már nem tágítható. Csak az Úrnő tapasztalatában reménykedhetett.
Úrnője még újabb meglepetést tartogatott számára.
Felcsatolható análtágítót vett fel, azzal kezdte dugni a hátsóját. Előbb óvatosan, majd egyre jobban belelendülve. A rabszolga úgy érezte, mindjárt szétreped. A műfarok ütemesen járt benne. Néha az Úrnő kihúzta, de utána annál nagyobb élvezettel tolta vissza. Belelendült és nagyokat lökött, a fiú meg kínlódott. Eközben is hallotta azonban a nő lihegését a háta mögött.
- Jól megbaszlak, kis ribancom – lihegte kéjesen. Közben nagyokat csapott a rabszolga fenekére.
- Használj, Úrnőm, a te ribancod vagyok!
Az Úrnő később megkönyörült rajta.
- Tudom, hogy vastagabbat még nem bírál ki. Akkor itt van, szopd!
Hatalmas műfarkat nyomott a szájába. A szolga szopta. Egyrészt örült, hogy megszabadult a fenekét lökdöső felcsatolhatótól, másrészt a mai megaláztatás minden eddigin túltett. Beletörődött sorsába. Igyekezett jól végezni a dolgát.
Amikor az Úrnő eloldozta, térden állva meg kellett köszönnie a foglalkozást. Újból lezuhanyozhatott és visszatérhetett a cellájába. Előtte azonban az Úrnő még a kezébe nyomott egy felpumpálható plugot.
- Nesze, gyakorolj vele! Ha szorgalmas leszel, eljön még az az idő, amikor élvezni fogod, ha megduglak!
Seggfej ezután a cellájában egy darabig fekve pihent, ülni ugyanis nem nagyon tudott. Este is csak heverészett, amikor az ételosztó szolga megjelent, és megértően vigyorgott rajta.