Subom meséli, hogy került hozzám (2)

Nem álltam meg s rácsaptam egyet-egyet a domborodó popóira, kézzel.
Kicsit megugrott, felnyögött, majd újra megállt, még mindig előre hajolva.
- Azért. – nevettem el magamat. – Szép látvány. Megérte megnézni. Nem így gondolod? Vagy ezt akartad eltitkolni előttem az előbb? – kérdeztem meg tőle.
- Dehogyis Uram, semmit sem titkolnék el Ön elől. – jött a gyors válasza és nézett rám.
- Akkor arról se titkolózz, hogy mindig ilyen szőrös vagy, vagy néha szoktad leborotválni is? – tudakoltam.
- Igen, néha, igen, de akkor sem borotvával, hanem szőrtelenítő krémmel kenem be és szedem le, ha az éppen aktuális csajom ezt szereti. Nekem nem kellemes, mert mikor nő újra a szőröm, bizony egy ideig szúr erősen, irritál is járás közben s néha be is gyullad, ha a bőr alá kerül az egyik szőr vége.
- Igen, ez ezzel jár. – erősítettem meg. – Én ezért nem teszem, soha.
- S Uramnak így jobban tetszem, szőrösen? – kérdezte meg huncut mosollyal.
- Igen, de itt én kérdezek, nem te! Ez is büntetést von maga után. Kezded gyűjteni azokat. – figyelmeztettem nevetve s egyben le is intve.
- Sebaj, Uram, legalább lesz dolga velem.  - nevetett válaszul s vállat vont vidáman.
- No, majd meglátjuk, hogy ilyen vidám leszel akkor is, mikor a büntetéseket kell kiállnod? – szóltam most már komolyan, véget vetve a vidámságnak.
Megértette, maga is elkomolyodott, vagy inkább elkomorodott és már alázatosan, szinte bűntudatosan állt előttem egy ideig, majd hirtelen ötlettől vezérelve letérdelt előttem és a térdemre hajtotta fejét, miközben alulról felnézve rám bűntudatosan pislogott. Elnevettem magamat, mert olyan aranyos volt így, de komolyságot színlelve azért így szóltam:
- Azért, látod így is lehet. Jó kisfiú vagy. – jelentettem ki s megakadtam, miközben elgondolkoztam. Száguldottak a gondolataim s már ki is találtam mit teszek vele.
- Itt maradt, nem mozogsz, vársz! – parancsoltam rá és felállva a sarokba mentek s kis keresés után megtaláltam, amit akartam s visszamentem a helyemre. Leültem, majd csattant újabb parancsom:
- Ide hasalsz az ölembe! – mutattam.
Majd mikor megtette, kicsit eligazítottam a testét és már ánusza körül járt a jobb kezem mutatóujja. Kicsit a környékén járt először, majd síkosítót téve arra, már benne is. A bal kezemmel leszorítottam a hátát, hogy ne tudjon izegni – mozogni közben, majd mikor az ujjam már alaposan megjárt benne, s ki- be is, vettem a farkincás plugot, amit hoztam és azt is megsíkosítózva belenyomtam az ánuszába.
Míg benyomtam a háta kissé meggörbült, a teste megmerevedett s láttam a fejét felszegte s nagyon figyelt, magába, befelé, míg rájött mi történt vele, ekkor elernyedt.
- Jó van, kis kutyusom. – simogattam meg a fejét és engedtem el a leszorítást a hátán.
- Most térdelj fel, majd négykézlábon sétálj körbe – körbe előttem, engedelmes, jó, kis kutyusom! – utasítottam, majd mikor elhaladt előttem, simogattam meg a fejét is, s csaptam nagyot a feszülő popóira a kezemmel.
A simogatást szerette, de a popóra csapásokat nem, mert akkor mindig felkapta a fejét és felém vicsorított, mint egy valódi kutya.
- Aha, már vicsorítasz is a gazdádra? Na, ezt nem kellene, mert ennek is büntetés lesz a vége. – fenyegettem meg látszólag haraggal.
Erre odaérve, kérte a fenékre csapásokat, majd riszálta a farát, hogy még kapjon párat és már nem vicsorgott, hanem a végén felém fordult és odatette a fejét a combomra. A simogatás után pedig lassan beljebb tolta a fejét az ölembe és a nadrágomon keresztül próbálta meg találni a farkamat és azt kezdte nyalogatni, szopizni érzéssel. Aranyos volt, nagyon. Megennivaló. Így hagytam, sőt úgy helyezkedtem, hogy jobban hozzám férjen.
Egy ideig szopott, nyalt egyre gyorsulóan, majd a rövid sportnadrágomból már kibukó farkam végére is rálelve, ott nyalakodott, szopizott tovább, élvezettel.
Látszott ő is élvezi, nem csak én. Ezért én is lenyúltam s kezdtem morzsolgatni a golyóit, és marokba fogtam a merevedő farkát és simogattam, húzkodtam, egyre gyorsulóan.
Egy idő után már mindketten kezdtünk lihegni a közelgő kéjtől, ekkor megállt parancsoltam, a fejét elvontam az ölemből. Durcásan nézett rám és majdnem meg is szólalt szemrehányással, de leintettem:
- Még nincs itt az ideje az élvezkedésnek, gyönyörnek, még előbb a szenvedéseket kell átélned. Érted? – kérdeztem meg tőle.
- Igen, Uram, ahogy akarod és parancsolod, hiszen velem te rendelkezel most. – válaszolta szelíden.
- Akkor kellj fel! – utasítottam és magam is felálltam a fotelból.
Körül néztem a szobában és megint elgondolkozva terveztem a következő lépéseket, addig a kutyus előttem állva várt, s míg várt – láttam – lassan lekonyul az addig mereven álló, előre meredező farka.
- Nocsak, nocsak. Mit látok? Már nem izgalmas a helyzet? – cukkoltam a kutyuskámat s odanyúlva - a már csüngő farka végét megfogva - húztam magam elé.
- Sajna nem, Uram, elment az ihletem, pedig milyen finom volt. – jelentette ki bánatosan.
- Még lesz újra finom ma még, de előbb át kell esned a büntetéseken, amiket összeszedtél. – villantottam fel a jövőt s mutattam az ajtó felé egyben.
- Oda menj az ajtóhoz! – parancsoltam és vittem a bőr bilincseket, melyeket elé dobva, nem is kellett utasítanom, magától is feltett magának a csuklóira és bokáira. Sőt, még kérdőn nézett is rám.
- Ja, a nyakörved, azt is megkapod. – mondtam és dobtam azt is oda, neki.
Ügyesen felcsatolt mindent magára és állt, várt az ajtónál, de láttam közben már kihúzta magát, feszesen állt, minden izmát megfeszítette, hogy jobb benyomást keltsem, tetsszen nekem. Magamban nevettem ezen.
- Akkor most oda kikötlek az ajtófélfához és jöhet a korbácsolás. – jósoltam meg.
- Igen, Uram, ahogy akarod. – szólt félénken, de láttam még inkább megfeszítette a teste izmait.
- Így, így jó lesz. Csak feszítsd meg az izmaidat, akkor sokkal fájdalmasabbak a csapások. – jósoltam meg neki.
- Nem tetszem így jobban Uramnak? – kérdezte meg rám nézve.
- De, igen, így jobban tetszel, de engedd el magadat, mert nem szeretnék sérülést okozni neked! – utasítottam, majd felakasztottam a csuklóbilincseknél fogva a kampókra és a lábait is szétfeszítettem egy terpesztő rúddal.
Hátraléptem, jól megnéztem a szép, izmos s kifeszített testét, majd hogy el ne lágyuljak, gyorsan levettem a szememet a gyönyörű testéről kaptam a sokágú korbácsot és alaposan megjártattam azt a testén, mindenhol.
Közben, mivel sziszegett, ezért kapott golyós pecket is a szájába, így már hangtalanul kellett tűrnie a csapásokat.
Nem vittem túlzásba, de kapott eleget, a bőre kezdett fényleni az izzadságától és a kínlódásától, hogy jól tartsa magát, keményen.
Most hoztam egy vizes törülközőt és így kikötözve alaposan lecsutakoltam a testét, leitattam arról a verítéket, izzadságot, de közben azért arra is volt gondom, hogy alaposan megcirógassam, megcikizzem ott, ahol tudtam érzékeny.
Így hát a teste is vonaglott, nem csak a hideg víztől, de a cikizéstől is. Odanézve láttam a szemei kidülledtek és kérlelőn néztem rám.
(folyt. köv.)