Erdei kirándulás II.

Közel fél óra játszadozás után a lány egy pihenőt engedett a fiúnak, és hogy enyhítsen altájéki szorításán, meglazította a lábon lévő köteléket, majd lassú gyengéd mozdulattal nyitotta ki a nadrág sliccét és egy gyors mozdulattal húzta le a fiúról a nadrágot. A művelet eredményeként a fiú már keményre duzzadt testrészét borító ruhadarab is lejjebb került a padlóhoz. A cipő eltávolítása után a nadrág sikeresen lekerült, a kötelék újbóli, ám erősebb megkötésével hadművelet sikeresen lezárult. A fiú ott feküdt kikötve gépkocsija ülésén, kiszolgáltatva magát a lány szabad akaratának, testét csupán az inge szétnyitott részei takarták valamelyest, ám a lényeget szabad hagyta. Le is csapott rá a lány, csókolgatta, harapdálta, nyalta, szopta, simogatta, ám mikor a fiú a csúcsra ért volna, a lány abba hagyta.

Eközben, bár az autóból nem lehetett hallani egy másik gépkocsi állt meg mögöttük jó pár tíz méterre, pont úgy hogy se látni, se hallani ne lehessen. A gépkocsiból két ifjú hölgy szállt ki, túra öltözéket viseltek, de kellően mély dekoltázzsal, hogy felkeltse a figyelmet. Egyikük szőke volt, nem túl magas, hosszú hajú, a másik barna, magas, középhosszú hajjal. Mindketten nagyon formásan néztek ki. Elindultak a másik autó felé, miközben abból a lány kiszállt, magára hagyva a fiút kiszolgáltatott helyzetében. A fiú az elmúlt intenzív élmény miatt örült, hogy kicsit kifújhatja magát, nem is kérdezett semmit. A lány a másik két lánnyal találkozott, pár mondatot váltottak majd hármasban elindultak a fiú felé. A lány a kocsi hátuljánál maradt, a szőke a vezető oldali ajtóhoz lépett, a barna a másik oldalról közelített. Egyszerre nyitottak ajtót, a fiú erre figyelt fel és mivel két ismeretlen lányt látott meg, kicsit megijedt, hiszen itt fekszik kikötve. A két lány elmosolyodott, majd nevetgéltek a helyzeten és a látványon, majd a szőke behajolt, megcsókolta a srácot és bemutatkozott, Éva vagyok. A barna is hasonlóan cselekedett, egy hosszú csókot követően Betti néven mutatkozott be. A fiú még mindig nem értette a dolgot, a két lány nevetgélt, beszélgetett felette, néha megcsókolták, megkóstolták különböző testrészeit, miközben a lány a kocsi mögött várt. Öt-tíz perc elteltével a fiú, már élvezte, de félt is, hiszen barátnője nem hagyná ezt biztosan, még sincs itt, hogy közbelépjen, a két lány meg láthatóan élvezkedik a helyzeten. A lány, akit egyébként Dórinak hívtak, eközben halkan kivette a kocsiból az egyik hátizsákot és a közeli tisztás felé vette az irány, ami a gépkocsitól pár száz méterre az erdő sűrűjén túl volt, a kocsiból nem látható irányba. Éva és Betti eközben mondták a fiúnak, hogy ha már így rátaláltak egyedül, akkor kicsit eljátszanak vele, és hogy elviszik kicsit sétálni az erdőbe. Először a lábát oldozták el az üléstől. Ezután a nemes részt kötözték meg egy vékony fonállal úgy, hogy pórázként szolgálhasson. Bár e testrész már nem volt annyira megnőve, azért még volt benne izgalom. A bilincseket levették, majd a kezeit előre helyezték és újra megbilincselték, ezután már csak a nyak maradt, melyet kioldottak és helyére egy bőr nyakörv került. A fiút, akit egyébként Ádámnak hívtak, kisegítették a kocsiból és a földre térdepeltették. A két mellbimbójára lánccal összefogott krokodilcsipeszek kerültek, pont úgy elhelyezve, hogy zablaként szolgálhasson, melyre szintén egy rövidebb pórázt tudtak csatolni. A farkán lévő pórázt a nyakörvhöz rögzítették úgy, hogy a pénisz egyenesen előre, kicsit felfelé nézzen. A bilincsre egy hosszabb kötelet rögzítettek, másik felét az időközben mellé érkező gépkocsi vonóhorgához kötötték. A fiú realizálva a helyzetét még jobban félni kezdett, ugyanakkor izgalom is elfogta, melyet egyes testrészei hűen mutattak. A kocsi lassan indult el, Betti vezette, eközben Éva a hátsó ülésről figyelte a látványt. A föld út amin mentek a két nyomsáv között nagyra volt nőve, a fiúnak ezért az egyik nyomsávon kellet futni. Hamar elérték a 12-14 km/h sebességet, mely még tartható, de meglehetősen fárasztó. A tűző nap se segített a helyzeten. A pár száz méterre lévő mező körül húzódó föld út első nézésre nem tűnt hosszúnak, de a negyedik teljes kör megtétele után már érezte, hogy a tűző napot, a port és a tempót nem sokáig bírja. Lihegett, kicsit szédült is. Pedig jó kondiban volt, a katonai főiskolán, majd később a seregben hozzászokott a futáshoz és a nagy távolságok megtételéhez.

Nem tudta pontosan, hány kört vagy hány km-t tettek meg, de mikor megálltak, melyet csak úgy észlelt, hogy nem feszült a kötél már, zilált, teste minden felületén izzadt, mely kidolgozása révén a napsütésben úgy csillogott, mint a frissen polírozott dávid szobor. A felkavart por testén vékony rétegben tapadt meg, a látvánnyal Éva és Betti nagyon elégedett volt. Leoldották a kocsiról, majd lábait újra megkötözték a bokája fölött úgy, hogy csak kicsiket tudjon lépni, és a magas bozótosba vezették, mely tele volt szúrós csalánnal és éles bogánccsal. Próbált elhúzódni az éles növényektől, de kevés sikerrel járt, testét ostorozták a visszacsapódó szúrós ágak, melyekről Betti gondoskodott. A környező növényzet elég magas volt ahhoz, hogy ne lehessen felette ellátni, csak egy fa közeledett lassan, kitartóan. Nem tudta, hova mennek, közel kétszáz métert tettek meg, mikor egy frissen nyírt kis tisztásra érkeztek, melynek közepén egy nagy fa állt. Egyik ága úgy 4 méterre a földtől masszívan nyúlt ki az előtte lévő kis tér fölé. A kis téren körbe egy 5 méter sugarú körbe fa karók voltak a földbe verve úgy, hogy az ág, pont középen legyen felette keresztbe. S bár meglehetősen elfáradt az előző kis testmozgástól, meglepetésére a barátnője, Anna is várta. Ekkor esett le Ádámnak, hogy mi történik, és félelemmel vegyes izgalom lett úrrá rajta…