Marci

Egy hirdetéssel kezdődött.
Olvasom, hogy 29 éves fiatalember ház körüli munkában segítene idősebb, egyedülálló férfinek.
Mivel - sajnos - már abba a korba jutottam, hogy bizonyos dolgok elvégzéséhez segítségre van szükségem, úgy döntöttem válaszolok rá.
Hamarosan a postafiókban találtam az alábbi levelet:

Üdvözlöm Uram!
Marci vagyok, az Ön városából. 29 éves. Én adtam fel azt a hirdetést, amiben segítségemet ajánlom idősebb, segítségre szoruló férfinek.
Nemrég költöztem ide az ország messzi-más vidékéről a jobb megélhetés reményében. Szívesen segítek mozgásában korlátozott férfi háztartásában szabadidőmben.
Egészségügyi gondozói végzettségem van. Egy itteni sérült gyermekeket gondozó intézetben dolgozom és "lehetetlen" idő-beosztásom van.
Itt nincsenek ismerőseim, így rengeteg szabadidőm van, amit szeretnék hasznosan eltölteni.
Több választ kaptam a feladott hirdetésemre, de az ön jelentkezése volt számomra olyan, ami megragadott. Csak Önnek válaszoltam, mert úgy érzem, hogy meg tudnánk találni egymással a "hangot".
Nagyon kedvelem az intézetben végzett munkámat, szívesen segítek az elesett gyerekeknek, de szeretnék néha találkozni olyan emberekkel is, akik olyanok szellemileg, mint én.
Ha a fentiek alapján rokonszenvesnek talál, akkor - kérem - hívjon fel telefonon. Megbeszélünk egy mindkettőnk számára megfelelő találkozót, és ott személyesen megismerkedhetünk, és utána eldönthetjük, hogy megfelelünk-e egymásnak.
Marci (telefonszám)

*

Veszíteni valóm nincsen - gondoltam. Megismerkedem ezzel a fiúval. Felhívtam. Egy nagyon rokonszenves hang jelentkezett. Mondta, hogy Ő az a srác, aki jelentkezett nálam... És nagyon szívesen találkozna velem személyesen.
Miután megbeszéltük, hogy még azon az estén meglátogat bontottuk is a vonalat.
A megbeszélt időpontban megszólalt a csengőm, Egy nagyon rokonszenves srác állt az ajtóban.
- Marci vagyok. Énvelem beszélt délután a házi segítés ügyében.
- Gyere be, beszélgessünk És kérlek - tegezzük egymást. Így könnyebben megy számomra az ismerkedés.
Sört vettem ki a hűtőből, Kínáltam...
Elfogadott egy pohárral, és elkezdtünk beszélgetni.
Kiderült, hogy azért költözött ide, mert szülőhelyén nem talált megfelelő munkát, s a környezete sem "kezelte" a vele-valő kapcsolatot...
Nem értettem, hogy mire gondol, de nem szakítottam félbe, hadd mondja el azt, amit fontosnak talál.
Sokat mesélt magáról. Egyedül áll a világban. Közeli rokona nincsen. Ismerősei voltak a szülőhelyén, de azok sem olyanok, akik hiányoznak neki. De vélhetően Ő sem hiányzik senkinek sem. Megpróbált még az elköltözése után rátelefonálni ottani ismerőseire, de azok elég kelletlenül beszélgettek vele, és visszahívást soha nem kapott. Így elmaradoztak a telefonálások.
Úgy érzi, hogy itt kell emberi kapcsolatot találnia. Ezért is adta fel azt a hirdetést.
Eddigi élete során mindig az idősebb férfiak társaságában érezte jól magát, ezért keresett ilyent.
Örömmel végez akármilyen munkát a ház körül. Ha szükséges segít bevásárlásban, kertben. És hiányzik neki az emberi kapcsolat.
Ami megragadott a fiúban az volt, hogy mindezeket úgy mondta el, hogy egyfolytában a szemembe nézett. Láttam rajta, hogy őszintén beszél.
Én is elmondtam magamról, hogy már évek óta egyedül élek, Csak a takarítónő nyitja rám az ajtót. Gyerekeim külföldre költöztek, és a hetente megejtet SKYP kapcsolat van. Élik a saját életüket.
Szerencsére anyagi segítségre nincsen szükségem. Mindenem meg van, ami kell.
Csak az emberi kapcsolat hiányzik. Régi barátaim már kikoptak mellőlem. Egy részük a saját családjával van elfoglalva. Vannak olyanok, akikkel már soha nem kerülhetek kapcsolatba az evilági életben. Tehát marad a TV, a számítógép...
Ezért is válaszoltam a hirdetésére.
Visszavette a szót, és elmondta magáról, hogy olyan férfit keres, akivel "egyébként" is kellemesen tudná magát érezni. Biszexuálisnak tartja magát. Ezt fontosnak találta mindenek előtt elmondani. Mert most még minden kötelezettség nélkül fel tudunk állni a beszélgetés után, és el tudunk köszönni egymástól.
Mondtam Neki, hogy nekem semmi problémám a melegekkel, sőt nekem is voltak ilyen kapcsolataim.
Miután ezeket így elmondtuk egymásnak, azt javasoltam, hogy most mind a ketten gondoljuk át az elhangzottakat. S ha mindkettőnk részéről oké minden, akkor tovább beszélgethetünk.
Marci némi zavarával küszködve elköszönt, és magamra hagyott azzal a ígérettel, hogy másnap felhív telefonon.

folyt köv.