Elképzelések.... 1.

A szolga a szoba közepén szemlesütve várta Urát, aki nemsokára meg is érkezett. Tudta, hogy nagyon felizgatja a várakozás, ezért ölözködött a szokásosnál is hosszabban egy picit. Ruházata egyébként mindössze egy bőralsóneműben (melyben férfiassága igencsak látványosan észlelhető volt) és egy makulátlan tisztaságú bőrcsizmában különbözött szolgájáétól, aki természetesen anyaszült meztelen volt.
-Térdre, köcsögöm! - harsant fel a parancs. - Köszöntsd Urad illendően.
A szolga persze tudta a dolgát, azonnal térdreereszkedett, s odakúszott Ura lábai elé, s két-két csókkal illette annak csizmaorrait. Majd az Úr megfordult, s kemény, férfias farpofái is kaptak egy-egy rabszolgacsókot. Majd a szolga fejlehajtva várta az újabb parancsot. Ekkor az Úr szolgája mögé lépett, leguggolt, s megmarkolta annak fenekét, s benyúlt a farkához, ami már javában kőkemény volt.
-Ki mondta, hogy merevedhetsz? - kérdezte megvetően.
-Senki, Uram. Esedezem bocsánatárt.
-Az viszont csak büntetéssel lehet, hogy én megbocsássak engedetlenségedért!
Egy széket húzott a szoba közepére, leült, szolgáját pedig egyik lábán átvetve elkezdte fenekelni.
Természetesen minden ütést hangosan számolnia kellett, illetve egyidejűleg meg is köszönni. A harmincadik után a farpofák már igencsak vörösek voltak, de az igazi gond ezután következett. A lankadó hímtag a kezdeti ütlegelés petyhüdtsége után igencsak megfickósodott ismét, s mivel az Úr lábához dörzsölődött, néhány csepp előnedvvel összeszennyezte azt.
-Mi ez itt, te szaros? Azonnal takarítsd le!
A szolga kétségbeesve nyalta le Ura lábáról saját nedveit, s érezte, hogy nem túl jó a helyzete.
Jól látta. Ismét büntetést kapott. Ám ezúttal állva, kiláncolva kellet néhány ütleget elviselni pálca által. Nem volt könnyű, de a farka végre ismét nyugalomba került. Ezt nagyon jól tudta Ura, s úgy gondolta, hogy ennyi kellemetlenség után talán kicsit ideje lazítani a dolgokan. Persze a maga módján...
Az asztalra parancsolta szolgáját, s kezét, lábát annak négy sarkához kötözte. Néhány percig nézte a tehetetlen testet, majd odahúzta a széket az asztal mellé, leült, s gyengéden kézbe vette az ismét éledni látszó farkacskát. Néhányat húzott rajta, majd határozott mozdulattal a szájába vette, s hevesen elkezdte szopni. Az alattvaló persze nagyon élvezte, de mintegy húsz másodperc múlva mindennek vége volt. A nagy pillanat előtt persze abbahagyta az Úr a műveletet. Tudta, hogy szolgája már három napja nem kapott engedélyt elélvezésre, s hogy mennyire szeretne végre megkönnyebbülni. Ennek azonban ára van. Még nem kevés kéjjel átitatott kín.
Gyertyát vett elő, meggyújtotta, s előbb mintegy fél méterről, majd egyre kisebb távolságokról elkezdte viasszal telecsöpögtetni szolgája mellét, különös tekintettel a mellbimbókra. Majd egyre ment lejjebb a hason, végül a makk következett. Meglehetősen éles, szúrós érzés volt, fel is szisszenz a szolga rendesen, de Urát ez nem hatotta meg...
Egy ruhakefével jó alaposan ledörzsölte a még mindig kikötözött testről a rászáradt viaszt, majd egy hosszabb, vékonnyabb kötéldarabot vett elő. Összekötötte a herezacskót olyan módon, hogy a két heregolyó szemmel láthatóan különvált. Egy vékony pálcával elkezdte előbb cirógatni, majd ütlegelni a golyókat, amik pattanásig feszültek a kíntól. Időnként megállt, s ekkor néhányat finoman vert a fütykösön, hogy az ismét erőre kapjon, megkeményedjen.
Miután ezt is megunta, a szolga lábait eloldozta az asztal sarkairól, kezeit azoban nem. Megparancsolta, hogy húzza fel lábait, amennyire csak lehet, egész a fejéig. Ekkor azokat is odakötözte ismét olyan módon, hogy a szolga feneke szabadon feltárult... A szolga már tudta, mi következik, s nem is csalódott, mikor lábai között kitekintve Urát látta egy vibrátorral s síkosítóval..