Nyári nyaralás 0. rész
2017. 02. 08. 03:47 | Megjelent: 1174x
Egy Duna melletti táborban töltöttem négy haverommal egy hetet a nyáron. Egy két személyes és egy három személyes faházban laktunk.
Első nap délután, amint megérkeztünk, rögtön elkezdtem felmérni a környéket. Elmentem a környéken lévő kisboltba, hogy tanulmányozzam a választékot és vegyek magamnak egy kólát. Elmentem egy másik faház mellett, aminek az ablakában épp két talp kandikált ki. Reflexből odanéztem, s láttam, hogy egy csaj szárítgatja a vörösre festett körmeit a napon. Hirtelen észrevett, én pedig gyorsan elfordultam, mintha semmi sem történt volna.
Mire visszaértem a csaj már kint ült a ház előtt egy másik lánnyal. Aki a körmét szárította szőke volt szép nagy szemekkel, a másik kicsit barnább bőrű, barna hajjal. Mindketten előrenyújtották keresztbe tett lábaikat. Papucsot nem viseltek, s a talpuk kicsit koszos volt. Úgy éreztem, mintha direkt nekem ültek volna ki, hogy elcsábítsanak. Szó, ami szó, nagy örömömre szolgált volna egy kicsit megmasszírozni azokat a talpakat.
Amikor már kezdett lemenni a nap, úgy döntöttünk, hogy megiszunk pár sört, a mai nap ünnepére. Így átküldtek a srácok a boltba. A ház ezúttal üresnek tűnt. Az ablak is be volt zárva.
A boltba szépen megpakoltam a kosarat, kifizettem a söröket, majd letérdeltem, hogy mindet bele tudjam rakni a táskámat. Ekkor két ismerős lábacska jelent meg mellettem, élénkvörös körmökkel egy fehér papucsban.
- Hello! Te is itt nyaralsz?
- Persze. – mondtam, miközben felnéztem rá egy széles mosollyal.
- Látunk a barátnőmmel nem olyan rég. Anna vagyok.
Bemutatkoztam én is.
- Nem segítenél nekem egy kicsit. Egész délelőtt cirkáltunk a környéken Barbival a barátnőmmel, és teljesen kimerültünk. Nincs semmink a hűtőbe, ezért jöttem át a boltba, de alig bírom a szatyromat. Segítenél el vinni?
Hogy mondhattam volna neki nemet? Kimentünk a boltból, és elkísértem a házukig, kinyitott az ajtót, és együtt bementünk. A barátnője a szoba másik felében heverő ágyon volt kiterülve. Mikor benyitottunk felemelte a fejét, s rám nézett.
- Szia! Hát te meg ki vagy?
Bemutatkoztam neki is.
- Én Barbara vagyok. Nem masszíroznád meg a talpam. Úgy érzem, hogy mindjárt leszakad.
- Mért is ne. – vigyorodtam el.
Oda ültem az ágyra, az ölembe vettem azt a két szép talpacskát, s kihúztam a táskámból egy sört és oda adtam neki.
- Csak helyezd magad kényelembe!
Ezen jól elvigyorodtak, majd Annának is a kezébe dobtam egy sört.
Jól kinyomogattam a fáradságot Barbi lábából, miközben beszélgettünk. Láttam, hogy egy kicsit még koszos a bokája.
- Van egy kis por a talpadon. Ne nyaljam le? – vigyorogtam rá.
- Elég, ha ledörzsölgeted. – nevetett fel.
- Ok. – Majd nyomtam egy buszit az egyik lábujjára. – Neked miért nincs kifestve a körmöd? Csak mert Annának ki van. – kérdeztem, hogy továbbra is a lábáról beszélhessünk.
Ekkor összemosolygott a két csaj.
- Ha este átjössz, nyugodtan kifesthetnéd. – Mondta csábítóan.
Hozzászólások (1)