Elrabolva VIII.

A szobába beérve a minapi fekete, hátul cipzáros overall várt rám, a cipőkkel. Most azonban már egy maszk is ki volt készítve, ami szintén hasonló cipzárral záródott. Már tudtam, hogy ma ebben kell lennem.
Szépen felvettem a ruhát, a csizmát és a maszkot is. Ekkor jött be Kata Úrnő és szemlélte meg a látványát.
- Jó lesz, nagyon jó. Pontosan így képzeltem.
A cipzárakból kikapta a kulcsokat, amik így innentől kezdve kérlelhetetlenül fent maradtak. Ismét esélyem sem volt szabadulni. Végül pedig megkért, hogy hasaljak előre. A catsuit cipzárját lehúzta és egy plugot helyezett fel nekem. Nagyon meglepődtem, amikor a plug elkezdett bennem mozogni és hallottam, éreztem, hogy erre is egy lakat kerül.
- Ja, ha nem ismernéd, már van anál lakat is. Ezt sem tudod kivenni, így semmilyen részeddel nem fogsz tudni játszani semmit, amíg nem vagyok itthon. Viszont én lassan megyek dolgozni. Szép napot neked, szívem.
Csókkal váltunk el egymástól és Kata el is ment dolgozni. Az előszobáig kikísértem, ahol láttam, hogy a ruhásdoboz már nincs ott. Mielőtt az ajtó bezáródott, még rám nézett és mosolygott egyet rám.
- Délután jövök. Jó munkát. Csók!
- Jó munkát, szia. Csókollak!
Hirtelen nem is tudtam mihez kezdjek. A munkám hegyekben állt előttem, a ruháimban pedig úgy éreztem magam, mint egy gumibaba. Csináltam gyorsan egy teát és el is kezdtem dolgozni. A székre ülve éreztem, hogy mennyire kényelmetlen a plug és az erényöv kombinációja. Abban viszont maximálisan igaza volt, hogy semmi mással nem foglalkoztam, csak a munkámmal. Nem is tudtam volna, hiszen, ha megnézek valami csajos képet, akkor rögtön éreztem volna a fájdalmat a farkamban, majd a fészkelődés miatt a fenekemben is. Jól kitervelte az egészet ez a csaj!
Napközben szépen dolgoztam, elég jól haladtam, magam is meg voltam lepődve.
Kata délután 4-kor ért haza. Nem is hallottam, hogy bejött a lakásba, csak amikor már a szobába lépett be.
- Mizujs, szívem? Hogy telt a napod? Fejezd be nyugodtan a munkád, addig ma én készítek nekünk vacsorát. - mondta, majd egy csókot adott nekem, majd végigsimította a hátam és kiment a szobából.
Körülbelül egy órával később fejeztem be a munkámat, kapcsoltam ki a gépem és mentem le a konyhába. Tényleg nagy fetisiszta lehet ez a nő, mert már megint egy latex ruhában csinálta az esti főzőcskét. Ahogy néztem a tegnapi ruha volt ismét rajta. Mögé léptem, átöleltem és belecsókoltam a nyakába.
Bizonyára kicsit meg is csikiztem, mivel nevetve szólalt meg:
- Nyugodj le te kis csacsi, mindent a maga idejében. De azért remélem tetszik a mai öltözékem. - mondta, miközben megrázta egy kicsit a feszes latexbe bújt popsiját.
- Igen, nagyon is.
- Örülök. Ma még lesz alkalmad ezt a popsit hosszabban is kényeztetni.
- Minden vágyam lenne.
- Na hadd haladjak az előkészítéssel, előjátékból még nem lett vacsora sosem.
Folyt.köv.