Elrabolva VII.

Egy furcsa és vad álomból ébredtem fel hirtelen. Még mindig a hálózsák fogja voltam. Ekkor lépett Kata Úrnő be a hálóba.
- Jó reggelt, kicsi gumibabám. - mondta, miközben a hajával játszott és előttem tett egy fordulatot.
- Ugye tetszik a ruhám? - kérdezte.
- Igen, huh ma is nagyon csinos vagy.
Ez már nem álom volt, egy kék cicaruhában álltál előttem.
- Kívánsz? Megbasznál, ugye?
- Igen, Kata Úrnő, nagyon is.
- Jó, jófiú.
- Nos, mivel ilyen vagy, ezért segítek a mai munkádra koncentrálnod. Már hétfő van és neked pedig ma dolgoznod kell. És mivel nem akarom, hogy egész nap itt a farkadat verd, ezért tennem kell pár óvintézkedést. A mai napot erényövben töltöd. Ha jó leszel, este kiengedlek. Emlékszel még a tegnapira? Mára sokkal jobbat találtam ki számodra. - mondta, miközben mellém feküdt.
Megemelte a csípőjét és az éjjeli szekrény felé nyúlt. Ekkor láttam csak, hogy két eszköz már elő is van készítve ott. Kata egy gyors mozdulattal egy gyűrűt rakott a farkam köré, majd gyakorlott mozdulatokkal rám zárta az övet. Hiába próbáltam meg ellenkezni, mozgatni és elmozdulni előle, esélyem sem volt.
- Ááá, ez kell rád. - mondta, miközben már a lakatot zárta rám.
- Nézd csak, milyen szép helyre kerül. - mondta, miközben a lakatot a lábán lévő láncra rakta fel.
- Imádom a pillanatot, amikor rázárom valakire és ránézni, tudva, hogy innentől kezdve az enyém a farka. És a tiéd..., az mostantól az enyém.
- Ki is engedlek a hálózsákból, elmehetsz zuhanyozni. Utána pedig siess, reggelizünk hamarosan és nekem 8-ra kell mennem dolgozni.
Gyorsan lezuhanyoztam, majd siettem le a konyhába. Mivel ruhát nem találtam sehol, ezért gondoltam, hogy talán visszakapom a dobozban lévő cuccaimat, ahol a laptopom is volt, amin dolgoznom kell.
Úrnőm már az asztalnál kávézott és nekem is ki volt töltve egy bögrével.
- Egészségedre. Ezt előkészítettem én neked, a többi a te dolgod.
- Köszönöm, Kata Úrnő, máris csinálom.
Szépen előkészítettem pár dolgot a hűtőből. Megkerestem a tojásokat, csináltam egy gyors rántottát. Közben pedig néha láttam, hogy a konyhaasztaltól figyeli Kata a fenekemet, miközben nagyokat mosolyog, miközben egy-egy korty kávét fogyaszt el.
- ...Sok munkád van?
Bólintottam.
- Kár. Pedig szerettem volna, ha ma a háztartást is rendbe rakod és utána kezdted volna csinálni a munkádat.
- Sajnálom.
- Ó, szívem, hosszú lesz ez a hét, ragyogni fog még itt minden. De akkor nem ma.
- Ja, míg el nem felejtem. A ruháidat elraktam, a laptopodat és a telefonodat pedig bekészítettem a dolgozószobába, ami a folyosón van balra. Nekem hamarosan mennem kell, így ideje öltöznöd. A saját ruháidat felejtsd el. A dolgozószobában vár a mai outfited. Menj, öltözz fel, addig én is felöltözöm.
Folyt.köv.