Cikkek idő szerint
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Első éjszaka

Törölt felhasználó
2010. 06. 30. 17:01 | Megjelent: 696x
Egy percig valami nyugtalanító érzés vett erőt rajtam. Mi van, ha nem egyedül jön vissza? Mi van, ha egy óriási hülyeséget csináltam? Szép vagyok? Tetszeni fogok-e neki meztelenül? Az agyam kérdésekkel akarta elnyomni az izgalmamat, a félelmemet, de ha már belementem a játékba nem illene rögtön felrúgnom azokat, hogy ki sem próbáltam a játékot. Ott térdeltem meztelenül, a szememet bekötve, háttal az ajtónak, ívbe feszített háttal, és szinte éreztem a szívdobogásomat, ahogy becipelte a bőröndjét.
Egy örökkévalóságnak tűnt, mire megérintett, a nyakamat, a mellemet, és végig a testemet. Az idő, és az emlékek elmosták, mit suttogott a fülembe. Jelenléte betöltötte az egész szobát, ahogy én is betölthettem azt. Előző éjszaka, mikor még nem ismertem, elképzeltem, ahogy kikötve fekszem egy ágyban, és bejön a szobába, és gátlástalanul azt teszi velem, amit csak akar. Elképzeltem, ahogy bőre a bőrömhöz simul, ahogy megérinti a nyakamat, ahogy váltogat egy selymes simogatás, és egy erős szorítás között, ahogy egy kiszámíthatatlan hangszeren játszana, kipróbálva melyik húr hogyan peng, és milyen hangot ad magából.
Most ott volt élőben, és engem pusztán jelenléte kötözött mozdulatlanná, az izgalom, a test élvezete mellett még mindig odakeveredett a csipetnyi aggodalom. Mi van ha...
Leugrottam egy szikla tetejéről, és bíztam benne, ahogy lenn elkapnak.

Az éjszaka folyamán minden lassan történt, az érzékeim felerősödtek, mintha az egyik esemény határok nélkül úszott volna át a másikba, és oly nehezen lehetett volna megkülönböztetni őket. Megkötözött, megpálcázta a talpam, és én először törtem ki zokogásban, egy férfi karjaiban.
- Mi a baj? - kérdezte, figyelve engem, és a plafont. - Tartott a karjában-nem is kaptál sokat.
- Nem, nem ettől sírok.
- Hát?- fürkésztek azok a szürkéskék higgadt szemek.
- Hát, úgy érzem, életemben először nem vagyok egyedül.
- Oh, ez szomorú. - többet nem mondott, amióta bejöttünk a hotelbe inkább szűkszavú volt, és figyelt. Gyenge voltam, és nyitott, belélegeztem az illatát.
- Imádom, imádom mikor egy nő ilyen törékeny, szinte sebzett, de ne aggódj, később a heves érzések csökkennek.
Kikérdeztem az utazásairól, a nőiről, az érzéseiről, és addig beszélgetett velem, míg teljesen meg nem nyugodtam. - Sokféle nővel találkoztam, mazochistával, olyanokkal, akik csak játszanak, olyanokkal, akiknek ez több mint játék, olyan nővel, aki parancsra el tudott élvezni, de őt az Ura egy táborba küldte, ahol nagyon keményen büntették, ha nem sikerült.
- És neked, neked mit jelent ez az egész?
- Nem fogom elárulni, azt meg kell élni! - kacsintott, és zárta le a témát egyszer és mindenkorra.

- Kár, hogy ráírtad a tabu listára az anális szeretkezést, különben most így tennélek magamévá. De nem baj, majd legközelebb, és vigyorgó arccal parancsolt olyan formába, ahol a legjobban hozzám fér, az egész testemhez, és a legjobban látja minden porcikámat.
- Nem élvezhetsz el, most a testeddel engem szolgálsz, megértetted. Nem élvezhetsz el, csak akkor, ha könyörögsz. - Tolta be magát belém, fittyet hányva minden dacos ellenkezésemnek.
- Úgysem fogok könyörögni-nyújtottam ki a nyelvemet, felhívásként egy keringőre, egy előre eldöntött alárendelt helyzetből.
- Meglátjuk-fogta be a számat a kezével, és ritmikusan járt bennem. Hogyan írunk le egy szeretkezést helyesen? Milyen szavakkal? Hagyjam inkább az olvasó képzeletére?
- Csak nem könyörögni akarsz? - szólalt meg egyszer.
Nemet ráztam a fejemmel, és a szemeim egyértelműen a tudatára adták, hogy mit képzel, csak azért sem fogok könyörögni, nem az én asztalom.
- Büszkeség, büszkeség. - mormogta az orra alatt.
- De majd meglátjuk holnap-tette hozzá, miután végzett.

- Holnap hagyjál aludni, hagyd itt a kulcsot, ha kész vagy küldj egy sms-t. Gyorsan elaludt.
Az első éjszaka hát majdnem veszélytelenül telt el, és én még sokáig bámultam a plafont számlálva az éjszaka vándorló foltjait.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.