A vacsora

Szombat van, csinos fekete, csipkés bodyban és szintén fekete harisnyanadrágban, virágos köténykében sürgölődök a konyhában. Várom a páromat haza. Nagyon éhes vagyok, mert megtiltotta, hogy egyek bármit is reggelire. Az egyik kedvencét sütöm sajtos, tejfölös csirkemellet, ami egy kicsit pikáns, attól, hogy a melleket sütés előtt egy kis könnyű száraz fehérborban megpárolom. Az alkohol elillan, azonban a bor zamatát megőrzi az étel. Mellé az egészséges táplálkozás nevében, párolt zöldbab készül, amit a helyi termelői piacon szereztem be egy idős bácsikától, még egészen zsenge stádiumában. Nem fűszerezem túl a zöldbabot, csak egy kis tengeri sóval és frissen őrölt vegyes borssal hintem meg, hogy továbbra is a zöldség íze domináljon.

Az órára pillantok és látom, hogy mindjárt érkezik haza. Egyre izgatottabb vagyok, ahogy közeledik a perc, a szívem hevesen ver és a puncim is nedvesedik és lüktet. Az asztal megterítve és az étel tálalásra készen vár a tűzhelyen. Hallom, hogy beállt a kocsival, a garázsba és fordul a kulcs a zárban, gyorsan elé sietek elveszem a laptoptáskáját és a kabátját, amit csak hanyagul a kezében hozott, felakasztom a fogasra, a táskát pedig beviszem a dolgozószobájába, amíg a fürdőszobába megy kezet mosni. Ezután megyek is a konyhába tálalni, miközben a tűzhelynél matatok, hátulról magához ölel és csókot nyom a nyakamra, végig fut a testemen a bizsergés, ahogy a körszakállával a nyakamhoz ér...Váratlanul mindent elengedek, ami a kezemben van, megfordulok, átöleljük egymást, forrón, szeretve.

Elenged és az asztalhoz ül, én az iménti érintést elhessegetve sóhajtok egyet és tálalok. Ekkor viszont rám szól:
- Csak egy ételt tálalj ki, csak az enyémet!
Elhűlve fordulok felé, de ő ellentmondást nem tűrő tekintettel bólint. Odaviszem az ételt és leülök vele szemben, az üres tányérom elé. Jóízűen falatozni kezd. Én csak hallgatom, ahogy koccannak az evőeszközök a tányérján és nézem, ahogy férfias ajkaihoz emeli az ételt, majd lenyeli.
- Éhen fogok veszni - szólalok meg dacosan.
- Nem drágám, túl fogod élni - mondja keményen.

Amíg ebéd után zuhanyozni megy, elpakolok és elmosogatok. A haját törölgetve lép ki a fürdőből és a hálóba parancsol. Az ágyra fektet hanyatt, a két karomat és a két lábamat is szétfeszítve az ágy végeihez kötözi. Kikapcsolja a bodymat alul, majd a harisnyanadrágot eltépi, a legérzékenyebb testrészemnél, így szabaddá téve azt.
- Mivel nem készültél desszerttel veled csillapítom az édesség utáni vágyamat - mondja izgatottan.
Majd belém nyal, gyengéden, lehelet finoman, hiszen ismer és tudja mennyire érzékeny vagyok ott...a gátamtól végigvezeti a nyelvét egészen a csiklóm hegyéig, miközben kéjes nyögések törnek fel belőlem, annyira finom, hogy már érzem alig bírok magammal és el fogok élvezni. Ebben a pillanatban két vaskos férfias ujját lucskos lukamba tömi és én abban a pillanatban szétesek, szédülök, egyszerre érzek boldogságot, gyönyört, szeretetet, kéjt, szinte elviselhetetlen az orgazmus, remegve, nyögdécselve csillapodnak lassan a hullámok.
Eloldozza a köteleimet, majd kis kifli, nagy kifli formációban alszunk pár órát.

Amikor felébredek ő már talpon van és mosolyogva azt mondja, öltözzek csinosan, vacsorázni megyünk. Ennek igazán örülök, mert már marha éhes vagyok. Felöltözünk, bevágódunk az autóba és megyünk. Lassan megérkezünk, egy szállodához.
Belépünk az étterembe, odavezetnek minket az asztalunkhoz, leülünk, majd érkezik a pincér. A párom a fülébe súg valamit és a pincér bólint és már el is megy az asztalunktól...

Kisvártatva megérkezik az étel, mindkét tányéron csigák, éti csigák, amiket utálok. A párom önelégülten vigyorog.
- Ez a vacsi, drágám, nincs apelláta, tudom, hogy viszolyogsz a csigától, de azt is tudom, hogy nagyon éhes vagy és aki éhes, az eszik, legyen az bármi.
Nem bírok magammal a helyzet abszurditása miatt hangosan felkacagok, csak kacagok, a párom elkezd velem nevetni...Amikor csillapodik a hangulat, kijelentem:
- Én ezt akkor sem eszem meg, ha a fene fenét eszik is...
A párom megtörölgeti a szája szélét a szalvétával, majd feláll az asztaltól kihúzza az én székemet is és a fülembe súgja:
- Jó, akkor mással fogsz ma jóllakni.
Aztán elindulunk a lift irányába...