Valóra vált álom.1.

-----Mert kértétek---:)

...Napok,hetek,hónapok teltek el a három felejthetetlen nap után.
A nő eleinte naponta bejárt a kis kávézóba,bízva abban,hogy a férfinak is hiányzik és eljön majd.
Nem jött.Órákig üldögélt,nézve az ajtót.A pultos srác már jó ismerősként üdvözölte,a pincérrel egyetemben.
Mindig egyedül érkezett és egyedül távozott,pedig jó pár pasi lett volna aki szívesen ismerkedett volna vele,de neki nem kellett.Egyik sem volt olyan..........
Majd őrült szexuális kalandokba sodródott.BDSM hirdetésekre jelentkezett és el is ment.Hátha....de nem,a férfit nem találta sehol,mintha a föld nyelte volna el.
Sokat sírt,szinte elmarta maga mellől a barátait.Már nem járt sehová....Begubózott a lakásába,csak dolgozni ment el,de végül már oda sem.Meg beszélte a főnökével,hogy otthon végezhesse a munkáját.A vezető engedélyezte,mert látta rajta,hogy mennyire rosszkedvű, és szomorú,viszont nagyon jó munkaerő volt,nem akarta elveszíteni.
Egyik délután újra belépett a kávéház ajtaján.Kevés vendég volt.
Nem ült le a szokott kis asztalához,hanem a bárpulthoz telepedett.A pultos fiatalember kedvesen üdvözölte és megjegyezte,hogy rég volt már szerencséje őt látni,és örül,hogy újra itt van.
A nő szórakozott mosollyal köszönte meg,szinte rá sem nézve a srácra.
Kért egy habos kávét és egy süteményt.
Mikor a pultos, elé helyezte a tányérkát,csak akkor pillantott fel,hogy kifizesse.
Égszínkék,tiszta szempárral találkozott a tekintete.
Meglepetten fedezte fel,hogy milyen helyes a fiú.
Úgy 25-27 évesnek tippelte.Szőkés barna,divatosra vágott rövid haj,fiúsan szálkás testfelépítés.Fekete póló a cég emblémájával,fekete nadrág....vendéglátós egyenruha.
Nyílt tekintet,érzéki száj,vonzó arc.
Több mint 10 évvel lehet fiatalabb nálam-gondolta a nő.
A borravalót amit adott...a fiú komoly arckifejezéssel utasította vissza.
-Kedves hölgyem,Ön törzsvendég nálunk,nem fogadom el.
A nő meglepetten bólintott és elrakta a pénzt.
Valahol mélyen belül,nagyon tetszett neki a srác önérzetes viselkedése.
Ahogy telt az idő,egyre több ember tért be a kávézóba,egy munka utáni beszélgetésre,ifjú párok adtak randevút egymásnak.
A nő titokban figyelte a pultost.Csodálta az előzékeny viselkedését,a gyors,rutinos kiszolgálást amit végzett.A hölgyekkel elbűvölő volt,az urakkal udvariasan haveri.Látszott,hogy mindenki kedveli,vagy azonnal megkedvelte a stílusáért.Észrevette azt is,hogy a pincérlány, szinte elolvadt,ha a fiatalember szólt hozzá.
Magában elmosolyodott...
Meghökkenve vette észre,hogy kellemesen érzi magát és ezt a pultos fiú váltotta ki belőle.Hónapok óta először,újra vágyat érzett.Azt a vágyat.....
A srác, akit annyira mohón figyelt,aki teljesen az ellentéte volt a férfinak akivel átélte a Csodát,újból felébresztette benne a magát megadni,feladni vágyó nőt!!!
Hogy lehet ez??-a gondolatai őrült iramban csapongtak.
Miért??Miért éppen az a fiatal fiú akit hónapok óta "ismer"?? Akihez csak néhány szót szólt???
Menekülni akart.Félt,hogy a vágya kiült az arcára és a srác észre veszi azt.
Ahogy szinte leugrott a bárszékről,lesodorta a kávés poharát,ami csörrenve a pulton belűre esett le.A fiú azonnal ott termett,és aggódva kérdezte,hogy jól van-e?
A nő megrázta a fejét, dadogva elnézést kért és ki akarta fizetni az okozott kárt.
-Kérem,hagyja azt a poharat!Fogyóeszköz!!Engem az érdekel,hogy Ön jól érzi-e magát??-A srác hangja aggódóan csengett.
-Köszönöm,semmi baj,csak véletlenül leborítottam,ahogy álltam volna fel.
-Menjen csak,várják a vendégek,csak feltartom-válaszolt halkan a nő.
-Előbb biztonságban akarom tudni magát,hölgyem,addig minden rá ér-szólt komoly hangon a pultos, és intett a pincérlánynak aki féltékenyen leste a történteket.
-Állj be,kérlek a pultba pár percre!
Hangja inkább utasításnak hangzott mint kérésnek.A lány, szó nélkül engedelmeskedett.
A srác gyengéden megfogta a nő karját és az egyik szabad asztalhoz vezette.
-Üljön le,kérem,rögtön jövök-mondta és indulni akart,de hirtelen ,mintha eszébe jutott volna valami,visszafordult.
-El ne szökjön,még vissza nem jövök!Ígérje meg!!-mosolyodott el huncutul.
A nő elnevette magát:-Meg ígérem,de tényleg fölösleges aggódnia értem.Nincs semmi bajom,csak egy ostoba kis baleset volt!
-Bocsásson meg,de ezt majd én eldöntöm! -A fiú hangja mély és nagyon komoly volt,csak a kék szeme nevetett.
Alig telt el néhány perc,a fiú ott állt megint előtte és ellentmondást nem tűrően közölte,hogy most pedig haza kíséri
a nőt.
Az hevesen megrázta a fejét.
-Nem hagyhatja itt az üzletet miattam!
-Pár perc és itt a kollégám. Ne aggódjon ez miatt-mondta és finoman megérintve a nő karját elindultak a kijárat felé.
Az utcán a fiú megkérdezte,hogy autóval szeretne menni,vagy inkább a sétát választja.
A nő sétálni akart.Erre a fiú a karját nyújtotta meghajolva.A nő kacagva fogadta el és lassan elindultak.