kismazo (49)
Szubmisszív
Férfi, Hetero
  • Van nyilvános albuma 
  • Van nyilvános őt ábrázoló képe 
Cikkek idő szerint
2023. 02. (15)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Odri - 2. resz

2010. 05. 12. 22:46 | Megjelent: 829x
Odri - 2. resz


Elengedett. Gyorsan felugrottam es rohantam a tukorhoz, lassam hany sebbol verzek. Felhuztam a polot. Meglepetesemre egybol sem. Azt azert nem mondom, hogy nem voltak nyomok, de eltekintve egy-ket helytol, ahol a kormok nyomai kivehetoek voltak, minden a legnagyobb rendben volt.
Mindket kezemmel fogtam a vallizmaimat. "Ez a lany orult! Vigyaznom kell vele, meg a vegen megol". Mindenfele gondolat szaguldott vegig az agyamon, de hamar a valosag mezejen talaltam magam:
- Nem mondtam, hogy felallhatsz.
- Dehat nem is kerdeztem. Vagy ehhez engedelyt kellett volna kernem?
- Na, latod, kezded mar erteni a lenyeget!
- Te jo eg! Mikor lettel ilyen dominans, nem ilyennek ismertelek? Bar azert voltak jelek.
- Mindig is ilyen voltam, csak az ember szocializalodik. Legalabb is megprobal. Es ezaltal eltitkolja az igazi enjet amig tudja. De neha ez kibukit, az erzelmei fole kerekednek es ... ezt vehetted te eszre. Mint ahogy en is mar evek ota figyellek es neha atlattam en is az alarcodon.
- Ha en ezt nem gondoltam volna. Mar megint alabecsultem a noket. Pedig tudhattam volna: mindig is jobbak voltak nalunk, ferfiaknal, legalabb is ami a testbeszed olvasasat illeti.
- Ugye-ugye. De mostmar megtort a jeg.
- Azert kivancsi lennek, ha nem hagyom ott a gepet, akkor mi tortenik? Kibukkan-e valaha ez az egesz?
- Legfeljebb nem most. De szerinted miert vagyok itt? Regota terveztem mar, hogy megszerezlek magamnak. Olvasgattam en is a temaban, bar nem olyan sokat, nalam ez inkkabb egy termeszetes adottsag.
- Ezt le se tagadhatnad.
- Nos, megyunk?
- Hova? Jaaa, muzeumozni. Persze.
- Akkor mire varsz?! Oltozz, aztan induljunk.
Egesz nap jarkalgattunk jobbra-balra. Teljesen belefaradtam. Alig vartam, hogy hazaerjunk. Nem tudom, hogy Odri hogyan birta azt a magassarkut a varosban. Azert felelmetes, hogy a nok mennyire tudjak magukat is kinozni! Aztan vegre megtortent a csoda: hazaertunk.
Gyorsan levetkoztem, be a furdoszobaba, hogy atoltozzek, majd amikor felvettem volna a szabadido ruhat, hallottam Odri hangjat a szobabol.
- Gyere!
- Pillanat, csak felveszem a ruham.
- Ez nem keres volt!

Aztan eszembe jutott ami a reggel tortent meg az akarat alarendeleses dolog. Nem szerettem volna valamikor varatlanul egy ujabb csuklyasizom feldolgozast vagy ki tudja, hogy milyen mas meglepetest bunteteskent es mar ott is teremtem. Kulonos erzeke lehetett a lanynak, hogy pont akkor hivott ki, amikor a legkevesebb ruha volt rajtam. Pontosabban a zoknin es az alson kivul semmi, de ez nem zavart, sokszor latott mar igy. Tobbek kozott delelott is.
- Nos, mit allsz ott? Masszirozd meg a labfejem. Alaposan elfaradtam a mai setalasban. Ne kelljen maskor is erre figyelmeztesselek! Ez nalam alap!

Leultem a foldre, a labai ele. Szemmel lathatoan elvezte helyzetem. Eloszor nem is esett le nekem, hogy miert mosolyog, aztan kaptam csak eszbe. Nem kellett hozzadja, hogy "Ott a helyed!", a tekintetebol egyertelmuen kiolvashato volt. Elpirultam. Ezt o is eszrevette es mosolya meg szelesebb lett. Erre meg jobban elpirultam.
- Na, gyerunk mar! Mire varsz?

Ovatosan lehuztam a cipojet es Odri nehany korkoros mozdulattal jelezte, hogy igencsak jo masszazst kell produkalnom, alaposan elfaradt. Majd a masikat is lehuztam. Keszultem harisnyakkal is ugyanezt muvelni, de megallitott.
- Mit csinalsz? Nem mondtam, hogy leveheted. Most meg nem!
Igy kezdtem el masszirozni hol az egyik labfejet, hol a masikat. Ez tarthatott mar olyan 20 perce, de nem mertem abbahagyni. Valoszinuleg ezt o is eszre vehette, mert alaposan rajatszott, majd egyszer megunta es ramszolt.
- Eleg!

"Na vegre!" gondoltam. Mar alig vartam, hogy befejezodjon. A kezem csak ugy sajogott es mivel Odri nem eppen a vekony lanyok kategoriajat szaporitotta, labfeje aranyosan erosebb volt, az atlagosnal tobb munkat igenyelve reszemrol. Mar keszultem felallni, amikor ramkiabalt:
- Mit csinalsz? Nem mondtam, hogy felallhatsz! Kozben kigombolta a harisnyajat a harisnyatartobol es ennyit szolt: Huzd le! De vigyazz, nehogy megszaladjon a szal!
Ennyire vigyazva meg a himes tojast se fogtam meg. Ugyeltem rendesen, nehogy csalodast okozzak. Majd a masikat is. Kivillantak a festett kormu labujjak, majd egy-egy labujjgyuru. Nagyon felizgatott a latvany es az alsonadrag egyre szukebb kezdett lenni. Eddig is elveztem a dolgot, de ez volt az utolso csepp a poharba. Nem tudtam tovabb kontrollalni magam. A merevedesem beindult es elte sajat eletet. Kozben szemebe neztem, nem mertem felallni tobb oknal fogva sem. Egyreszt nem kaptam ra engedelyt, masreszt meg a merevedes nyilvanvalo volt. Ezt o is eszrevette, elmosolyodott, de mintha nem torodne vele, egyszeruen a szamba dugta az egyik labat.
- Kenyeztettel mar noi labat? Majd egy pillanatra kegyesen kihuzta labat a szajambol, hogy engedjen szohoz jutni.
- Csak cipoben. Tisztara nyaltam, ha ez annak szamit.
- Igen? Hm. Dicseretes, de nem ezt kerdeztem.

Raneztem. Biztos voltam benne, hogy kielegito valaszt adtam, de a szemen lattam, hogy nem szimulal: a felhaborodottsaga valos volt. Majd ujra fogalmazta kerdeset, hogy ertsem en is mire gondolt.
- Mondom LABAT! Volt mar oralis kapcsolatod egy noi talppal vagy labujjakkal? De nehezen erted meg!
Bolintottam, hogy nem.
- Mindjart gondoltam. De legalabb betanitalak, hogy ugy csinald, mint ahogy azt en szeretem. Figyelj rendesen, mert nincs kedvem tobbszor elmondani. Eloszor a nagylabujjamat vedd be a szadba. A nyelved legyen alatta. Es most, mintha egy cumi lenne, kezd el szopogatni. Bo nyallal! Majd neha huzd ki a szadbol, de kozben ajkaid zarodjanak korbe rajtuk. Aztan vissza, kapd be ujra az egeszet. Szopogasd!

Mikozben Odri magyarazott, igyekeztem legjobb tudasom es ertelmem szerint teljesiteni. Bar nyilvanvaloan ez nem volt eleg, mert egyszer egy nagy csattanast hallottam a hatam mogot epp amikor kihuztam a nagylabujjat a szambol, majd par pillanat mulva egy iszonyatos hasitast a hatamon. Akkor vettem eszre, hogy jobb kezeben egy lovaglopalca volt. Valoszinuleg mar jo elore odakeszitette es amikor a furdobe mentem atoltozni, kivehette a csomagjabol. Ezek szerint megiscsak jo elore eltervezte az egesz utjat. Tudta mit akar es tett is annak erdekeben, hogy megkapja amit akar. Egyre jobban tetszett nekem ez a lany, bizonyitek erre a szuk alsonadragomban erzett ujabb luktetes. Egyre inkabb az ujja kore csavart, kontrollja alatt tartott. Es ezt o is tudta.
- Ezt csak azert kaptad, hogy tudd, mi var rad, ha nem pont ugy csinalod, ahogy mondom neked! Folytasd.

Lattam, hogy elvezi a helyzetet es en ujra bekaptam a labujjat. Javaban szopogattam, nyalogattam, amikor ujra megszolalt:
- Most a nyelevedet dugd ki rendesen az ujjpercig es nyalj ala! Ez az, jol csinalod, ne hagyd abba! Es en nem is hagytam, amig ujabb utasitast nem kaptam: Eleg! Most a ket kovetkezot, mintha egybe lennenek. Ne sajnald a nyelvedet!
Kozben nyogdecselt. Ezek szerint tetszett neki. Nem gondoltam volna, hogy ekkora oromot okoz neki ez a folyamat.
- Ez az! Tovabb!

Es ez igy ment meg egy jo par percig, szopogattam, alanyaltam, kenyztettem amig kihuzta a labat a szambol, majd ujra visszadugta. Automatikusan ugy gondoltam, hogy az utolso ket labujj kovetkezik, elvegre azok meg nem lettek kenyeztetve. De ha az ember szub, akkor ne gondolkodjon, kulonben konnyen elnyer maganak egy buntetest. Szerencsemre ez esetben megusztam egy figyelmeztetessel:
- Hova sietsz? Meg nem vegeztunk! Kapd be ujra oket. Es a fogaidra vigyazz, mert kulonben megserted a lakkozast! Nincs most kedvem ujra pedikuroztetni. Most a nyelvedet dugd be a ket labujjam koze es nyald ugy, mintha egy punci lenne. Es ha majd erzed a hatadon az utest, tudd, hogy valtani kell. Ekkor alulrol hatolj be kozejuk a nyelveddel es ugy nyalogasd tovabb. Majd az ujabb utesnel ujra valts. Erted amit mondok?
- Uhubbb... jott a valasz es kozben bologattam igenloen.
Jo par lovaglopalca nyom lehetett a hatamon amikor atterhettem az utolso ket labujja kenyeztetesere, majd ott ugyanez lement.
- Jol van, ugyes vagy. Most az osszes ujjam alatt nyalogasd. Es a koztuk levo res se maradjon szarazon! Erzessel. Rad bizom hogyan csinalod, de jo legyen am, mert kulonben kapsz a seggedre!

Majd teljesen hatradolt es atadta magat az erzelmek tengerenek. Tudta, hogy mondani valoja behatolt a tudatom legmelyere es mindent el fogok kovetni annak erdekeben, hogy ne csalodjon. Es valoban nem csalodott. Ondicseret budos, es tavol all tolem az ontomjenzes, de azt hiszem, hogy eletem legjobb nyelvmunkajat nyujtottam. Mintha csak az eletem fuggott volna tole. Hatha az eletem nem is, de a fenekem biztosan. Nagyon meg voltam ilyedve es ugyanakkor izgatott is voltam. A ket erzes furcsa egyvelege borzaszto remegest valtott ki bennem. Nem tudtam rendesen odafigyelni es kulonos onkontrollra volt szugsegem, hogy ezt Odri eszre ne vegye. Bar szerintem nagyon is tudta, hogy mi jatszodik le bennem es minden cseppjet elvezte a ketsegbeesesemnek. Mar epp kezdtem megnyugodni, belejonni. Nyelvem szinte automatikusan felvette a ritmusos mozgas sorozatot, gyakorlatilag kezdtem nyeregben erezni magam, amikor egy ujabb csapast ereztem a hatamon. De nem olyan volt am, mint az ezelotti utlegelesek. Eros, hasito, fajo erzes volt, mely hatasara ereztem ahogy athatol az ero es a lelegzetem is elallt egy pillanatra. Egyertelmu jelzes volt a nem tetszes kinyilvanitasara:
- Halalra akarsz untatni? Nem megmondtam, hogy jo legyen? Szedd ossze magad, vagy kikapsz!

"Huha, gondoltam, kezd komoly lenni a szitu!" Ahogy latom a dolognak, mar a fele sem trefa. Nyelvem onkentelenul vad csapkodasba kezdett, mintha onallo eletet elne. Mar egyaltalan nem voltam annyira buszke es derulato, mint par perce. Csak nyaltam, szopogattam, ujra nyaltam, ujra szopogattam. Kozben kisebb sohajok, nyogdecselesek hallatszottak. Ez felbatoritott. A nyelvemmel lassan lejjebb csusztam es a csodas talpat kezdtem nyalogatni fel-le, fel-le, majd vissza a labujjakhoz, majd ujra a talpon, minden alkalommal egy centivel tovabb, kozelebb a sarokhoz. Es aztan mar nem ertem be a talpakkal, az egesz labfejet akartam. Most igy visszagondolva, eleg bator huzas volt ez a reszemrol, de szerencsemre bejott. Lassacskan kezdtem bekeriteni ennek az egyre gyonyorubb labfejnek az oldalait, majd vegul a felso reszet is. Az apro nyogdecselesek jeleztek, hogy jo uton jarok. Visszafele megint oldalt mentem, majd a bokahoz erve, elkezdtem azt csokolgatni, nyalogatni. Csak az a bokalanc ne lett volna ott. Zavart. A vegen ala dugtam a nyelvemet es ott is alaposan kitakaritottam, aztan elindultam lejjebb, felfedezo utra a sarok fele. Egy adott pillanatban nem birtam magamon uralkodni es bekaptam az egesz sarkot. Fogaimmal finoman raharaptam, csak, hogy epp nyomast fejtsek ki rajuk es igy, mint egy tompa krumplihamozo, vegigsimogattam a vastagabb bort. Egyszercsak Odri elhuzta a labat. Megijedtem, hogy tul messzire mentem, vagy talan csak rosszul csinaltam valamit. Lattam, ahogy a lany a ket konyokere felall, majd a masik labat a szamba dugja.
- Hmm, ez jo volt. Most a masikat is! Tudod mi a dolgod! Es legalabb ennyire jo legyen!

Ezek utan a masik labat kenyeztettem. Azt nem mondom, hogy nyeregben ereztem magam. Meg mindig sajogott a hatam az elobbi palcautestol. Talan nem is fajt volna annyira, ha felkeszulten er, de az egesz olyan varatlan volt, eszre se vettem, hogy mikor nyult a palca utan. Valahol megis halas voltam neki. A fajdalom meg mindig emlekeztetett ra, hogy minden pillanatban figyeljek oda, jol vegezzem a kenyeztetest, ne automatikusan. Vegul azonos forgatokonyv mellett elobb a lany labujjait, majd talpat vegul a sarkat nyaltam tisztara. Minden esetre mire vegeztem, Odri labai szep tisztak lettek, de a nyelvemet nem ereztem. A hatamat viszont annal inkabb. Szep voros lehetett, legalabb 80-at kaphattam ra a palcaval. Egy ido utan mar nem is szamoltam, csak arra vartam, hogy erjek a nyelvvaltasos reszhez. Kezdtem elvezni minden utest es turelmetlenul varni a kovetkezot. Nem tudom, hogy ezt o is eszrevehette, vagy csak az elvezete heveben, de egyre erosebbek lettek utesei. A vegen megvaltas volt, hogy atterhettem a labfeje tobbi reszere. Szerencsere a fogazast elkerultem, igy a lakkozas is meguszta es ezaltal en is a buntetest. Tapasztalhattam, hogy amikor bunteto szandekkal utott, az valoban olyan eros volt, hogy nem kivantam ujra atelni. Dehat pont ez a lenyege a buntetesnek. Ezt o is tudta es el is erte vele, amit akart. Meg aztan nem is akartam neki csalodast okozni. Meg igy is zavart, hogy nem feleltem meg 100%-osan minden egyes pillanatban. Amikor a masik labat is onelegulten kihuzta a szambol, hirtelen nem tudtam, hogy mit csinaljak. Csak ultem ott a labainal es neztem ot csodalkozva: "Miert nem tortent ez meg mar tiz eve?! Mar mennyi elmenyunk lenne..." Alomvilagombol egy ujabb palca fajdalmas csapasa teritett magamhoz. A valtozatossag kedveert ez most a bal felsokaromat erte. Egybol bepirosodott.
- Mit mondtam?
- ??? Neztem ki bamban magambol. Semmit se hallottam a szavaibol elmelkedesem kozben.
- Hozd mar azt a cipot!
Odaadtam neki, felhuzta mindkettot.
- Most terdelj le ide, negykezlab! Megtettem. Es most lovagolni fogunk.

Meg mielott barmit is kibokhettem volna, teljes sulyaval rault a hatamra, belemarkolt a hajamba majd osztonzesul racsapott a fenekemre, hogy induljak. Azt hittem osszerogyok alatta. En nem vagyok kigyurt-sportos, o meg eleg testes volt. De ez ot nem izgatta. Engem viszont annal inkabb, mert meg se birtam mozogni. Jo nehany osztonzes kellett a palcaval, hogy elinduljak.
- Sportolni kellene! Gyenge vagy! Azt akarom, hogy fel ev mulva kockas hasad legyen. Nem erdekel, hogy hogyan, oldd meg. Es, hogy osztonozzelek egy kicsit, matol nincs edesseg!
"Huuu, hogyaza..." Merges lettem. "Idejon, megnezi a leveleimet, lebuktat, porig alaz es meg utana azt akarja, hogy az edessegrol is mondjak le? Ez mostmar mindennek a teteje! Ennek vegett kell vetni. Azonnal!!!!!" Ezt a a lazongast, bar nema volt, o is erezhette, mert gyorsan rataposott tusarku cipojevel mindket kezemre egyszerre ez altal aznap masodjara megfosztva minden mozgasi lehetosegemtol. Teljesen verve voltam es ezt o is tudta.
- Nos?! Megertetted?
Es, hogy nyomatekositsa a mondani valojat, egy kicsit megforgatta az egyik labat. Csak ugy, eppen, hogy ujbol konnybe usszon a szemem. "Jobb lesz ha azt teszem, amit mond. Latom, hogy nem okoz neki kulonosebb gondot, hogy mozgaskeptelenne tegyen. Ki tudja, hogy meg miket tartogat a tarsojaban". Meg aztan nekem sem artana egy kicsit sportolni, lenyegeben meg halas is kellene legyek neki, hogy torodik velem. Persze, tudtam, hogy ez nem csak egy onzetlen kivansag volt.
- Igen, megertettem.
- Hat jo. Majd meglatjuk. Arra azert vigyazz, hogy ha nem tartod be az igereted, akkor kemeny buntetesben lesz reszed! Havonta ellenorizni foglak es ha nem vagyok megelegedve az eredmennyel, akkor kozben is kapsz buntetest. Szerintem ez igy igazsagos. Vagy van valami ellenvetesed? Most mondd! Egy ujabb sarokforgatas, most a masik kezemen gyors valaszra osztonzott.
- Aaa... Nincs ellenvetesem es koszonom, hogy ennyire torodsz velem. Igazan halas vagyok. Konyorgok, engedj el!
- Ezt el is varom! Es addig is, hogy fel tudjam majd merni, hogy mennyit fejlodtel indulas az ajto fele.

A kezemet sikerult elore tenni par centit, de a terdem nem akart mozdulni. Par pillanat mulva Odri megunta a helybenallast:
- Latom, hogy eleg nehezen megy. Segitsek?
- Hat, nem artana egy kicsit. Ugy latszik tenyleg sportolni kellene.

Vartam, hogy ket labat leteven ket oldalt, egy kicsit enyhit terhemen. Hamar raeszmeltem, hogy o ezt lenyegeben maskepp gondolta, amikor egy ismeros hangu csattanast, majd par pillanat mulva a velejaro hasito fajdalmat ereztem a jobb combomon.
- Hat akkor csipkedd magad! Remelem, hogy ettol konnyebb lesz a terhed.
Ezt azert nem mondanam, de, hogy segitett gyorsabban szedni a labamat az mar biztos.
- Szanalmas vagy! Ezen kemenyen kell dolgozzunk a jovoben. Es, hogy lasd, hogy milyen aldott jo szivem van, besegitek neked: te a konditeremben fogsz dolgozni, hogy erosodj, en meg a seggeden a palcaval, hogy fenntartsam a lelkesedesed. Es jobb ha kemeny buntetesekre keszulsz fel, mert minden leheto alkalommal megnezem, hogy mennyit fejlodtel!

Szavai teljesen lebenitottak. Ugy ereztem, hogy a maradek erom is elszallt, de aztan az ujabb egeto erzes hamar plusz erot adott. Tobbszor is. Odri bokezuen bant a lovaglopalcaval, nem sajnalta egyik combomat sem. Azt hittem, hogy a bal oldali konnyebben atveszeli, de utolag kiderult, hogy a lany egyforma ugyesseggel es hatekonysaggal tudott utni mindket kezevel. Egy par menet az ajtoig, majd onnan az agyig teljesen kifullasztott. Osszerogytam a lany sulya alatt nem is egyszer. Persze az ujabb utlegelesek hatasara fel tudtam allni negykezlab. Ketszer is. De harmadjara mar nem sikerult. Hiaba a sok utes, hiaba a csunya szavak, hiaba az akarat. Egyszeruen nem ment. Ezt Odri is belatta, mert leszallt rolam, megvetoen ram nezett, majd egy nagy szusszanas kozepette, mintha o faradt volna ki, felre dobta a lovaglopalcat es a fotelbe zuhant. Tudtam, hogy csalodott es ez mind miattam. Elrontottam a jatekat. Probaltam menteni a menthetot: a labaihoz csusztam es ahogy ult ott a karosszeken atkaroltam oket, majd apro puszikat leheltem a terdere. Majd ujra magamhoz szoritottam oket. Nem mertem a szemebe nezni, de hatamon ereztem a szuros tekintetet, mintha tukkel bokdosne valaki.
- Bocsass meg Odri! Bocsass meg! Csak ennyit tudtam mondani es kozben potyogtak a konnyeim. Igerem mindent megteszek, amit mondsz, annyit fogok edzeni, hogy vigan lovagolhass.
A hajamban ereztem ahogy belemarkol egy kez. Az ove volt. Huzni kezdte a hajamat felfele es igy onkentelenul is felneztem, majd a kezenek engedelmeskedve kezdtem kiegyenesedni. Egy kicsit kozelebb huzott magahoz majd hirtelen a masik kezevel pofon vagott. Aztan a masik oldalrol is.
- Tudod, hogy miert kaptad?
- Aaaaa... N n nnnem.
- Az elsot azert, hogy megtanuld: ne igergess, csinald! A masodikat meg azert, mert jol esett.
Arcam egyre jobban egett. Nem tudom, hogy az utes ereje vagy a mondatok altal okozott szegyen es izgalom furcsa kevereke volt-e a ludas, de azt ereztem, hogy most egy homar is megirigyelne arcom szinet. Kesobb ki is derult, hogy erzelmeim nem voltak alaptalanok.

Kozben este lett. Lefekudtunk. Odri termeszetesen az agyba, en meg a foldon aludtam, a tartalek matracon. Nem volt olyan kenyelmes, mint az agy, de azert elment.

Ahhoz kepest, hogy mennyi inger ert, az ejszaka eleg nyugisan telt. Persze agyam probalta feldolgozni a kulonos elmenyeket es a neha felmerulo csodalkozast gyorsan fel-felvaltotta az izgatottsag, bizserges, fantazialas. Mi lesz ha... Azt hiszem, hogy ennyire merevedve nem aludtam vegig egy ejszakat sem. Mar amenyit aludtam, mert azon kivul, hogy tobbnyire eberen elvoltam magamban es, hogy kimentem egyszer-ketszer a WC-re, mast nem igazan tettem egesz ejjel. De a kis dolgom vegeztevel siettem is vissza nehogy ketelyt ebresszek, mert maszturbalni persze nem mertem. Pedig ingerenciam lett vona ra, de feltem, hogy Odri hogyan allna hozza. Szoval inkabb ugy dontottem, hogy erot veszek magamon es kibirom.

Nem tudom, hogy vegervenyesen mikor aludhattam el, csak arra ebredtem, hogy fazom. Nem volt rajtam takaro. Se mellettem. De akkor hol volt? Aztan rajottem, hogy Odri lehuzta, igy probalt masnap koltogetni. Lehet, hogy nagyon megviselhettek az elobbi nap esemenyei es a kesoi elalvas igencsak kifarasztott.
- Ebreszto, hetalvo!
Amikor egy kicsit magamhoz tertem, arra lettem figyelmes, hogy egy noi labfej van a mellemen es a nagy labujj korme cirogatja a mellbimbomat. Majd egyszer a cirogatas abbamaradt es korom egyenesen a melbimbom kellos kozepen landolt. Felkialtottam.
- Na vegre! Azt hittem, hogy mar soha sem ebredsz fel!

Ettol a jelenettol eltekintve, teljesen hetkoznapian telt a napunk, majd az ejszakank is. Odri az agyon, en a padlon.

Harmad nap Odri hazament, miutan kikisertem a repterre. Amikor felszallt a repulo, egy kicsit megkonnyebultem. Kavarodtak bennem az erzesek. Nem tudtam, hogy most akarom-e ezt, vagy nem. Aztan atgondoltam a dolgot jo alaposan, az eszemre hallgattam es igyekeztem ezt az egeszet lezarni, elfelejteni. Csakhogy ez nem volt olyan konnyu. Odri tagabbra nyitotta a rest az ajton, ami bevezetett a belsom nem is olyan titkos, sokkal inkabb titkolt szub szobajaba es a feny ami onnan aradt kifele, egyre inkabb beboritotta a tobbi szobat. A szub erzesek kezdtek tulzottan is feltorni es ezt nem hagyhattam. Persze, konnyu eldonteni, hogy mit is szeretnenk, de az elet nagy mokamester es sokszor teljesen maskepp tortennek a dolgok, mint ahogy azt kigondoltuk.

(folyt. kov.?)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.